| A delfinek
A delfinek az evolúció csodái. Emlős állatok. Testük éppoly áramvonalas, mint a halaké, és azok úszóihoz hasonló farkukkal hajtják magukat előre a vízben. Mozgékonyságuk és úszósebességük felülmúlja legnagyobb ellenségeiket, a cápákét. Testhőmérsékletük állandó (melegvérűek), tüdővel lélegeznek, és a nőstények emlőjükből szoptatják kicsinyeiket. Legközelebbi rokonaik a hatalmas termetű cetek, köztük minden idők legnagyobb termetű állata, a kékbálna és az óriás ámbrás cet. Ez a két faj a legnagyobb képviselője a cetek két fő csoportjának: a szilás ceteknek és a fogas ceteknek.
A delfinek a szilás cetek közé tartoznak. Az emlősök több csoportjában is találunk kiváló úszókat, de ezek az állatok oly nagy mértékben alkalmazkodtak, hogy a szárazföldön szinte magatehetetlenek. Mind a két fajnál hátsó végtagot nem lehet látni, elülső végtagjuk pedig a testet stabilizáló és kormányzó, szárnyszerű úszóvá módosult. A farok széles, merev farokúszóvá terebélyesedett. A delfinek bőre selymesen sima, s mivel teljesen szőrtelen, könnyen siklik a vízben. A delfin a vízből kiemelkedve levegőt is vehet: a feje tetején levő orrnyíláson át kifújja a levegőt, majd gyorsan újra megtölti a tüdejét, mielőtt a víz alá merülne.
A hangok világa
A delfinek általában a tengerek felső, napsütötte rétegében vadásznak, főleg tiszta vizű részeken, ezért a látásuknak is hasznát veszik. Kifejezetten jól fókuszálja a tárgyakat.
Térlátásuk kiváló. A delfinek érzékelésében a fülé a főszerep. Az állat füle a szemek mögött található. A delfin “sztereóban” fogja fel a hangingereket. Ez lehetővé teszi a hangforrás irányának meghatározását. Folyamatosan rövid (ultra-) hangjeleket bocsát ki, amelyek visszaverődnek a környezet szilárd objektumairól. Az állat a jel kibocsátása és a visszhang visszaérkezése között eltelt időből meg tudja állapítani az objektum távolságát, és kiváló térhallása jóvoltából az irányát is.
Szaporodás
A delfinek többsége sűrűn válogatja szexuális partnerét. Egy-egy sikeres vadászat után sokszor szinte kikapcsolódásképpen párzanak. Az anya egyszerre egy borjúnak ad életet, s azt akár két évig is szoptatja, bár a kis delfin már hónapokkal a teljes elválasztása előtt szilárd táplálékot is fogyaszt. A sikeres hímek három vagy négy szaporodóképes nőstényből álló háremet gyűjtenek maguk köré, a jelek szerint egész életükben együtt maradnak velük, és több “almot” is közösen nevelnek föl.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
