zöld szöveg: magyar vonatkozású események vörös szöveg: a Szentföld történelmére közvetlen hatással nem bíró európai események piros szöveg: a Szentföld történelmére közvetlen hatással nem bíró Európán kívüli események
1138 Szaladin valószínűsíthető születési éve 1138 Lengyelország fejedelemségekre bomlása 1138 a számszeríj (sikertelen) betiltása 1138 II. Béla serege Vlagyimirko peremisli és Jaropolk kijevi uralkodót támogatja Vszevolod csernyigovi fejedelem ellen 1139 Henrik, III. Konrád német király fia eljegyzi Béla lányát, Zsófiát (a frigy nem valósul meg) ~1140 tömegese keresztes várépítések a Szentföldön 1141 február 13 II. Béla halála, négy fiú marad utána: Géza, László, István, Álmos 1141 II. Géza uralkodásának kezdete 1141 elindul a vallonok és németek beköltözése Magyarországra 1142 a ciszterci monostor alapítása 1143 A katar eretnekség terjedése 1143 Magyar hadjáratok a kijevi nagyfejedelem ellen (a halicsi fejedelmet támogatva) 1144 november 28-december 26: Edessza (ekkor keresztény város) ostroma és eleste ~1145 a legkorábbi Szent Gellér legenda keletkezése 1145 ősze: a hír megérkezik III. Jenő Pápához 1145 ősze: "János pap" a Perzsiától keletre élő rejtélyes keresztény uralkodó első említése 1145 december 1: a II. keresztes hadjárat kihirdetése 1146 a trónkövetelő Borisz betör Magyarországra, elfoglalja Pozsonyt, Géza hamar visszafoglalja 1146 Géza feleségül veszi Izjaszlav vlagyimiri, volhíni és kijevi fejedelem nővérét, Eufroszinát 1146 szeptember 11: Géza a Lajta menti csatában legyőzi Henrik bajor őrgrófot és osztrák herceget 1146 szeptember 14: Zangí szaracén vezető halála 1147 Freisingi Ottó krónikaíró magyarországi látogatása. Leírása szerint a köznép még sátrakban lakik. 1147 a második keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon 1147 Szuzdal és Kijev fejedelme Jurij Dolgorukij lesz 1147 Észak-német keresztes hadjárat az Elbán túli szláv törzsek ellen 1147 a mórok kiüzése Lisszabonból 1147 az első papírmalom 1147 Engelber kolostor (svájc): a kódexek iniciáléi helyett fametszeteket alkalmaznak: a könyvnyomtatás elődje!!!! 1147 Moszkva első említése 1147 tavasza: az angol, flamand, fríz elindulnak a Szentföld felé 1147 május vége: Konrád német "császár" (valójában soha nem koronázták császárrá) seregivel útnak indul 1147 június 8: Lajos francia király is útra kel seregeivel, a templomos nagymester (Barre-i Everard) is velük tart 1147 június 8: a második keresztes hadjárat seregei a magyar határhoz érnek, Borisz is csatlakozni próbál, de kérését megtagadják. Végül VII. Lajos keresztes seregében megbújva sikerül bejutnia Magyarországra. Lajos elfogja, de nem adja ki Gézának. 1147 július 20: a német seregek áthaladnak a Bizánci császárság területén, annak ellenére, hogy elvileg szövetségesek, sorozatosak a kisebb-nagyobb összecsapások a keresztesek és a bizánciak között 1147 augusztus: a francia seregek viszonylag fegyelmezetten áthaladnak Magyarországon 1147 szeptember 10: Konrád eléri Konstantinápolyt, sok a konfliktus a németek és a bizánciak között 1147 október 4: a francia seregek elérik Konstantinápolyt 1147 október 15: a német seregek Nikaiában 1147 október 25: a német sereget a Dorülaion melletti Bathüsz folyónál meglepetésszerűen megtámadják és szétverik a szeldzsuk törökök 1147 november: a francia sereg Nikaiába érkezik, a két sereg egyesül 1147 vége/1148 eleje: Konrád megbetegszik, visszatér Konstantinápolyba, ahol Manuél bizánci császár személyesen ápolja 1148 – 1152 Magyarország ismét orosz belviszályokba avatkozik, ezúttal Izjaszlav vlagyimiri fejedelem mellett (6 hadjárat), végül Géza erős közbenjárására kompromisszumos béke születik 1148 január eleje: a francia sereg összecsap a törökökkel az antiókhiai hídnál, a törökök visszavonulnak 1148 február eleje: a keresztes sereg eléri Attaliát, úgy döntenek, hogy hajón mennek tovább, de csak a sereg egy kis része számára sikerül hajót szerezni. A sereg nagyobbik része vár egy darabig, de miután az újabb hajókra sem férnek fel, gyalog indulnak tovább. 1148 március: Konrád elhagyja Konstantinápolyt, hajón Palesztinába utazik 1148 március 19: Lajos francia király hajón érkezik Szent Simeon kikötőjébe 1148 június 24: az akkoni gyűlés: Balduin jeruzsálemi király, Foucher pátriárka, a templomosok és johanniták nagymestere, Konrád és Lajos elhatározzák, hogy a háború fő célja Damaszkusz 1148 július 24: a sereg eléri Damaszkuszt 1148 július 28: a frankok belátják, hogy Damaszkusz bevétele lehetetlen, felhagynak az ostrommal, szétfoszlik a keresztes sereg verhetetlenségének mítosza 1148 szeptember 8: Konrád elhagyja Palesztinát, hosszabb Konstantinápolyi tartózkodás után visszatér Németországba 1149 a kijevi nagyfejedelem bukása 1149 Szicíliában is szőnek már selymet 1149 Magyarország a szerbeket támogatja a szerb – bizánci háborúban 1149 nyara: Lajos is elhagyja Palesztinát, a keresztesek a kudarcért Bizáncot okolják 1149 június 28: Antiókhia ura, Rajmund elesik a Murád forrásánál vívott csatában, serege teljes vereséget szenved, utóda III. Boemund még csak ötéves, a régens Balduin király lesz ~1150 Magyarországon font helyett márkában mérik a súlyt ~1150 Abü Hamid utazó szerint Magyarországon nagy tömegű mohamedán él (khorezmiek, besenyők) ~1150 az ikonfestés virágzása Kijevben és Novgorodban ~1150 a salétromsav feltalálása (Itália) ~1150 Angkorvat templomváros (Kambodzsa) ~1150 joruba városállamok Nigériában ~1150 magyar hallgató a franciaországi egyetemen 1150 Mánuel hadjárata Magyarország ellen 1150 április: Rajmund lehetséges utódján, Edesszai Joscelinen türkmének ütnek rajta és elfogják, Núr ad Dín szaracén vezér megvakíttatja Josceliht és Aleppóban bebörtönzi 1150 nyár: Balduin hazatér,Rajmund özvegye, Konstancia hercegnő egyedül kormányozza Antiokhiát (nem hajlandó újra férjhez menni) 1151 Magyar hadjárat Oroszország ellen 1151 júliusa: az Edesszai grófság utolsó erőssége, Turbesszel is elesik 1151 május: Núr ad-Dín megkísérli Damaszkusz ostromát, de a védőkkel szövetséges frank felmentő sereg hírére egy hónap után elvonul 1152 Barbarossa Frigyest német királlyá koronázzák 1152 Anjou Henrik és Aquitaniai Eleonóra házassága, háború Angliáért 1152 Tripoliszi II. Rajmundod az aszaszinok meggyilkolják 1153 magyar hadjárat a halicsi fejedelem ellen 1153 január 25: Balduin megostromolja Aszkalont, de csak augusztus 19-én képes bevenni 1153 Chatilloni Rajnald és Konstancia házassága 1153 augusztus 19: az aszkaloni szaracén helyőrség megadja magát, a védők és a lakosok szabadon elvonulhatnak 1154 Idríszi arab földrajztudós művében Magyarországot is bemutatja 1154 magyar-bizánci összecsapások 