Az abaúji térségre jellemző a munkanélküliség, nem kivétel itt egyik település sem. A Rásonysápberencsen élő házaspár nem véletlenül foglalkozik állattenyésztéssel, bár mint megjegyzik, próbálkoztak már sertéssel, szarvasmarhával, ezeket elvitte a rendszerváltás
Majd tíz éven keresztül küszködtek nyúllal, azonban mélypontra süllyedt a felvásárlási ár, miközben a táp ára háromszorosára nőtt. Ez sem érte meg. Mindegyiket abba kellett hagyniuk, az agrárpolitika - mint ahogy általában az országban - itt sem igazán törődik a kisemberrel. - Kétezertől foglalkozunk kecskékkel - sorolja Csernus András - akkoriban szó volt arról, hogy épül egy kecsketej feldolgozó üzem Forrón. Ígérték, hogy anyakecskéket helyeznek ki, így segítik majd a munkanélkülieket, egyikből sem lett semmi. Még szerencse, hogy időnként közmunkásként alkalmaz a polgármesteri hivatal.
Elfogy, amit termelnek
Csernusék három és fél hektár legelőt bérelnek, csupán fél hektár áll rendelkezésre, mint magántulajdon. - Kora reggeltől késő estig dolgozunk - mondja az egyébként elektrolakatos végzettségű Terézia, a ház asszonya. - A harminckilenc kecskéből nem túl nagy a haszon, arra elég, hogy nekünk, és a fiam családjának nem kell élelmet vásárolni. Cegléden élő lányom és férjem fővárosba költözött öccse is gyakran visz egy kis ajándékot, egyszóval amit megtermelünk, azt fel is használjuk. Lehet mondani, ez a jószág, továbbá a termelt burgonya és zöldség jóformán minden élelemmel kapcsolatos szükségletünket kielégíti. Az állatoknak kiváló a húsa, a teje, a tejtermékeket ugyancsak mi készítjük. Kezesek nagyon, ám ha meglátják a tápot, akkor vigyázni kell, könnyen feldöntik az embert a lábáról. Valamennyinek neve van, az ott Gizi, a másik Emese - mutatja a helyi szinten Tecaként becézett asszony. - Győzike néha szemtelen egy kicsit, de ez csak átmeneti állapot nála, általában békés természetű. - A roppant rokonszenves házaspár mindent megmutat, hosszan taglalják a kecsketej, illetve az ebből készíthető sajt és túró egészségre hasznos, illetve gyógyító hatásait. Szerényen élnek.
Nem árt tudni
Csernusék szerint a kecske trágyája sokszorosan jobb a szarvasmarháétól, a gyomokat kiirtja, ugyanakkor a legjobb "humusz" a kultúrnövényekre. - Bár állattenyésztést tanultam, autodidakta módon szereztem tapasztalatokat a jószágról - mondja András - szakkönyveket bújtam. Így tanultam meg a sajtkészítés fortélyait, tudtam meg, hogy a kecsketej egyfajta gyógyszer, kiváló hörghurut, epe, vese -és gyomorbajok ellen, jó hatással van az emésztésre. Egy kis fantáziával remek ételek készíthetők a húsból is.