"Mondani, írni és hinni bármit lehet, de tudni, tenni és érezni keveset!"

„Aki szeret s szeretni nem akar, gyűlölni is majd megtanul hamar.”

"Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után."

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."

"Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."

"A szerelem olyan, mint egy kád forró víz – nyakig elmerülsz benne, aztán szép lassan kihűl."

"A nő barátait elfelejti, szerelmeit soha. A férfi szerelmeit elfelejti, barátait soha."

"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon.
Fájása édes, hadd fájjon hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen.
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!"

"Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot."

A szerelem számtanában egy meg egy egyenlő a mindennel, és kettőből egy egyenlő a semmivel.

A szerelem a szenvedélyek közül a legfélelmetesebb és egyben a leginkább nagylelkű: az egyetlen, amely valaki más boldogságáról szövöget álmokat.

A szerelem olyan, mint a tűz: ha nem vigyázol rá, és nem táplálod, kialszik.

Akit nem szeretünk, azt magunkkal, akit meg nagyon, azzal magunkat bántjuk.

Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdanta egy volt, s állta a vihar dühét, látod a két vonal hogy összeillik? Van amit a természet egynek alkot és a sors kettészakítúlnia kell,
ha múlik akkor fájnia kell,
hogy érezd mennyit ér,
míg tart, míg él.

A szerelem csak egy ócska trükk, amit a természet játszik velünk, hogy fennmaradjon a fajunk.

Akinek csak egyszer is mondták életében: "Aludj a karomban!", az ne kérdezze, hogy minek élt a földön.

A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.

Ócska kis közhely,
Gyönyörű törvény,
Hogy a szerelem örvény.

Az egyetlen, ami emberi: szerelemmel szeretni, értelem és remény nélkül, talán éppen a reménytelenséget űzni.

Itt, ahol ipari közhely a "szeretlek", de én erős hittel hiszek a hatalmas erőben, amit a szerelem adhat itt benn, hogy tűzön és vízen át óvjam gyönyörű angyalát.

A szerelem olyan gyümölcs, aminek mindig szezonja van, és mindenki számára megszerezhető.

Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, -ami Téged mindig űz-,
az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél!

Ők ketten... mindig csak ők ketten tudtak egymásra úgy ragyogni, akár ha két nap sétálgatna az égen, s azok figyelnék óvó szeretettel egymást.

Minden halálos szerelem halálos unalom lesz, ha sokáig tart. 

Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.  

Szerelem: Ahogy a szél meglebbenti a függönyt. Nem a szél, nem a függöny - a lebbenés.

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Az első szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér.

A távollét szerelmesek közt úgy hat, mint a szél a tűzre: a kis szerelmet eloltja, a nagyot tűzvésszé növeli.

A szerelemnek és a barátságnak csak egyetlen rokon vonása van, s ez: ha felbomlik, annak oka sohasem a Másik, hanem mindig az Én. 

 Ha egy férfi meg akarja szerezni egy nő szívét, előbb használnia kell a sajátját.

Nem mondom, hogy nem tudok nélküled élni, mert tudok. Csak nem akarok.

Miért van az, hogy a legkevésbé eredeti mondatot akarja mindenki hallani? A "szeretlek" már megszámlálhatatlanul sokszor elhangzott, mégis, amikor kimondjuk, olyanok vagyunk, mint az ősember, aki talált egy szót, és imádattal kezdi tisztelni.

A szerelem széppé teszi azt, amink van, visszaadja amit elvesztettünk, sőt azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk.

Szerelem csak egyféle van, de másolata ezerféle.

Csillagokat nézel, szép csillagom.
Ég ha lehetnék két szemedet nézném, csillagom ezreivel.

Az emberek a sötétben mihez kezdenek
Volt egy kis lámpásom, de az is elveszett
Kinyújtom a kezem, hátha te is azt teszed
Együtt akarok lenni a sötétben veled.

A szerelmet nem lehet keresni, a szerelemmel csak találkozni lehet.

A nagy szerelem olyan tükör, amely könyörtelenül mutatja a valóságot.

A szerelem zsarnok, aki nem kímél senkit.

A szerelem vágy, hogy akit szeretünk, szeressen bennünket.

Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes.

Kicsim, ne haragudj, csak azért nem szeretlek most még jobban, mert nem lehet már ennél jobban szeretni valakit.

Önmagunkat csapjuk be, ha életünk magasabb céljait egy olyan viharos érzéstől tesszük függővé, mint a szerelem. 

A szerelem csak füst és könnyű pára.
Ha boldogul: a szem parányi lángja.
Ha nincs remény: a könnyek tengere.  

Sosem lesz szabad az, kit szerelem kötelez.

A szív számára nincs császár-parancs.

A szerelem értékét az akadályok emelik. A könnyű siker megfosztja a varázsától.

Szépséges virág a szerelem, ám legyen elegendő bátorságunk, hogy szörnyű szakadék szélén szedjük.

Az igaz szerelemben egyik fél sem parancsol; mindkettő engedelmeskedik.

Pedig a szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat.

Az boldog, ki szerelmi csatán pazarolja el életét.

A hirtelen támadt szerelem, amely házasságot indít, igazgyöngy, gyémánt, drágakő, melyet a legnagyobb művész csiszolt, kincs, amelyet a szív legmélyén kell elrejteni.

Szerelmi vallomásainkban, dalainkban oly óriásiakat mondunk, hogy ha a megszokás el nem koptatta volna őket, valóban nőink kénytelenek lennének szemünkbe kacagni.