1154 II. (Plantagenet) Henrik (1154-1189) angol király trónralépése 1154 Barbarossa haddal vonul Itáliába, elfoglalja Rómát, megostromolja Milánót 1154 április 18: Núr ad-Dín ismét megkísérli Damaszkusz ostromát, a lakók inkább őt pártolják, mint a védőt, Mudzsírt 1154 április 25: a damaszkuszi lakosok megnyitják a kaput Núr ad-Dín előtt, Mudzsír Bagdadba vonul vissza 1155 I Mánuel megtámadja Magyarországot, Nándorfehérvári csata 1155 Barbarossát német-római császárrá koronázzák 1155 a Szent-Mihály bazilika (Pavia) felszentelése 1155 Jurij Dolgorukij elfoglalja a kijevi nagyfejedelmi trónt 1155 az angol király hűbérül megkapja Írországot a pápától 1155 Maszúd szultán halála, trónviszályok a szaracénok között 1156 magyar-bizánci békeszerződés 1156 Rossz Vilmos szicíliai kitály győzelme a bizánciak felett 1156 beneventói szerződés 1156 Ostmark, a későbbi Ausztria önálló hercegség lesz 1156 a bolognai egyetem kiváltságlevelet kap, az egyetemi élet virágzásnak indul 1156-57 földrengéssorozat Szíriában, több vár jelentősen megsérül 1156 tavasza: Rajnald megtámadja Ciprust 1157 kínai gabonaraktárak 1157 besançoni birodalmi gyűlés, összeütközés a császár és a pápa között 1157 összeesküvés Géza ellen, testvére, István vezetésével. Géza száműzi Istvánt, aki I. Frigyeshez menekül. 1157 Sinjar szeldzsuk szultán halála 1157 február: Balduin megszegi a Núr ad-Dinnal kötött fegyverszünetet 1157 május: Núr ad-Din Bánjász ostromára indul, Balduin pedig a város felmentésére, váltakozó sikerek után Núr ad-Din feladja az ostromot 1157 október: Núr ad-Din súlyosan megbetegszik, mindenki a halálára számít, de felépül 1158 Lübeck alapítása 1158 a bolognai egyetem alapítása 1158 az észak-Itália városokat Barbarossa megfosztja önkormányzati joguktól, Milánó ostroma (magyar íjászok is részt vesznek rajta) 1158 március: Balduin ostrom alá veszi Damaszkuszt, de amikor Núr ad-Din megjelenik a színen, inkább visszavonul 1158 szemptember: Balduin és Theodóra (Manuél bizánci császár unokahúga) házassága 1158 ősze: Manuél császár Kilikia ellen vonul, Rajnald meghunyászkodik előtte 1159 III. Sándor pápa mellett IV. Viktor ellenpápa Barbarossa Frigyes támogatásával 1159 Zára fellázad Velence ellen és a magyar fennhatóságot ismeri el, de a velenceiek visszafoglalják a várost 1159: az aleppói börtönben meghal Joscelin 1159 április 12: Manuél császár nyolc napig Antiókhiában vendégeskedik, majd fegyverszünetet köt Núr ad-Dinnal: a frankok rossz szemmel nézik 1159 vége: meghal Eiréné császárné 1160 az itália városállamok legyőzik a németeket, carcanoi csata 1160 a pápaság válsága, két pápa: IV. Viktor kiközösíti III. Sándort és viszont 1160 november: Núr ad-Din seregei elfogják Rajnaldot, az aleppói börtönbe kerül, Balduin a 15 éves III. Boemundot nevezi meg Antiókhia új uralkodójának 1161 II. Géza fia, Béla, megkapja a tengermelléki dukátust 1161 öt évre szóló Magyar-Bizánci békeszerződés (valójában Bizánc már a következő évben megszegi) 1161 a Hanza kereskedő társaság megalapítása (Wisby, Gotland) 1161 Vszevolod Jurjevics (1161-1212) vlagyimiri nagyfejedelem lesz 1161 a szeldzsukok elismerik Bizánc fennhatóságát 1161 a bizánci császár és Melisenda, II. Rajmund lánya esküvője meghiúsul, Rajmund bosszúból Ciprust fosztogatja 1161 december: a császár végül Antiókhiai Máriát veszi el 1162 május 31: II. Géza halála 1162 III. István kerül trónra 1162 július: Bizánc újabb támadást indít Magyarország ellen, IV. Istvánt támogatva. A magyar főurak, félve a túlzott bizánci befolyástól, nem mennek bele, így II. László kerül a trónra. III. István elmenekül, IV. László a dukátust kapja meg. Az esztergomi érsek (Lukács) nem hajlandó Lászlót megkoronázni, ezért Mikó kalocsai érsek hajtja végre a rítust. Lukács kiátkozza az ellenkirályt, aki válaszul börtönbe veti, de III. Sándor pápa közbenjárására kiszabadul. Lukács azonban továbbra is László ellen szól, újra börtönbe kerül.Ú 1162 Barbarossa lerombolja Milánót 1162 milánói olasz menekültek telepednek le a Szerémségben 1162 az első megkoronázott norvég király, Magnus Erlingsson (1162-1184) 1162 február 10: III. Balduin halála 1162 vége: zavargások Kilikiában 1163 II. László halála (valószínűleg mérgezés) 1163 január 27: IV. István megkoronázása (ő maga III. István uralmát nem ismeri el, emiatt saját magát is III.-nak nevezi) Sokan nem ismerik el királynak, folyamatosan lázadnak, ami ellen IV. István Bizáncot hívja be. 1163 június 18: a két István király Székesfehérvárnál csap össze, III. István diadalmaskodik, IV. István Bizáncba menekül, Magyarországot hűbérként ajánlja fel segítség reményében. Manuél császár azonban tudja, hogy IV. Istvánt a magyar főurak nem fogadnák el, ezért elismeri III. Istvánt, cserébe István öccsét, Bélát, a császár Mária nevű lányával házasítja meg, valamint átadja Bizáncnak a Tengermelléket és a Szerémséget. Manuél despotés-nek teszi meg Bélát (a császár utáni legmagasabb rang), így akarja biztosítani a magyar-bizánci szövetséget. 1163 Zára Magyarországhoz csatlakozik 1163 a veronai liga megalakulása 1163 a párizsi Notre-Dame építésének kezdete 1163 Velencében megalakul az első bank 1163 szeptember: Amalrik megindul Egyiptom ellen, Núr ad-Dín megtámadja Tripoliszt, Kraknál vereséget szenved 1164 III. István nagy sereget küld Dalmáciába, a magyar uralom biztosítására 1164 III. István eljegyzi Jaroszláv halicsi fejedelem lányát 1164 IV. István bizánci támogatással betör Magyarországra, Mánuel egészen Bácsig vonul, III. Istvánt külföldi segítség menti meg 1164 clarendoni határozatok Angliában (egyházi bíróságok korlátozása) 1164 Vlagyimir herceg megtámadja a volgai bolgárokat 1164 április: Núr ad-Din Sávar ex-vezírt támogatja Kairó visszaszerzésében, megostromolja Bánjászt 1164 május: Sávar visszafoglalja Kairót 1164 augusztus: Amalrik és Sávar Bilbeiszt ostromolja, Núr ad-Din pedig Harencet 1164 augusztus 10: az artai csata Boemund és Núr ad-Din között, a keresztesek veszítenek, Bohemund és sok nemes fogságba esik, csak magas váltságdíj ellenében szabadul meg 1165 III. István megkísérli visszahódítani a Szerémséget, Zimonyig jut 1165 április 11: IV. István halála (mérgezés következtében) III. István kezére adja Zimonyt is 1165 a velenceiek visszafoglalják Zárát 1165 június: Bizánc ellentámadásba lendül, visszafoglalja Zimonyt 1165 Mánuel elfoglalja Boszniát, a Szerémséget és Dalmáciát 1165 Manuél császár hivatalosan is örökösévé teszi meg Béla (Alexios) herceget 1165-66: Núr ad-Din Libanont támadja 1166 Barbarossa itáliai hadjárata 1166 Magyar hadjárat a Szerémségért 1166 III. István feleségül veszi Jasomirgott Henrik osztrák herceg lányát, Ágnest 1166 III. István fegyverszünetet köt Bizánccal, de hamar megszegi, részben megszállja Dalmáciát 1167 magyar-velencei békeszerződés, II. László lányát, Máriát hozzáadják a velencei dózse fiához 1167 július 8: csata Zimony mellett, bizánci győzelemmel (a zsákmány többek között 2000 páncél!), a Szerémség, Bosznia és Tengermellék 15 évre Bizánchoz kerül. 