Sárkányanatómia
1. A Tűzokádáról:
A tűzokádási képesség a sárkányoknál elég sajátos módon működik, mert a sárkányok Fehérfoszfort termelő mirigyük segítségével okádnak tüzet. A fehérfoszfort, egy levegőtől elzárt üregben tartják a melléknyakhártya és a belső pikkelyzet közötti apró résben, metángázzal körülvéve. Ha Lángjukat ki kívánják ereszteni, akkor ezt a kis rést összezárják, ezáltal a metángáz és a fehérfoszfor(por) beáramlik a légcsőbe, ahonnan (orron vagy szájon keresztül) a külvilágba jut. Amint a fehérfoszfor a szabadba jut azonal lángra lobban, mivel a sárkányok testhője 38,253 celsius fok.A szobahőmérsékeleten is hevesen oxidálódó fehérfoszfor a levegő oxigénjével érintkezvén azonnal begyújtja az őt eddig körülvevő metánt, és így jün létre a lángcsóva, aminek a hőmérséklete 1200 és 2500 celsius fok között ingadozik.
Waresam
2. A Szem:
A sárkányok szemei legjobban külalakra a kígyóéhoz hasonlíthatóak.
Látásuk kitűnő és speciális is, mivel míg a Nap megvilágítja környezetüket, a sárkányok a mi látásunknak megfelelően érzékelik a körülöttük zajló eseményeket, de mikor teljes sötétség borul a területükre, képesek átváltani, egyfajta hőlátásra ami lehetővé teszi számukra a betolakodók észlelését és minden egyéb dolgot, ami más számára láthatatlan.
  
3. A Pikkelyek:
-
A sárkányok egész testét kemény, fényes pikkelyek fedik.
-
Egyes fajok gyakran ékkövekkel kivert mellpáncélt viselnek, hogy lágy hasukat védjék.
Ennek rögzítéséhez, gyomrukban kiválasztott nyálukat használják, ami kitűnő ragasztó.
-
A közönséges sárkányok ékköveket is ragasztanak a nyakukra és a hasukra részben védelmül, részben díszítési céllal.
-
A pikkelyek ötszögletűek, alakjuk a könnycsepre emlékeztet, két hosszú, két rövidebb és egy igen rövid oldaluk van, ez utóbbi kapcsolódik a bőrhöz.
-
A sárkány a pikkelyeit kedve szerint fel tudja mereszteni.
-
Ne feledjük el, a sárkány rendkívül tiszta állat, és igen nagy gondot fordít bőrének és pikkelyeinek tisztán tartására.
-
Normális helyzetükben a pikkelyek precízen egymásra fekszenek, s a köztük lévő hézagnak köszönhetően lehetővé teszik a szabad mozgást.
-
Ha közelebbről szemügyre veszünk egy pikkelyt, a következő jellegzetességet figyelhetjük meg rajta: A legbelső fele összepréselt hajszálakhoz hasonlít, ez szilárdan gyökerezik az epidermisben. A tüszőben megbúvó mirigy olyan anyagot választ ki, ami a pikkelyt szilárdan a bőrhöz ragasztja. Ez az anyag ásványokban gazdag, a sárkány pikkelye ennek köszönheti szilárdságát, keménységét és a színét. A külső fele szarus, áttetsző, ez adja jellegzetes fényét.
-
Pikkelyeik színét a sárkányok nem választhatják, mivel az fajfüggő. Az alap színeken kívül, amelyek nem mások mint a vörös, kék, zöld, barna, sárga, fekete, szürke és a fehér megtalálható számos olyan egyed a Földön melyek a legkülönfélébb színekben pompáznak. Ezek a "Más színű" sárkányok nagyrészt mint a közönséges állatok színes példányai is, főleg az egyenlítő menti esőerdőkben élnek. Észak felé haladva találkozhatunk a vörös és zöld sárkányokal, később s barna, szürke és sárga példányok útjait keresztezhetjük, míg végül a sarkkörökön már csak a kék és fehér sárkányok élnek meg. Kivételt képeznek a feketék akik egyedi módon választanak élőhelyet, ugyanis náluk nem a hőmérséklet hanem az árnyékos és sötét területek aránya a meghatározó. (ez annak tudható be hogy bár nagyon alkalmazkodóképesek, rühellik a napfényt.)
 
 
-
A sárkánynak a hüllőktől eltérően nem kell levedlenie a pikkelyeit, mert azok az emberi körömhöz hasonlóan nőnek és kopnek, majd automatikusan megújulnak. A testről nem hámlanak le, kivéve betegség esetén.
-
A városok és uralkodók szolgálatában álló, sárkányvadászatra szerződött harcos is sárkánypikkelyekből készített páncélt visel. Az ilyen öltözék nagymértékben növeli a presztizsét, és messziről hirdeti, hogy viselője már megölt egy félelmetes állatot. Esetenként, ha a páncél pikkelyei kisebbek, abból arra lehet következtetni, hogy a harcos kisebb példányt ölt meg, amelyik aligha érte még el a kamaszkort, s ennélfogva jóval könnyebb zsákmány lehetett.
 
