Július 27. Péntek

 Ma kicsit tovább aludhattunk a tegnapinál, mert később kezdődött a meccs. Sajnos csak fél órát spóroltunk meg rajta. A szokásos menetrend: reggeli, buszozás, öltözés. Mellesleg ezen a napon ünnepelte a csapat kapitánya Cifra Máté a 16. születésnapját, úgyhogy egy kis plusz dopping is volt neki, és a csapatnak a meccsek előtt.
07.27. 9:00 SC München Bogenhausen-FC Dunakeszi 0-1
Gól: Orosz Csaba
 Kicsit talán késve értünk ki melegíteni a furcsa talajú pályára. Egyik oldalt nagyon mély, tényleg latyakos volt a pálya, az esőnek köszönhetően, viszont a másik oldalt kiváló minőségű volt a pálya. Ebből adódóan a jobb-, vagy balszélen játszók a félidőben cipőt cseréltek. Az ellenfelünk az előző napon egy mérkőzést nyert meg (a dánok ellen) és ahogy mi is, kikaptak a görögöktől.
Nekünk győzelem kellett a továbbjutáshoz, nekik elegendő volt egy döntetlen is a jobb gólarányuk miatt. Pár perccel kilenc után kezdődött a mérkőzés, a bemelegítésünk nem volt kielégítő. Tudtuk, hogy nagyon kemény meccsnek nézünk elébe, és ez így is alakult. Egyaránt voltak helyzetek a mi, és a németek kapuja előtt is. Mi összjátékból, és szélső elfutásokból alakítottuk ki a helyzeteinket, ők a gyors csatáraikat futtatták többnyire, amit a védelmünk mindig hatástalanított, ha pedig nem akkor kapusunk Klausz Ricsi védett. Az első félidő 0-0-s döntetlent hozott, ami a németeknek volt jó. Kezdett hasonlítani a szituáció a tegnap esti meccsre. Egy gólt kellene valahogy betuszkolni. A félidőben nem változtatott a felálláson az edzőnk.
A második félidőre talán kicsit fásultan jött ki a gárda (elvégre az előző napokon sok meccset lejátszottunk). Ennek ellenére jól kezdtünk, és volt egy nagy lehetőségünk is. Varkoly Dániel húzott el a jobb szélen, őt buktatták a 16-os sarkánál. Veszélyes helyről járt a szabadrúgás, amit Varkoly Dániel végezhetett el. Gyorsan legurította a labdát a mellette álló Cifra Máténak, aki becselezte magát a 16-osra, majd visszagurította Veres Viktornak, aki 17 méterről lőtt, KAPUFA!!!!  Majdnem összejött a gól, de nem sajnálkozhattunk muszáj volt tovább menni. Ezek után néhány veszélyes helyzet alakult ki a 16-osunkon belül, főként szögletekből beadásokból. Csemegék: Orosz Csaba eladott labdája után egy-az- egyben vezethette a német csatár a kapusunkra, Ricsire a labdát, aki óriási bravúrral hárított. Aradi Gyuri (aki tegnap este letöltötte eltiltását) fölszabadítása kellemetlen pontján találta el ellenfelét, akit percekig kellett ápolni. Ugyancsak Gyuri egy ütközése után eleredt az ellenfél orra vére. Szilágyi Zoltánnak és Molnár Dávidnak 2-szer kellett kivágnia szöglet után a labdát, előbbi a gólvonalról utóbbi a kapufa mellől. Sajnos egy másik szöglet után már nem volt ilyen szerencsénk a lefejelt labdát egy német csatár rázúdította, ám Klausz Richárd fantasztikus reflexszel kitornászta a labdát. Ám sajnos jelezte, hogy a fájós lába megsérült ennél a védésnél. Ekkor távol álltunk a továbbjutástól, de semmiképp nem adtuk fel, és igen! Egy nagy helyzetet alakítottunk ki egy kavarodás után Csizmadia Péter lőhetett kapura, ám ez sikertelen volt, majd a labda Orosz Csabához került aki jó 18 méterről laposan a hosszúba lőtt! GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!!!!!!!!!! Ekkor mindenki úgy érezte, hogy bent vagyunk a legjobb négy között ám ehhez még ki kellett húzni néhány percet. Csakúgy, mint tegnap, most is sikerült, és ismét egy utolsó pillanatban lőtt góllal nyertünk! Hihetetlen, de bent vagyunk az elődöntőben, éremért játszhatunk. Szép ajándék Máténak!!!!!!!! Mindenki nagyon elfáradt, de nagyon feldobta a csapatot a már így is nagy eredmény.

  A délutáni meccsig mindenki pihenéssel, hangolódással készülődött, a csapat nagy része együtt ebédelt. Interneten keresztül megtudtuk, hogy az ellenfelünk egy feröeri csapat lesz a délutáni elődöntőben. 14.00-kor volt a találkozó az öltözőben.
07/27 15:10  Vågar FC Dunakeszi Kinizsi 2-0
Sok sérülttel vágtunk neki a meccsnek… Csöpi vállalni tudta a játékot, de egyáltalán nem volt 100%-os. Eleinte talán még mi uraltuk a mérkőzést, olyakor megpróbáltuk járatni a labdát, bár fáradtan kicsit nehezebb volt. Az ellenfelünk nagyon gyorsan játszott, és középpályájuk a mienknél erősebb volt. A félidő végére átvették a kezdeményezést, azonban igazán nagy helyzetig csak egyszer jutottak, ekkor Csöpi bravúrosat védett, de sajnos a válla megroppant ekkor. Végül folytatni tudta a játékot. A félidőben 0-0 volt az eredmény. A második félidő tényleg ott folytatódott ahol az első abbamaradt. Többnyire ők uralták a játékot, de nem voltunk igazán nagy nyomás alatt. Aztán egy kiugratás után kissé váratlanul megszerezték a vezetést. Hibázott a védelmünk, de ez előfordul mikor napi 2 meccset játszik az ember. Sajnos összetört a csapat. Mentünk, mentünk, de talán csak 1-2 távoli lövésünk volt. MI a 11-esekre bíztuk a dolgot és végülis nem álltunk túl távol tőle. A vége előtt még egy tizenegyest is kapott az ellenfelünk amit magabiztosan értékesített.Egy ellentámadásnál Viktor is megsérült, letalpalták és kiment a bokája, ő se játszhat holnap. Kikaptunk, de nem estünk ki! Még van esély az éremre, a 3. helyért játszhatunk holnap délután. Mindenki pihenhet, talán a sok sérült rendbe jön.
Ezután következhetett a vacsora, este egy kis kikapcsolódás, többség egy közeli McDonald’s-ban. Éjfélkor takarodó!!!