1167 Béla herceg, a későbbi III. Béla bizánci trónkövetelő 1167 a németek legyőzik a pápai csapatokat 1167 pestisjárvány 1167 a Lombard Liga megalakulása 1167 a szerb királyság megalapítása 1167 az oxfordi egyetem megalapítása 1167 Dzingisz kán (eredeti nevén Temüdzsin) születése 1167 január: Sírkúh Egyiptom ellen indul, Amalrik Sávart támogatja 1167 március 18: Asmuneinnél a frank sereg vereséget szenved 1167 augusztus 4: a frankok elfoglalják Alexandriát 1167 augusztus 29: Amalrik és Komnéne Mária házassága 1168: Torosz örmény herceg halála 1168 október 20: újabb frank hadjárat indul Egyiptom ellen 1168 november 4: a frankok egy három napos ostrom után elfoglalják Bilbeiszt, lakóit lemészárolják, Amalrik sem tud rendet tartani közöttük (sok a frissen a Szentföldre érkezett fanatikus) 1168 november 13: Sávar felgyújtja Fusztatot, hogy ne kelljen frank kézre adnia 1169 Andrej Bogoljubszkij elfoglalja Kijevet 1169 angolok támadják meg Írországot 1169 III. István III. Sándort ismeri el pápának 1169 január 2: Amalrik visszavonul Egyiptomból, mert Sírkúh Egyiptom segítségére siet 1169 január 8: Sírkúh bevonul Kairóba 1169 jaunár 18: Sírkúh és unokaöccse, Szaladin megtámadják Sávart és lefejezik. Sírkúh lesz Egyiptom új ura. 1169 március 23: Sírkúh halála, Szaladin követi a trónon 1169 eleje: a frankok a vereség hatására követeket küldenek az európai uralkodókhoz újabb keresztes hadjáratot sürgetve 1169 július 10: a bizánci császár tengeri úton indul Egyiptom ellen, de nagyon lassan haladnak, csak őszre érnek Akkonba, hogy a frankokkal egyesüljön 1169 augusztus 20: Szaladin tisztogatási akciókat kezd Kairóban 1169 október 16: a keresztény sereg megindul Egyiptom ellen 1169 október 25: a keresztény seregen Faramánál eléri az egyiptomi határt 1169 ősze: a keresztény sereg Damiettát ostromolja, sikertelenül 1169 december 13: a keresztények felhagynak Damietta ostromával 1169 december 24: a keresztény sereg Aszkonba ér ~1170 Velencében már ismerik a villát ~1170 a valdens eretnekség megjelenése ~1170 az első lovagi verses történetek, Spanyolországban és Németországban is elterjed a lanttal, hegedűvel vagy hárfával kísért trubadúrköltészet (németországi Minnesängerek) 1170 Becket Tamás canterburyi érsek meggyilkolása 1170 Monreale-i dóm építésének kezdete 1170 az oxfordi egyetem megalapítása 1170 január: a frankok visszafoglalják Akkart 1170 eleje: Mleh (mohamedánná lett egykori frank nemes) megszállja a kilikiai síkságot, több várost elfoglal 1170 nyara: meghal Núr-ad-Dín fivére 1170 június 29: földrengés Szíriában 1170 december: Szaladin a keresztes államok ellen indul, Daront ostromolja, de frank erősítés hatására felhagy vele. Gázába megy, az alsóvárost beveszi, a lakosokat lemészárolja, majd a fellegvár ostroma nélkül távozik 1170 március 10: Amalrik Konstantinápolyba indul 1171 Dublin alapítása, II. Henrik írországi hadjáratai 1171: az Európába új keresztes háború kikiáltásáért küldött követek eredménytelenül térnek vissza 1171: meghal al-Ádid fátimida kalifa, a dinasztia utolsó tagja, Szaladin az új szultán 1171: Szaladin megtámadja Montrealt, de Núr ad-Din seregének megjelenésekor felhagy az ostrommal 1171 ősze: Núr ad-Dín Szafitát és Araimát ostromolja 1172 március 4: III. István halála (a korabeli pletykák szerint mérgezés következtében) 1172 az Ajjúbida Szultánság hatalmát kiterjeszti Hidzsászra, Palesztínára és Szíriára 1173 január 13, Székesfehérvár: III. Béla megkoronázása (Lukács esztergomi érsek helyett a kalocsai érsek által) 1173 a pisai székesegyház harangtornyának (a későbbi ferde torony) építésének kezdete 1173 Amalrik Kilikiába vonul Mleh ellen 1173 Núr ad-Dín Szaladinnal szövetségben hadjáratot indít, Szaladin Kerakot ostromolja. Szaladin apja megbetegszik, Szaladin felhagy a hadjárattal, az ostromot a frank felmentő sereg megjelenéséig Núr ad-Din folytatja. Emiatt feszültség támad Núr ad-Dín és Szaladin között. 1173 Rasíd ad-Dín Szinán (a Hegy örege) szövetséget ajánl a frankoknak Núr ad-Dín ellen, még a kereszténység felvételére is hajlandóságot mutat, de a templomosok rajtaütnek a követeken és legyilkolják őket Almarik tudta nélkül. Amalrik betör Szidónba, elfogja Mesnil-i Valtert, a rajtaütés vezetőjét. 1173 Szaladin öccse, Túránsáh elfoglalja Szudán nagy részét, majd Dél-Arábiát, ahol felveszi az alkirályi címet 1174 Béla elsőszülött fia, Imre születése 1174 Barbarossa újabb hadjárata Itália ellen 1174 Jasomirgott Henrik osztrág herceg fia, Lipót Béla nővérét, Ilonát veszi feleségül 1174 Géza megszökik és Ausztriába menekül, Jasomirgott Henrik befogadja. Ez osztrák-magyar ellentétekhez vezet. 1174 május 15: Núr ad-Dín hirtelen betegségben elhalálozik, utóda 11 esztendős fia, Malik asz-Szálih Iszmáíl, Aleppó kormányzója, Gümüstekin régens lesz, Malik asz-Szálih Iszmáil unokatestvére, Szajf ad-Dín elfoglalja Niszibint és Dzsazírát. 1174 június: Amalrik kihasználja a muszlin széthúzást, Bánjász ellen indít háborút, de Al-Mukkaddam pénzzel megváltja a békét 1174 július 11: Amalrik vérhasban meghal, a keresztény Szentföld válságba zuhan 1174 július 24: szicíliai hajóhad jelenik meg Alexandria alatt 1174 augusztus 1: a szicíliai sereg tudomást szerez Szaladin felmentő seregének közeledtéről, elhajózik Alexandria alól 1174 november 26: Szaladin megérkezik Damaszkuszba 1174 december 9: Szaladin bevonul Humszba 1174 december 30: Szaladin Aleppóba ér, megkezdi a város ostromát Gümüstekin ellenében 1175 Mohamed Gori színrelépése 1175 a canterbury székesegyház építésének kezdete 1175 az első gótikus szobrok 1175 Szaladin királynak kezdi hivatni magát és saját pénzt veret 1175 február 1: a frank felmentő sereg megérkezik Humszba, Szaladin a hírre felhagy Aleppo ostromával, Gümüstekin hálából sok frank foglyot, köztük Châtilloni Rajnaldot is szabadon enged 1176 III. Béla szövetséget köt II. Soběslav (1173-1180) cseh fejedelemmel és osztrák területekre tör be, Géza a cseh fejedelemhez menekül, aki kiadja Bélának. Béla fogságba veti anyjával, Eufroszinával együtt, valamint megvakítja Vata ispánt. 