A Tengerimalac Eredete

Származás

A Tengerimalackák őshazája Dél-Amerika. Az emlősök osztályában, a rágszálók rendjének sünalakúak alrendjébe tartozik. Tudományos nevük Cavia Porcellus.

Régen, az Inka birodalomban főleg a húsuk miatt tenyésztették őket és különleges ételként tartották számon, de valószínűleg kultikus szerepük is volt. Régészeti kutatások során több inka sírban találtak bebalzsamozott, mumifikálódott malitetemet. A 16. század végén spanyol és hollan felfedezők hajóin jutott el Afrikába, akik feltehetően a hústartatlékként vitték őket magukkal, élve. Így jutott el végül Európába is, ahol a 17.század végén a hollandok már kereskedelmi célból szállították őket Franciaországba és Angliába. Ekkortájt kezdett kialakulni a népszerűségük. De ekkor még nagyon drágák voltak, így csak a tehetősebb családok kiváltsága volt tartásuk. Népszerűsége azonban a II. világháború ideéig stagnált, és igazából ekkor kezdődött el az irántuk való érdeklődés fellendülése.

Európában az egerek és a patkányok után a tengerimalacok a leggyakoribb kísérleti állatok. A gyógyszerkísérletekben az emberi adag négy-ötszörösét próbálják ki egy malackán. Erre a célra a 19. századtól kezdték őket alkalmazni. Robert Koch a tuberkulózis, Emil von Behring pedig a diftéria kutatásához használta fel a tengerimalacok ezreit.

Manapság egyre több háztartásban találkozhatunk velük, elsősorban hobbiállatként, kis családi kedvencként, de nagyon sokat kifejezetten azért tartanak malikat, hogy tenyésszék őket, kiállításra, versenyekre járjanak velük.

Nevük eredete

A "Tengerimalac" elnevezés elég furcsa, hiszen az állatkák sem a sertésekre nem hasonlítanak, és a tengerhez sincs semmi köze. A malac elnevezést feltehetően a jellegzetes vinnyogó hangjáról kapta, mely hasonlít a hagyományos malacokéhoz,egy másik feltevés szerint pedig azért lett malac, mert eleinte gasztronómiai célból tartották ugyanúgy mint a sertést.  A "tengeri" előtagot meg azért kaphatta, mert a tengeren túlról származik. Egy azonban biztos. Jelentős eltérések mutatkoznak elnevezésükkel kapcsolatban az egyes nyelvekben. Angolul Guinea pig(guineai malac), franciául és olaszul porcellino d'india (indiai malac), Amerikában Cavynak nevezik. A magyar elnevezése a német "Meerschweinchen" tükörfordításból ered. 

A Tengerimalac

A kucuk élettartama általában 5-10 évig tarthat, ez tartástól és genetikai adottságoktól is függ. Tömzsi, zömök állatkák, fejük a testükhöz képest nagy. Egy kifejlett példány hossza eléri a 25—30 centimétert, tömege 1—1,5 kg.A mellső végtagjukon 4-4, a hátsókon pedig csak 3-3 ujj található. Szaglásuk és hallásuk rendkívül kifinomult, fajtársaik egymással az ultrahang tartományban kommunikálnak. Testük hőmérséklete 37,8-39,5 fok körül mozog, percenként 100-szor, 150-szer vesznek lélegzetet. 4 metsző és 16 zápfoguk gyökértelen. Fogaik mindvégig nőnek, tehát rendszeres koptatásuk feltétlenül szükséges.