Szal reggel arra ébredtem ,hogy mindenki a mi szobánkban alszik, és én a földön, Gustavon,:D Bill+Tomon:D

Aztán megnéztem mennyi az idö.

-Jah még csak 6 óra.Miiiiiiiiiii 6 óra?????Basssz!!!!!--Én

Srácok KELJETEK, ELKÉSÜNK!!!!!!!Gyorsan ÉBRESZTÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖ!!!!!!!--Sikongattam.

-Mih mi van???--Bill

-Mennyi az idö???--Tom

-Miért keltettél fel???--Gustav

-Honnan késünk el???--Georg

-Bill leszálnál rólam???--Tom

-Jajjjj....ennyi kérdés, nah tehát 1.elkésünk,

-De honnan???--Szakított félbe Georg

-Kuss!!!Figyelj és megtudod!!! 2.6 óra

-Mih??? Még csak 6 akkor én alszok!!!--Szakitott félbe most Tom.

-Wazzzz kussssssss mmmmmmááááááááánnnnnn!!!! Had mondjam má végig!!!!!!!!--Én kicsit bedühödve. A többiek most már megszeppenve hallgattak végig.

És nah, ajjj kezdem elöröl: 1.sietnünk kell 2.negyed 7 3.elkésünk 4.és a TÁBORBÓL, KÉSÜNK EL, HA NEM SIETTEK MOST MÁR!!!!!!!

-Bazd...--Tom

-Meg!!!--Bill

-Fuuuuuuuuuttttttttttááááááásssssss!!!--Georg

-Siessünkkkkkkkk!!!--Gustav

-Nah végre!!!!--Én

Gyorsan felöltöztünk, és összeszedtünk mindent ami még fontos.

Majd gyorsan lementünk és kajáltunk.

Majd anyu nagyon idegesen és kócosan, jött, jobbanmondva, futott le a lépcsön.

-Gyerekek elfogtok késniiiiiii!!!!!!! Hát ti ,hogy-hogy kész vagytok már???--Anyu

-Hála Melindának készen vagyunk:)--Gustav

-Ja jolvan, nah gyertek fiúk segítsetek becuccolni, uhhh ,hogy fog ez mind beférni a kocsiba???--Anyu

Hát igen mindenki fejenként 3 böröndel utazott, pedig csak 5 napra mentünk.

Szóval a fiúk segítettek anyunak bepakolni, én meg szépen átnéztem a listákat ,hogy minden megvan-e.:D

Igen megvolt minden, ohh de valami hiányzik, de mi???Nézzük csak, magvan, ezis, ezis,...nem tudom.

-Megvan minden???--Kérdezte Bill

-Igen Bill, de nekem valami hiányzik.Bill???--Én

-Mhhh mi az???--Bill

-Ááááááááá megvan...hát persze Billmaci:D Köci Bill, imádlak.--És nyomtam az arcára egy puszit, majd felszalattam a szobámba, és vissza már Billmaci kiséretében jöttem. Bill még mindig megkövülten ált, aztán elmosolyodott, és egy kicsi fáziskeresés után, kinyögte ,hogy:

-Szívesen, én én is imádlak!!!--Bill

-Na mi az, nehéz a felfogás??:D--Én kuncogva, majd kiszaladtam és behuppantam, a kocsiba, Tom és Gustav közé.

Georg ült elöl.

Majd Bill és kicsoszogott, és ö is beakart szállni a kocsiba.

-Hééééééééé, és az én helyem???--Bill kétségbeesve.

-Hát ott van Gustav mellett!!--Magyaráztam Billnek.

-Nah... de, nem te szoktál mellettem ülni???--Bill

-De igen.--Én

-És mi van ha most nem ott ül???Melcsi nem a te tulajdonod!!!Az én hugom is!!--Tom

-Öööö...--Bill csak pislogott Tom felindulásán, majd szépen beült Gustav mellé.

-Hugod???--Kérdeztem meglepetten

-Igen, miért nem az vagy???Fogadott hugom.--Tom

-De-de az vagyok báttyó:D--Öleltem meg Tomot.

Tom meg csak mosolygott, majd nyelvet öltött Billre.

Bill furán nézte egy darabig, majd az ablakon kezdett el kifele bámulni.

Lassan megérkeztünk, a gyülekezö helyre, anyu mindenkit megpuszilt, elmondta a szokásos szöveget majd szomorú bucsút vett tölünk, az elázott zsepi domb mögül:D

Mi pedig fellszáltunk a buszra, betelepedtünk a leghátsó ülésre, de lehet ,hogy nem volt jó ötlet.Majd elbúcsúztunk.

-Nah mi az, a kis szarosok azthiszik, hogy övék a leghátsó ülés?--Kérdezte egy debil gyerek,mellesleg egész helyes volt, de nem az én esetem, nekem teljesen más valaki volt az:D(nah vajon ki??aki kitalálta az mennyen el lottóért:D)

A fiúk csak bambultak, majd már éppen felakartak állni, hogy elüljenek, a srác gúnyoson vigyorgott amint ezt látta, de én nem hagytam ezt ennyiben.

Megfogtam a fiúkat, és visszarántottam öket, jelezve ,hogy ezzel még nincs elintézve a dolog.

-Igen azthisszük, de nem vagyun KIS SZAROSOK, tudtommal ugyanannyi idösek vagyunk, csak te a debil falytából való vagy.--Vigyorogtam rá vissza, utalva, hogy itt nem fog pattogni.

-Ohhh...nézzenek oda,fiúkkkkkkkkk, nézzétek akis cicus ,hogy pattog!!!Itt jártassa a száját, én azt inkább másra használnám.--Nézett rám gonoszan.

-Undirítóóóóóóó vagy!!!!És nem vaygok cicus!!!--Én

Majd Bill vállára hajtottam a fejem, azok meg szépen leültek elénk, oh mily csodás:(

Lassan megérkeztünk.