1176 Barbarossa vereséget szenved Legnanónál, a városi polgárság gyalogosainak első győzelme a nehézlovasság ellen, a városok visszakapják önkormányzati jogukat 1176 a strasbourgi dóm építésének kezdete 1176 a sevillai Alcazar palota építésének kezdete 1176 a kairói citadella építése 1176 március: Szajf ad-Dín seregei csatlakoznak Gümüksteinhez Szaladin ellenében 1176 április 11: napfogyatkozás Szaladin seregei fölött 1176 április 21: Szaladin győzelme Szajf ad-Dín felett Tell asz-Szultannál és Hamá Szarvainál 1176 június 21: Szaladin beveszi Azazt 1176 június 24: Szaladin ismét Aleppo ostromába kezd 1176 július 29: Szaladin és asz-Szálih valamint Hiszn Kajfai és Mardini békét kötnek, Szaladin visszaszolgáltatja Azaz várát (asz-Szálih huga kérésére) 1176 szeptember 17: a myriokephaloni csatában a szeldzsukok legyőzik Bizáncot, Bizánc oldalán magyar seregek is harcolnak 1176 október: Szibilla frank hercegnő férjhez megy Hosszúkardú Vilmost, Barbarossa és Lajos francia király unokatestvérét. 1177 Barbarossa és III. Sándor pápa békekötése, Barbarossa császárrá koronázása 1177 Párizsban magyar diákok is tanulnak 1177 gát a Garonne folyón Franciaországban 1177 Fülöp hadjárata Szíriába és Egyiptomba 1177 június: Hosszúkardú Vilmos maláriában meghal 1177 november 18: Szaladin megtámadja Palesztinát 1177 november 25: a frank sereg rajtaüt Szaladin hadain Montgisard vára mellett, Szaladin hatalmas vereséget szenved 1178 Béla ismét Csehországot segíti az osztrák-cseh határviszályban. (Ezúttal Jasomirgott Henrik támad cseh földre.) 1178 Béla konfliktusba keveredik András kalocsai érsekkel és a fehérvári préposttal, megfosztja tisztségüktől és jövedelmeiktől, ezzel III. Sándor pápa haragját is kivívja (közben kibékül Lukács esztergomi érsekkel). A konfliktus András bocsánatkérésével végződik, Béla visszahelyezi tisztségébe. 1179 a lateráni zsinat kimondja, hogy a bíborosok kétharmados többséggel választják a pápát, kiközösítik a katharokat 1179 április 10: Toroni Onfroi frank fővezér megsebesül a bánjászi csatában 1179 április 22: Toroni Onfroi Hunin várában belehal sebesülésébe 1179 június 10: Szaladin megveri a frank sereget a Források Völgyében, Saint-Amand-i Odo templomos nagymester, Ibelini Balduin és Galileai Hugó fogságba esik. Balduin és Hugó váltságdíj fejében szabadul, Odo élete végéig fogoly marad. 1179 augusztus 24: Szaladin a Jákob gázlójánál álló várat ostromolja 1179 augusztus 29: Szaladin beveszi a várat 1180 háború Magyarország és Velence között 1180 Manuél Komménos bizánci császár halála után Béla visszaszerzi a Tengermelléket ~1180 az első európai forgatható kormányos hajók ~1180 az első üvegablakos lakóházak ~1180 Tristan és Izolda német változata 1180 II. Fülöp Ágost (1180-1222) francia király 1180 Szaladin és Balduin két évre érvényes fegyverszünetben állapodik meg 1180 húsvétja: Szibilla hercegnő, erős tiltakozások ellenére nőül megy Guidohoz, az akkor még jelentéktelen francia lovaghoz 1180 június 29: meghal Szajf ad-Dín 1180 szeptember 24: meghal Manuél bizánci császár, II. Alexiosz lép helyébe 11 évesen, a régens, Mária császárné latin lévén nem népszerű 1180 október 6: meghal Amalrik pátriárka, helyébe Heraclius lép 1181 III. Béla visszahódítja Dalmáciát, Zára ismét magyar fennhatóság alatt 1181 a hivatali írásbeliség kezdete Magyarországon 1181 Kán nembeli Péter (III. Béla) híve lesz a spalatói érsek 1181 III. Béla Imre nevű fia eljegyzi Barbarossa Frigyes egyik leányát (a házasságra a menyasszon 1184-es halála miatt nem kerül sor) 1181 III. Lucius pápa (1181-1185), az inkvizíció létrehozója 1181 április: Heraclius koholt vádak alapján kiközosíti vetélytársát, Tűroszi Vilmost 1181 december 4: asz-Szálih kólikában elhalálozik 1181 nyara: a fegyverszünet ellenére Chatilloni Rajnald kifoszt egy karavánt Taima közelében, válaszként Szaladin zarándokokat ejt foglyul. A háború kiújul. 1182 Imre herceg örökössé koronázása Esztergomban (Miklós érsek által) 1182 III. Béla beavatkozik a bizánci trónviszályokba, visszafoglalja Nándorfehérvárt, jelentős területeket foglal el Bizánctól 1182 Parceval avagy a Grál monda c. lovagregény születése (Chrétien de Troyes) 1182 május 11: Szaladin elindul Egyiptomból, Damaszkusz felé 1182 július 11: Szaladin elhagyja Damaszkuszt, behatol Palesztinába, Belvoirnál találkozik a frank sereggel. Az ütközet döntetlenre végződik. 1182 augusztus: Komnénosz Andronikosz trónkövetelő Boszporusz felé vonul, közeledtére Konstantinápoly népe fellázad, lemészárolja a latinokat. 1182 szeptember: Szaladin Biredzsik ellen vonul, Edessza, Szarúdzs és Niszíbin megadják magukat 1182 ősz: Chatilloni Renaud a Vörös tenger partjait fosztogatja 1182 november 10: Szaladin Moszult ostromolja 1182 december: a frank sereg megindul Damaszkusz ellen 1183 a lombard városok békéje Barbarossával 1183 az "első százéves háború" kezdete Anglia és Franciaország között 1183 Magyarországon a ciszterciták különleges jogokat élveznek 1183 III. Béla elfoglalja Nist és Szófiát, Andronikos bizánci régens, majd császár ellentámadásba kezd 1183 május 21: Szaladin Aleppo ellen vonul 1183 június 12: Szaladin beveszi Aleppot 1183 augusztus 24: Szaladin visszatér Damszkuszba 1183 szeptember 17: Szaladin Palesztina megszállására indul 1183 október 8: Szaladin és a keresztes seregek napokig tartó állóháborúja után Szaladin visszavonul 1183 november 20: Szaladin a Rajnald birtokában levő Kerak várát ostromolja, ahol épp Izabella hercegnő és Toroni Onfroi házasságkötése zajlik (Szaladin parancsot ad, hogy a tornyot, ahol az esküvő zajlik, ne lőjék ostromgépekkel) 1183 december 4: Szaladin felhagy az ostrommal és visszaindul Damaszkuszba 1184 a magyar sereg Belgrád és Barancs környékére szorul vissza 1184 ősz: Guido beduin pásztorokat támad meg 1185 Bulgáriában Aszen Iván és Péter vezetésével felkelés tör ki Bizánc ellen 1185 Igor novgorodi herceg vereséget szenved a polovecektől 1185 feláll a magyar királyi kancellária 1185 az esztergomi királyi palota építésének kezdete 1185 Béla ismét Bizánc ellen indul, meghódítja a Morava folyó völgyét, Ništ és egyes források szerint Szófiát 1185 III. Béla kibékül Bizánccal, szövetségre lép az Andronikus bizánci császár trónfosztása (és meglincselése) után trónra kerülő II. Isaakios Angelossal, akihez Margit (Mária) nevű lányát is hozzáadja, sőt feleségül kéri Theodorát, Manuél Komnénos császár unokahugát (aki apáca, ezért az egyház nem engedélyezi az eljegyzést). Rendezik a határkérdéseket. 