4. Csontváz:
5. Izomszövetek:
6.Külalak:
7. Fej külseje, pikkelyes bőr:
8.Koponya:
9. Személyiségjegyek
A felnőtt sárkány agyafúrt és erős, s tudatában van az erejének. Ravaszsága segítségére van, hogy kikerülje a csapdákat, amiket az ember vadászat céljából állít neki. Rendszerint mohó és meglehetősen pimasz, ami feltehetően csupán hatalmas fizikai ereje miatt van így.
A sárkányok nagyon kedvelik a drágaköveket és az ékszereket, és mohón halmozzák fel a kincseket. Kiváló szakértők, jól meg tudják becsülni egy-egy kő értékét, és ilyen vonatkozásban nagyon nehéz becsapni őket. Kedvelik a rejtvényeket, és áldozataiknak gyakorta ígérik meg, hogy szabadon bocsátják őket, ha helyesen válaszolnak egy találós kérdésre.
Rendszerint nagyon büszkék, és jó humorérzékük van. Semmi nem tudja annyira felbőszíteni őket, hogy ne űznének tréfát az emberrel. Ezt jó, ha észben tartjuk, amikor sárkánnyal találkozunk. Ha zavarba hozzuk, visszavonul a rejtekébe, és többé nem foglalkozik velünk. De ha megfontoltan szólunk hozzá, és jelezzük számára, hogy képesek vagyunk megtartani a titkát, el fogjuk nyerni a bizalmát, és tekintélyre teszünk szert előtte.
A sárkány igen járatos a mágiában, és tudja, hogy az erő a nevekben rejlik. Nagyon fontos tehát, hogy a legbiztosabban úgy tudjuk legyőzni, ha felfedjük nevét, amit egyébként hétpecsétes titokként őriz.
A sárkány valódi neve a személyiségének és történetének a szintézise. Kifejezi a származását - fontos megjegyezni, hogy a sárkányoknál az apai ág a felmenő - és mindent, amit a sárkány életében elért, a vágyait, az ismereteit és a mágia terén szerzett mesterségbeli tudásának mértékét. Nevét születésekor a Sárkány Atyától kapja, de az az élete folyamán megváltozhat. A titkot olyannyira őrzik, hogy a sárkány igazi nevét csak ő maga, meg a Sárkány Atya tudja.
Ezenkívül lehet több hamis neve, amin ismerik őt. Szeretném kihangsúlyozni, hogy tiszteletben tartva ezt a gyakorlatot, e könyvben csupán hamis neveket említünk meg. A könnyebb eligazodás érdekében a sárkányokat három nagy családra oszthatjuk: földi sárkányokra, vízi sárkányokra és tűzsárkányokra.
10. Az elbüvölö hang
A muzsikálás a sárkány kedvelt időtöltése, és szinte mindegyiküknek fejlett ritmusérzéke van. Továbbá csodálatos az énekhangja, és amikor emberi alakot ölt, virtuóz zenész is. Zengő basszus vagy bariton hangja szenvedélyről árulkodik, és mély érzelmeket ébreszt a hallgatóságban. Köztudott, hogy a sárkány hangja elbűvöli az embert, aki eléggé meggondolatlanul ilyenkor megáll, és megbabonázva hallgatja. A közhiedelemmel ellentétben a sárkány ezt a képességét nem használja arra, hogy elbájolja vele az áldozatát, de a csodálatos, negédes hang és az előadás módja oly magával ragadó, hogy bárki, aki beszédbe elegyedik egy sárkánnyal, és nem teszi meg a szükséges óvintézkedéseket, a bűvöletébe eshet, és akkor elfeledkezik arról, hogy egy veszedelmes fenevad előtt áll.
Jóllehet igen veszélyes dolog egy sárkánnyal beszélgetni, a lény nem fogja váratlan támadással vagy csapdával meglepni az embert, mégis az ördög szolgájának tartják őket.
11. Sárkányok és a mágia 
Tudja, milyen határok közt manipulálhat saját céljai érdekében anélkül, hogy megsértené az ökológiai egyensúlyt, amit végtelenül nagy tiszteletben tart. Álcázni képes magát, hogy elrejtőzzön üldözői elől akár úgy, hogy beleolvad a tájba, akár úgy, hogy egy suhanc alakját ölti fel. Megszámlálhatatlan legenda szól arról, hogy fiatal emberek szörnyeteggé változtak át. Ez annak a bizonyítéka, hogy eredetileg sárkányok voltak, akik nem teljesen uralták mágikus erejüket, s nem tudták fenntartani illuzórikus alakjukat.
Borzalmas erő kell ahhoz, hogy egy sárkány huzamosabb ideig meg tudja őrizni ál-alakját, s a fiatal példányok gyakorta híjával vannak ennek az erőnek. A felnőtt hímek képesek megtartani választott álcájukat akár napokig is, bár éjszakánként pihenniük kell, ám a nagyobb sárkányvarázslók hónapokig is képesek illuzórikus alakban létezni, s csak rövid ideig pihennek.
Ezek a sárkányvarázslók gyűlölik az otromba embervarázslókat, akik nem tisztelik a természet törvényeit, és gyakorta megváltoztatják a planéta éltető erőit is. A rosszindulat kölcsönös; az embervarázsló-inasok irigykednek a sárkányok okkult tudományokban való jártasságára.
Valóban, a sárkányok felsőbbrendű bölcsessége és borzalmas ereje gyűlöletet szított a középkori varázslókban és papokban, akik azt tanították az embereknek, hogy a sárkány gonosz, az ördög inkarnációja. A középkori bestiáriumok ábrázolásai a gonoszságot és az ördögit hangsúlyozzák ki, ezért gyakorta jelenítették meg vízköpőként. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
