1. Mióta sakkozol? A vízilabda és a tanulás mellett mikor van időd erre a sportra? Ki/kik ellen szoktál játszani? Hobbi szinten játszol, vagy esetleg részt vettél már versenyen is?

Még nagyon kicsi voltam, amikor Nagyapám megtanított sakkozni, 6-7 éves lehettem. De nem mondanám, hogy azóta rendszeresen játszom. Az utóbbi pár évben kezdtünk újra játszani a barátaimmal. Egyik sakkpartnerem, a csapattársam Sören. Idén még nem volt alkalmunk játszani, de ami késik…

2. Szabadidődben szeretsz fotózni. Milyen témákat szeretsz fényképezni? Hol és mikor szeretsz/szoktál fotózni? Van olyan dolog, amit szívesen lencsevégre kapnál, de még eddig nem sikerült? Van kedvenc fotód (ha igen, akkor mit ábrázol)?

A téma változó, mikor mit találok érdekesnek. Soha nem tanultam, nem is biztos, hogy jól csinálom…;) Alapvetően az életképeket szeretem, nem a szokásos belemosolygósakat. Sokszor az a legjobb, ha az illető nem is veszi észre, hogy fotózzák. Ezenkívül minden érdekesebb beállítás szóbajöhet. Kedvenc fotóm nincs, de sok olyan van amelyiket szeretem. De objektíven nehéz dönteni, mert befolyásolva vagyok a téma, az akkori hangulat és a körülmények által. Amelyiket elküldöm, az a vidéki házunkban egy csapatebéden készült estefelé. Pókhálós a fű.

3. Köztudott, hogy élsz-halsz a szendvicsért. Mit tartalmaz a kedvenc szendvicsed? Te szoktad készíteni a szendvicseidet?

Van is egy ilyen pólóm: kedvenc ételem a szendvics. Kedves csoporttársaimtól kaptam, ők is ismernek. Hogy mi van benne? Ami csak belefér. A kolbász, kecskesajt, pirosarany, kenőmájas, paprika. Ezek alapösszetevők egy csodás szendvicshez. Anyukám, Nagymamám, Barátnőm vagy én. De én sokszor inkább éhen maradok, mert lusta vagyok megcsinálni magamnak.

4. A vízilabda mellett a tanulásra is van időd, hiszen a második diplomád megszerzésén dolgozol. Hogy bírod a tanulást a vízilabda mellett? Miért esett ezekre a szakokra választásod? Mik a terveid ezekkel a jövőben? Mi/mik a kedvenc tantárgyad/tantárgyaid? Megállsz a két diploma után, vagy belevágsz egy harmadikba is?

Lehet bírni, csak rá kell venni magam, hogy egy kényelmes délutáni alvás helyett inkább a könyveket olvassam. Az IBS-t a nővérem ajánlotta, hogy nagyon jó iskola. A szüleim ügyvédek, jogot ezért kezdtem el. Majd meglátjuk mit hoz a jövő, de egyelőre nem tervezek újabb diplomát. Anélkül is lehet okosodni.

(Gór-Nagy Miklós: "Sörennel sakkozunk Balatonlellén a mólón. A sört a vízben hűtöttük, 4-5 fokos volt akkoriban.")

5. Kedvenc elfoglaltságaid közé tartozik az olvasás is. Kedvenc könyveidről már beszámoltál (Közöny, Bánatos kurváim emlékezete, Virágot Algernonnak, Yann Martel: Pi élete), ezek azonban nem szokványos olvasmányok. Milyen típusú könyveket szeretsz olvasni? Mi fogott meg ezekben a könyvekben? Ha valaki most kedvet kapott, hogy elolvassa ezeket a könyveket, miért ajánlanád neki pont ezeket az olvasmányokat, vagy akár konkrétan az egyiket?

Ez nehéz kérdés. Miért a kék a kedvenc színem? Miért az Pink Floydot szeretem? Ilyen az ízlésem. Talán meg lehetne nézni mi a közös ezekben a könyvekben. Mind egy konkrét személy életének egy fontos szakaszát írja le, egyes szám első személyben. Nem szokványos életek ezek, különleges módon fogják fel a szereplők a világot. Lehet tőlük tanulni, vagy okulni hibáikból. Ajánlom mindet mindenkinek.

6. A VLV-n írtad a blogodban, hogy nem áll távol tőled ez a műfaj, az internettel kapcsolatosan írtad a szakdolgozatodat is. Mi a véleményed erről a fajta önkifejezésről? Okoz-e gondot számodra, hogy tulajdonképpen az életed valamekkora részét megosztod a nyilvánossággal – hiszen élsportolóként ez szinte elkerülhetetlen. Hol van az a határ, ameddig úgy gondolod, hogy a szurkolóidnak is bepillantást engedsz az életedbe?

Az önkifejezést mindenki ott találja meg, ahol akarja vagy tudja. Hogy ez az interneten valósul meg vagy máshol, az mindegy. A blog modern dolog, még kialakulóban van. Az ebben rejlő marketing lehetőségeket kutattam a dolgozatomban. Az emberek érdeklődnek az élsportolók iránt, ez természetes. Én igyekszem kielégíteni ezt a kíváncsiságot. Nem volt még gond azzal, hogy olyan kérdést kaptam volna, amire nem akartam válaszolni. A kérdezők tudják hol a határ és ez így van jól. De nem is vagyok azért én ilyen kereszttűzben szerencsére.

(Gór-Nagy Miklós: "Buszról menet készítettem ezt Portugáliában, ezért lett kicsit homályos. Mint egy festmény.")

7. Egyáltalán milyen hatással van rád a szurkolók érdeklődése? Van-e negatív tapasztalatod a nyilvánossággal kapcsolatban? Van kedvenc szurkolód? Mit jelentenek számodra a szurkolók, mennyit tud hozzátenni a teljesítményedhez a szurkolók támogatása?

Nekem nincs negatív tapasztalatom. Ami látszik szerintem az az, hogy nem a szurkolók tesznek föl nehéz és kellemetlen kérdéseket, hanem a bulvár. Szerencsére nem saját tapasztalatból beszélek… A szurkolók nagyon sokat számítanak, itt Egerben el is vagyunk kényeztetve, rengetegen járnak a meccsekre. Kedvenc szurkolóm Krisz, egy 12 éves nyílt gerinccel született kisfiú, aki itt lakik Egerben az intézetben és óriási vízilabda rajongó. Minden hazai meccsünkön kint van, mindegyikünkről tud mindent, egyforma melegítőt hordunk. Nem csak nekem, hanem az egész csapatnak a kedvence.