1185 öröklődő sogunátus japánban 1185 eleje: Balduin kihirdeti végakaratát, Balduin kiskorú unokaöccse a király, a régens Tripoliszi Rajmund, a király gyámja Courtenay-i Josclein 1185 eleje: Torosai Arnaud templomos nagymester meghal, az utódja Ridfort-i Gérard 1185 március: IV. Balduin halála, a frankok négyéves fegyverszünetet kér Szaladintól 1185 április 15: Szaladin átkel az Eufráteszen, további szaracén seregek csatlakoznak hozzá 1185 augusztus: Szaladin északra indult, Dijarbakir és Majjáfárákín ellen, Szaladin súlyosan megbetegedik 1185 augusztus: szicíliai sereg száll partra Epeiroszban, Anronikosz császár ellen fellázad a lakosság, darabokra tépik 1186 Béla az Angol királynál próbálkozik házasságkötéssel, II. Henrik unokáját, Matildot kéri meg, de elutasítják. Végül II. Fülöp Ágost francia király nővérét, Capet Margitot veszi el. 1186 III. Béla addig börtönben tartott anyját (Eufroszina) Bizáncba száműzi, aki Jeruzsálembe megy tovább, beáll apácának 1186 január: Szaladin állapota javulni kezd 1186 február: Szaladin fogadja Izz ad-Dín követeit, megkezdi a béketárgyalásokat 1186 március 3: Szaladin békét köt Izz ad-Dínnal 1186 március 5: Naszr ad-Dín halála, valószínűleg politikai gyilkosság áldozata lett 1186 április: Szaladin visszatér Damaszkuszba, birodalma ekkor már Perzsiáig terjed 1186 augusztus: meghal a gyermek V. Balduin 1186 szeptember Joscelin Szibillát királynővé kiáltja ki, Szibilla Guidot teszi királlyá 1186 december: Rajnald a fegyverszünet ellenére rajtaüt egy karavánon, megtörve ezzel a fegyverszünetet, Rajmund és Boemund megerősítik a Szaladinnal kötött fegyverszünetet 1186-87 III. Béla ereklyéket ( Rilai Szent Iván) szolgáltat vissza Bizáncnak 1187 Velence ismét megkísérli Zára elfoglalását 1187 helyreáll a Bolgár Cárság 1187 április 29: Balian Ozeással, a tűroszi érsekkel valamint a fő lovagrendek nagymestereivel Rajnaldhoz békekötés céljából 1187 április 30: Rajnald várába, Tibériásba muszlim követek érkeztek, átvonulási engedélyt kérve. Az átvonuló muszlimot templomosokat támadnak meg. 1187 május 1: a keresztesek bosszút akarnak állni a templomosok elleni támadásért, de hatalmas vereséget szenvednek a Kresszon forrásnál 1187 május-június: a fegyverszünet a kresszoni csata hatására megtörik, mozgósítások a keresztény és a muszlin világban is 1187 július 1: a szaracén seregek beveszi Tibériás várost, a vár még kitart 1187 július 2: a frankok Szhephóriánál táboroznak 1187 július 3: hajnalban a frankok Tibériás felé vonulnak, keresztül a víztelen Hattíni fennsíkon 1187 július 4: a keresztesek óriási vereséget szenvednek a hattini csatában 1187 július 5: Tibériás vára is feladja magát 1187 július 10: Szaladin beveszi Akkónt 1187 július 29: Szidón is feladja magát a szaracén seregek előtt 1187 augusztus 6: Bejrút is kapitulál 1187 szeptember 4: Aszkalon is elesik 1187 szeptember 20: Szaladin Jeruzsálem alá érkezik 1187 október 2: Szaladin beveszi Jeruzsálemet 1187 október 20: III. Orbán pápa a vereségek hírére összeomlik, meghal, utóda VIII. Gergely keresztes hadjáratot hírdet 1187 december 17: VIII. Gergely pápa is elhalálozik, utódja III. Kelemen 1187 vége: Tripoliszi Rajmund meghal mellhártyagyulladásban, Tripolisz Antiókhiai Boemundra száll 1188 Vlagyimir trónfosztott halicsi fejedelem Magyarországon keres menedéket, Bélától kér segítséget trónja visszaszerzéséhez. Béla Halics ellen vonul, de meghódítása után saját fiának, András hercegnek adja, Vlagyimirt pedig fogságba veti. 1188 András herceg Béla seregeivel együtt sikerrel veri vissza Halicsban Rosztzlav támadását. A magyarok erőszakoskodásai miatt András uralma népszerűtlen a halicsiak között. 1188 III. Béla pápai felszólítást kap, hogy vegyen részt a harmadik keresztes hadjáratban, Béla nem tesz eleget a kérésnek 1188 január 1: Szaladin nem tudja bevenni Tűroszt 1188 január: II. Henrik és Fülöp Ágost kibékülnek és együtt esküdnek fel a keresztre 1188 március 27: Barbarossa Frigyes is felveszi a keresztet 1188 június: Fülöp Ágost kihasznája a Richard, Poitou grófja (Oroszlánszívű Richard) elleni lázadást, és megtámadja Berryt. II. Henrik válaszul betör Fülöp területeire, a háború kiújul 1188 július: Szaladin feladja Krak de Chevaliers ostromát 1188 július: Szaladin szabadon engedi Guidót 1188 július 15: Dzsabala eleste 1188 július 22: Latakia eleste 1188 július 29: Szahjún eleste 1188 augusztus 12: Bakasz-Sokr eleste 1188 augusztus 19: Szarminja eleste 1188 augusztus 23: Burzej eleste 1188 szeptember 16: Darbszak eleste 1188 szeptember 26: Bagrasz eleste 1188 vége: Kerak is megadja magát 1188 december 6: a szaracénok Szafedet is beveszik 1189 január: Belvoir is elesik 1189 május: Barbarossa útnak indul a Szentföldre 1189 Barbarossa Frigyes keresztes serege áthalad Magyarországon, Béla barátságosan fogadja, és Barbarossa is nagy fegyelmet tart seregében, így az áthaladás lényegében zökkenőmentes. Szabadon engedi Géza herceget, aki a sereggel együtt Bizáncba távozik. 1189 Vlagyimir megszökik (őrei köreműködésével!), Németföldre menekül, végül Kazimierz krakkói fejedelem segítségével sikerül Halicsot visszaszereznie. 1189 Béla Frigyes sváb herceggel, Barbarossa fiával jegyezteti el egyik lányát, a házasság Frigyes 1191-ben bekövetkezett halála miatt hiúsul meg 1189 június 23: Barbarossa eléri Bizáncot, szinte azonnal rengeteg konfliktusba keveredik Izsák bizánci császárral 1189 július 3: II. Henrik vereséget szenved Fülöp Ágosttól és két nap múlva meghal 1189 augusztus: Szaladin Beaufortot ostromolja 1189 augusztus 28: Guido Akkont támadja 1189 szeptember 3: Richard angol király koronázása 1189 szeptember 15: Szaladin megtámadja az Akkont ostromlókat, de sikertelenül 1189 október 4: muszlim győzelemmel végződő csata az Akkon alatt táborozó sereg és Szaladin katonái között, de a frank ostromló sereg kitart 1189 október 31: élelmet és fegyvereket szállító szaracén hajók jutnak át az Akkont ostromzár alá vonó flottagyűrűn 1189 november: magyar keresztesek érkeznek az akkoni ostromlók megsegítésére (sok egyéb nemzetiségű keresztessel egyetemben) 1189 november 18: Vilmos halála, utódja Tankréd 1189 december 26: egyiptomi hajóraj tör át az akkoni ostromzáron ~1190 a papír egyre gyakoribb ~1190 már ismert az iránytű Európában ~1190 Japán megismeri a teát 1190 a kettőskereszt első ábrázolása (III. Béla pénzén) 1190 III. Béla békíti ki a Bizáncban konfliktusba keveredett Barbarossát és II. Isaakios császárt 1190 a magyar-dalmát háborúk kezdete 1190 német lovagrend alakul Poroszországban 1190 március: Konrád elhagyja az akkoni tábort, hogy utánpótlást szerezzen 1190 március: meghal Izabella, francia királynő 1190 március: Barbarossa átkel Ázsiába 1190 árpilis 27: Barbarossa Laodikaiában 1190 május 3: Barbarossa szeldzsuk fennhatóság alatt álló területre ér 1190 május 5: a frankok rohammal kísérlik meg bevenni Akkont, sikertelenül 1190 május 17: Barbarossa eléri Konyát 1190 május 19: Szaladin megtámadja az akkoni frank tábort 1190 május 30: Barbarossa Karamanban 1190 június 10: Barbarossa a Kalükadnosz folyóba fullad 1190 június 21: a vezetőjének halála miatt súlyosan demoralizát, szétesőfélben levő sereg eléri Antiókhiát 1190 július 4: a francia és az angol király együtt indulnak a Szentföldre 1190 július: Szaladin beveszi Beaufortot 1190 július 25: frank katonák sikertelenül támadják Takí táborát Akkon alatt 1190 ősz: Szibilla királynő halála 1190 szeptember 3: Richard Messinába ér 1190 szeptember 14: a keresztes hadjáratba tartó Fülöp Ágost Messinába ér 1190 október 3: zavargások Messinában: angolok és helybéliek csapnak össze, Richard dühében elfoglalja Messinát 1190 október: a halott Barbarossa serege Akkonba ér 1190 november 24: Konrák és Izabella házassága (Izabellának ehhez el kellett válnia Onfroitól, a válás ürügye Onfroi homoszexualitása és Izabella "akaratán kívüli" házassága volt) 1191 január 20: meghal Sváb Frigyes, Barbarossa seregeinek parancsnoka 1191 március: a végsőkig elcsigázott Akkont ostromló frank sereg jelentős utánpótlást kap, így folytatni tudja a majdnem két éve tartó ostromot 1191 április 10: Richard továbbindul Messinából, meghal III. Kelemen pápa, utódja III. Celesztin 1191 április 20: Fülöp Ágost partra száll Akkonnál 1191 április 22: Richard Rodoszba ér, ahol megpihen (tengeribeteg) 1191 május 1: Richard továbbindul Rodoszból 1191 május 12: Richard feleségül veszi Berengáriát 1191 május: Richard elfoglalja Ciprust 1191 június 1: meghal Fülöp, Flandria grófja 1191 június 5: az angol flotta továbbindul Szíria felé 1191 június 6: Richard parta száll Tűroszban 1191 június 8: Richard Akkonba ér 1191 június 25: Szaladin erősítést kap 1191 július 3: Takí megpróbál bejutni Akkonba, de sikertelenül 1191 július 12: Akkon kapitulál, feszültség Ausztriai Lipót és Richard között 1191 július 31: a beteg Fülöp fogadalmát teljesítettnek tekinti, hazaindul 1191 augusztus 11: Szaladint elküldi a szaracén rabok váltságdíjának első részét, de a keresztények nem fogadják el, mert az általuk kért csererabok nem mind azok, akiket név szerint megneveztek 1191 augusztus 20: Richard azzal az indokkal, hogy Szaladin megszegte az egyezséget, elrendeli az akkoni túlélők kivégzését 1191 augusztus 22: Richard serege továbbindul Akkonból 1191 szeptember 7: Szaladin vereséget szenved Arszufnál 1192-1333 Japán Kamakura korszaka 1192 Jorimoto megkapja az örökös sógun címet 1192 az afgán fejedelem Delhinél megveri az észak-indiai uralkodót 1192 velencei támadás Zára ellen, III. Béla visszaveri 1192 I. László szentté avatása, Szent-László legenda 1192 Halotti beszéd 1192 III. Béla szerbiai hadjárata 1192 a bambergi dóm építésének kezdete (korai gót elemekkel) 1192 szélmalmok Európában 1192 iránytűk az olasz hajókon 1192 szappan Európában (luxuscikk) 1192 300 ágyas kórház Rómában 1192 Szicília egyesül a Német-római Birodalommal 1192 a német lovagrend megalapítása (Németek Szent Mária Kórházának Rendje Jeruzsálemben) 1192 január 3: Richard serege Bajt Núba váráig, Jeruzsálem közelébe jut, de Richard nem meri megtámadni a várost 1192 január 20: Richard Aszkalonba vonul 1192 február 20: Richard Akkonba megy, hogy megfékezze az ottani zavargásokat 1192 március 20: kiegyezés Richard és a szaracénok között 1192 április 5: Richard hírt kap arról, hogy Angliában az öccse, János zsarnokoskodik, bejelenti, hogy hazaindul, Konrádot választják királynak 1192 április 28: Konrádot, a leendő királyt, meggyilkolják az aszaszinok 1192 április 30: Izabella és Henrik eljegyzik egymást 1192 május 5: Izabella és Henrik esküvője 1192 május: Richard Guidonak adományozza Ciprus kormányzóságát 1192 május 23: Richard elfoglalja Daront 1192 június 7: a keresztesek Jeruzsálem ellen vonulnak 1192 június 11: a keresztes sereg Baht Núba várához ér 1192 június 23: a keresztény serreg egy Jeruzsálembe tartó karavánon üt rajta, az első Jeruzsálem környéki összecsapás 1192 július 4: Richard ismét nem meri megkísérelni Jeruzsálem ostromát 1192 július 27: Szaladin Jaffát ostromolja 1192 július 30: Szaladin elfoglalja Jaffát 1192 július 31: Richard felmentő hajóhada megérkezik Jaffába és visszafoglalja 1192 augusztus 5: a kaiszareiai csata (Richard győzelme) 1192 szeptember 2: békeszerződés a szaracénok és keresztények között, a harmadik keresztes hadjárat vége 1192 október 9: Oroszlánszívű Rihárd elhagyja Palesztinát 1192 december 11: Richardot egy Bécs melletti fogadóban felismerik és Lipót elé vezetik, aki börtönbe veti 1193 III. Béla hódításai Szerbiában, II. Isaakios háborúval fenyegeti meg Bélát, ha nem vonul ki, Béla enged 1193 Eufroszina (III. Béla anyja) halála 1193 Mohamed Gori elfoglalja Delhit 1193 Enrico Dandolo az új velencei dózse, a negyedik keresztes hadjárat alatt lesz szerepe 1193 március: Lipót átadja Richardot VI. Henrik német-római császárnak, aki szintén fogságban tartja 1193 március 3: Szaladin betegségben elhuny, a lehetséges utóda legidősebb fia, al-Afdal 1193 május: a tűroszi pisai kolónia sikertelen összeesküvése 1193 október: II. Leó csellel elfogja Boemundot és Szibillát, csak Antiókia átadása fejében engedi őket szabadon 1194 III. Béla Imre herceget nevezi ki Horvátország és Dalmácia vezetőjének 1194 a bizánci császár magyar segítséget kér a bolgárok ellen, Béla megígéri, de a császár 1195-ben bekövetkezett bukása miatt a hadjárat nem valósul meg 1194 a chartres-i katedrális építésének kezdete 1194 VI. Henrik bekebelezi a szicíliai normann királyságot 1194 március: VI. Henrik szabadon engedi Oroszlánszívű Richardot 1194 május: fellángolnak a Szaladin halála utáni csatározások a muszlimok között, al-Azíz, Szaladin fia, megszállja Szíriát 1194 május: meghal Guido 1194 az utolsó iráni szeldzsuk szultán vereséget szenved Khwarazmshahtól 1195 az esztergomi királyi palota és kápolna építése 1195 jegyzék III. Béla jövedelmeiről (a bevételek leginkább természetben folynak be) 1195 III. Béla megtiltja magyarok csatlakozását a keresztes hadjárathoz (VI. Henrik sikerei esetén veszélybe kerülhetett volna Magyarország önállósága is) 1195 Almansur átkel Spanyolországba Kasztíliai Alfonz ellen 1195 palotaforradalom Bizáncban, az új császár III. Alexiosz, a megvakított volt császár, Izsák, fiával Alexiosszal együtt börtönbe kerül 1195 október: Amalrik követe által hűbéresküt tesz VI. Henrik német-római császárnak a királyi címért 1196 Temüdzsin mongol kán felveszi a Dzsingisz nevet 1196 III. Béla halála, az új király Imre 1196 Imre feleségül veszi Konstancia aragón hercegnőt 1196 Nemanja István (1196-1224) szerb uralkodó 1196 július: Szaladin testvére és fia, al-Ádil és al-Azíz szövetséget kötnek, elfoglalják Damaszkuszt, legyőzik al-Afdalt, al-Azíz lesz az új szultán 1197 Dzsingisz mongol kán visszahelyezi a hatalomba Togrul kerejid tatár kánt 1197 I. Ottokár cseh király 1197 VI. Henrik halála 1197 Endre legyőzi Imrét és horvát herceg lesz 1197 szeptember 10: Champagne-i Henrik baleset következtében meghal 1197 október: Brabanti Henrik csapatai elfoglalják Szidónt és Bejrútot 1197 november: Toron ostroma 1198 január: Amalrik megkoronázása 1198 III. Ince pápa (1198-1216) hatalomra jutása 1198 Ottó és Fülöp háborúja Németországért 1198 a király és a pápa is elismeri a német lovagrendet 1198 február 2: az ostromlott Toronhoz egyiptomi felmentő sereg érkezik 1198 március: sikertelen merénylet Amalrik ellen, Amalrik Rudolfot vádolja és száműzi 1198 július 1: békeszerződés al-Ádil és Amalrik között 1198 november 29: meghal al-Azíz 1199 Mohamed Gori elfoglalja Bengáliát, leigázza egész Észak-Indiát 1199 Dzsingisz mongol és Togrul kerejid kán legyőzik a najman törököket (Togrul kánt tartották János papnak, a legendás keleti keresztény királynak) 1199 a leóni katedrális építésének kezdete 1199 polgárháború a kievi hercegségért (1205-ig) 1199 Földnélküli János angol király 1199 Imre legyőzi Endrét 1199 január: al-Afdal egyiptomi régens lesz 1199 március 5: Oroszlánszívű Richard halálosan megsebesül Limousinban 1199 június 8: al-Ádil Damaszkuszba megy, hogy megvédje al-Afdal támadásától 1199 június 14: al-Afdal serege Damaszkuszt ostromolja 1199 november: lovagi torna Ecri várában, felmerül az újabb keresztesháború ötlete, sokan veszik fel a keresztet XIII. század: a Mali állam megalakítása (Dél-Ghána) XIII. század: aztékok Dél-Mexikóban XIII. század: inkák Peruban és Észak-Chilében XIII. század Bornu királyság a Csád tótól délre ~1200 Carmina Burana ~1200 az írországi sagak ~1200 Niebelunglied ~1200 Jüan színház Kínában ~1200 arab kereskedővárosok Afrika keleti partján ~1200 a Niger mentén kialakul a Mali Királyság ~1200 Nigéria területén kialakulnak a hasza városállamok ~1200 az első ismert magyar lovagregény (Trója regény) 1200 január: al-Ádil fia, al-Kámil, felmentő serege az ostromlott Damaszkuszba ér, al-Ádil Bilbeiszig üldözi és legyőzi al-Afdalt 1200 március: Champagne-i Tibold, az új keresztes háború főszervezőjének halála, utódja Montferrati Bonfiác 1200 február: al-Ádil átveszi az egyiptomi régensséget a legyőzött Al-Afdaltól 1201 Imre hadjárata Szerbia ellen 1201 a pataki vallon hospesek kiváltságokat kapnak 1201 Riga alapítása, a Kardtestvérek Rendjének (livóniai lovagrend) megalakulása 1201 április: tárgyalások Velencével a keresztes hadjárathoz nyújtott segítségről 1201 április: III. Boemund halála 1201 augusztus, Bonifác Franciaországban, majd Németországban tárgyal az új hadjáratról 1201 Alexiosz, Izsák volt bizánci császár fia megszökik börtönéből, Németországba menekül, a bizánci trón megszerzésére készül 1201 december: al-Ádil megszerzi Szaladin teljes volt birodalma fölött az uralmat, ő az új szultán 1202 Leonardo Finobacci: Liber Abaci, az arab számok bevezetése 1202 május: a keresztes sereg háta mögötti megállapodás al-Ádil és Velence között, hogy Velence nem támogatja az Egyiptom ellen irányuló hadjáratot 1202 június: a keresztes sereg összegyűlik Velencében, de nincs meg a teljes összeg a velenceiek kifizetésére 1202 november 8: a keresztesek a velenceiek felbujtására, adósságaik rendezése érdekében a magyar kézen levő Zára ellen indulnak 1202 november 10: a sereg Zára alá ér 1202 november 15: Zára elfoglalása, a pápa kiátkozza az egész sereget, (majd visszavonja az átkot és Velencét, a felbújtót átkozza ki) 1202 november 18: a keresztes sereg összemarakodik Zára zsákmányán 1202 Imre Szerbia királya 1203 Igor, csernyigovi fejedelem kezdeményezésére Kijev-ellenes koalíció alakul 1203 viszály Togrul kerejid és Dzsingisz mongol között, Dzsingisz seregei legyőzik és megölik Togrult és leigázzák a kerejid országot 1203 német követség Zárába, ajánlattal a velencei tartozás rendezésére: Alexiosz trónkövetelő bizánci trónrasegítése ellenében rendezi a tartozást és tovább segítségeket nyújt. A sereg két pártra szakad, sokan tiltakozásul elhajóznak Szíria, az eredeti cél felé. 1203 április 25: Alexiosz trónkövetelő Zárába érkezik 1203 június 24: a keresztes sereg megközelíti Konstantinápolyt 1203 július 17: a keresztes sereg rést üt Konstantinápoly falán, III. Alexiosz császár elmenekül, helyére a város a börtönből kihozott vak Izsák volt császárt, a trónkövetelő Alexiosz apját ültetik ismét, hogy a seregnek ne legyen jogalapja a háború folytatására 1203 augusztus 1: a trónkövetelő Alexioszt a helyzet rendezése érdekében IV. Alexiosz néven társcsászárrá koronázzák 1203 ősz/tél: feszültségek Bizánc és az ott állomásozó keresztes sereg között, IV. Alexiosz képtelen teljesíteni előző felelőtlen ígéreteit 1204 Imre magyar király halála, az új király a gyermek III. László, a kormányzó András herceg, a későbbi II. András 1204 II. Fülöp Ágost elfoglalja és Franciaország részévé teszi az addig angol kézen levő normandiai hercegséget 1204 január: eredménytelen lázadás Bizáncban 1204 február: újabb lázadás, Alexiosz trónfosztása és halála, pár nap múlva Izsák is belehal a gyászba, az új császár Alexiosz Murtzuphlosz, azaz V. Alexiosz (a lázadó tömeg Nikétasz Kanaboszt választja meg, de "uralkodása" tiszavirág életű, Alexiosz Murtzuphlosz bebörtönzi) 1204 április 6: a keresztesek maguknak szeretnék a bizánci trónt, megtámadják a várost 1204 április 12: újabb, ezúttal sikeres keresztes támadás Konstantinápoly ellen, napokig tartó mérhetetlen pusztítás és mészárlás az ősi városban, 1204 május: Montferrati Bonifác a bizánci trón reményében feleségül veszi Izsák özvegyét, a fogoly, magyar származású Margit császárnét 1204 május 16: Bonfiác helyett IX. Balduint választják császárrá, Bonifác Thesszaloniké királya lesz 1204 szeptember: Amalrik és al-Ádil békekötése, mivel a keresztesek Bizánc után nem is akarnak továbbhaladni a Szentföld felé, sőt a Szentföldről is mennek lovagok a több lehetőséggel kecsegtető Konstantinápolyba 1204 október 1: eredménytelen felkelés Bizáncban 1204 Nikaiában a bizánciak XI. Konstantint kiáltják ki császárrá a Bizánci Birodalom keresztesek által meg nem hódított részei felett 1204 Renoart lázadása Tripoliszban 1205 II. Endre magyar király, halicsi hadjáratok 1205 árprilis 1: Amalrik halála 1205 a drinápolyi csata, a frank bizánci sereg (Romania serege) vereséget szenved, Balduin császár börtönbe kerül, az új császár Henrik 1206 Temüdzsin, (Dzsingisz kán 1206-1227) lesz a mongolok nagykánja, a kurultájon (gyűlésen) bejelentik, hogy népük összefoglaló neve a mongol 1206 a muszlim Delhi Szultánság alapítása 1206 Komnénosz Dávid halála 1206 Kamaterosz János halála, az új pátriárka Autoreianosz IV. Mihály, aki Theodórosz Laszkariszt és feleségét Annát császárrá koronázza Nikaiában, a görögök szemében ők az igazi uralkodók és Nikaia az új bizánci főváros 1207 csiszterci apátság alapítása Topuszkán 1207 Livónia a Kardtestvérek rendjének hűbérbirtoka lesz 1207 Assisi Szent Ferenc tevékenységének kezdete 1208 színjátszás Itáliában, a Magni Ludi, Krisztus életéről szóló darab bemutatása Padovában 1208 a pápa egyházi átok alá helyezi Angliát 1208 IV. Ottó német-római császár 1208 Váradi registrum kezdőéve 1208 az erdélyi románok (blachok/vlachok) első okleveles említése 1208 Leo örmény király betör Antiókhiába, al-Ádil seregei megszállják Tripoliszt 1209 a magyarok a bolgárokat támogatják a kunok ellen 1209 a cambridge-i egyetem alapítása 1209 az albigens (valdens, katar) keresztes hadjárat kezdete 1209 a Német Lovagrend poroszországi és baltikumi háborúinak kezdete 1209 az albigensek (katharok) elleni keresztes hadjárat kezdete Dél-Franciaországban 1209 a magdeburgi dóm építésének kezdete 1209 a cambridge-i egyetem alapítása 1210 II. András sereget küld Boril bolgár cár megsegítésére ~1200 Anonymus: Gesta Hungarorum 1210 a ferences rend megalapítása 1210 a reimsi katedrális építésének kezdete ~1210 Gottfried von Strassburg (a Trisztán és Izolda írójának) halála 1210 július: lejár a frankok és al-Ádid közötti fegyverszünet, a templomos nagymester, Le Plessiez-i Fülöp ellenzi a meghosszabbítást 1210 szeptember 14: Mária királynő és Brienne-i János házassága 1210 október 3: Brienne-i János megkoronázása, János, mint Mária férje uralkodik 1211 mongolok Kína ellen 1211 II. András Dél-Erdélybe telepíti a német lovagrendet 1211 an-Naszr almoháda vezér megtámadja Kasztíliát, a pápa keresztes hadjáratot hirdet 1212 július: a Navas de Tolosa-i csatában Kasztília, Aragónia és Navarra hadainak győzelme az arabok felett 1212 II. (Hohenstauf) Frigyes (1212-1250) uralkodásának kezdete 1212 Nagyfészek Vszevolod halála 1212 háború II. Frigyes és Ottó között 1212 Hszia Hszi elfogadja a mongol fennhatóságot 1212 május: a tizenkét éves István kihallgatást kér Fülöp királytól, mert állítása szerint Isten keresztes hadjárat szervezését kéri tőle, Fülöp hazaküldi, de megállítani nem tudja: a gyermekek "keresztes hadjáratának" kezdete 1212 július: öt éves fegyverszünet Briennei-János és al-Ádil között, de a király már egy újabb keresztes háborút szervez 1212 Mária királynő halála, János ezzel elveszti az uralkodói jogát a trónra 1213 János angol király és Ottó szövetsége 1213 a dammei csatában az angol flotta megveri a franciát 1213 Hódító Jakad aragón király 1213 Boemund legidősebb fiát, Rajmundot asszaszinok gyilkolják meg, a gyanú a johannitákra terelődik 1213 a pápai legátus keresztes hadjáratra buzdít Franciaországban 1213 II. András feleségének, Gertrúdnak meggyilkolása 1214 II. Fülöp Ágost legyőzi az angolokat a bouvines-i csatában 1214 Brienne-i János és Örményországi Stefánia házassága 1214 Béla herceg megkoronázása (II. András életében) 1214 az oxfordi egyetem alapítása 1215 az évi rendszeres gyónás kötelezővé tétele a negyedik lateráni zsinaton, az inkvizíció állandósítása 1215 a Magna Carta Libertatum 1215 a mongolok beveszik Pekinget 1215 II. András feleségül veszi Jolantát 1215 Szent Domonkos főinkvizítori címet kap 1215 tovább folyik a buzdítás a keresztes hadjáratra, különösen mivel a pápa "rájön", hogy a sátán (Mohamed) uralkodásának Biblia szerinti 666 éve lassan lejár 1215 a lateráni zsinat 1215 Japánban is elterjed a zen buddhizmus 1215 Hartmann von Aue (a Szegény Henrik szerzője) halála 1216 Leo elfoglalja Antiókhiát 1216 a dominikánus rend megalapítása 1216 a novgorodi sereg legyőzi a vlagyimiri-szuzdali seregeket Lipicénél 1216 rendelet a zsidók ruházatbeli megkülönböztetéséről és gettókba tömörítéséről 1216 az angol nemesség behívja a franciákat János ellen 1216 a királyné koronázási joga a veszprémi püspöké 1216 II. Endre (András) keresztes hadjáratra indul 1216 június: Konstantinápolyi Henrik császár halála, utóda Courtenay-i Péter 1216 július 16: Ince pápa halála, követője Savelli bíboros, III. Honorius néven 1217 III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király trónralépése 1217 az öt szigeti csatában az angol flotta legyőzi a franciát 1217 augusztus: a II. András magyar király vezette sereg Spalatóba (Dalmácia) érkezik, itt csatlakozik hozzá V. Lipót, seregével 1217 november 2: keresztes sereg indul Akkonból al-Ádil ellen 1217 december 3: János király sikertelenül ostromolja a Tábor-hegyi várat 1218 II. (Aszen) Iván bolgár cár (1218-1241) 1218 a svájci uralkodóház kihalása 1218 január 10: Hugó ciprusi király halála 1218 április 26: a fríz flotta Akkonba érkezik 1218 május 24: a keresztes sereg Atlitba ér 1218 május 27: a keresztes sereg hajón eléri Damiettát, de bevárják a többieket, még nem szállnak partra 1218 május 29: a keresztes sereg partra száll Damietta közelében 1218 augusztus 31: al-Ádil Ayyubid szultán halála, utódjai al-Muazzam (Szíriában) és al-Kámil (Egyiptomban) 1218 szeptember: Pelagius bíboros serege csatlakozik a keresztesekhez 1218 október: al-Malik al-Kámil sikertelenül támadja a keresztes tábort 1218 október: megérkezik a francia-angol sereg 1218 november 29: a keresztes tábort elönti a víz egy viharban 1219 a dánok leigázzák a még mindig pogány észteket 1219 Dzsingisz kán elfoglalja Amu-Darja vidékét és Afganisztánt 1219 a Minamotó nemzetség sogunátusa helyett a Hódszó nemzetség kerül hatalomra 1219 Tallin alapítása 1219 február 2: a keresztesek támadása az eső miatt kudarcba fullad 1219 február 5: a szultán, seregével egy összeesküvés miatt elmenekül, a keresztesek beveszik al-Ádilijját 1219 február 7: al-Kámil és al-Muazzam találkozója Aszmunban 1219 március 19: al-Muazzam leromboltatja Jeruzsálemet, hogy ne kerüljön épen a keresztesek kezébe 1219 II. Leó örmény király halála 1219 jűlius 20: a keresztesek Damiettát ostromolják 1219 augusztus 6: újabb sikertelen támadás Damiettánál 1219 augusztus 29: a keresztény sereg vezéri utasítás nélkül megtámadja a muszlimokat, de nem képes győzelmet aratni 1219 szeptember Assisi Szent Ferenc látogatása a szultánnál 1219 szeptember 26: a szaracénok az életben levő fegyverszünet ellenére megtámadják a frankokat 1219 október: al-Kámil felajánlja Jeruzsálemet, a Szent Keresztet, Galileát és egyéb területeket, ha a frankok kivonulnak Egyiptomból, a frankok visszautasítják 1219 november 5: Damietta elfoglalása 1220 a szerb királyság megalapítása 1220 II. András visszaveszi az udvarnok földeket 1220 Béla herceg uralkodik Szlavónia és Horvátország felett
|