1. Élettér A. A Stedding metafizikai tulajdonságai – a Stedding területén nem lehet használni az Egyetlen Hatalmat, és használói még csak nem is érzik a Forrást [I.29.] – a határon kívülről sem lehet a Steddingen belülre hatni a Hatalommal [VI.49.] – a mai Aes Sedaiok már nem tudják, hogyan vannak „leárnyékolva” a Steddingek [I.G.] – az árnyfattyak és a Sötét Úrnak kémkedő állatok nem lépnek be Steddingbe [I.29.] – egy trallok belépne, ha Myrddraal kényszerítené, de az Enyészt is kényszerítenie kéne valaminek erre [I.29., VI.20.] – a mélyen elkötelezett árnybarátok sem érzik jól magukat, ha Steddingbe lépnek [I.G.] – a Steddingek területén egyáltalán nincsen erőszak. Hurin Tsofuba lépve szaglászása alapján úgy véli, hogy itt gyilkosság soha sem történt, de még fájdalom is csak véletlenül [II.35.] – a Stedding megőrzi a tulajdonságait akkor is, ha az Ogierek elhagyják; az Ogierek viszont nem tudnak Steddinget létrehozni: „a Stedding teszi az Ogiert, nem az Ogier a Steddinget” [I.29.] – a Steddingek alkotása RAFO téma [SCO], tehát valószínű, hogy még hallunk felőle – a Hatalommal elért bizonyos hatások elmúlnak egy Stedding területén (amikor Jain Shangtaiba érkezett, az állapota pár hónap alatt jobb lett, ezért a Vének feltételezték, hogy Aes Sedaiok csináltak vele valamit) [I.42.] – a Steddingekbe nem lehet belépni Tel’aran’rhiodban [IV.23.]; a tükörképük megvan, de nem elérhető [VII.10.] B. A Stedding határa – a Steddingeket éles, vonalszerű határ veszi körül, amely azonban szemmel nem látható – amikor egy fókuszálni nem tudó ember [Perrin] belép egy Steddingbe, jéghidegen csiklandozó érzés fut végig a testén, amely hideg vízbe merülésre hasonlít, és mintha részben elmosná a fáradtságot; ezt egy megfoghatatlanul „más” érzés követi [I.29.] – az átlépés élménye általában összerezzenésre készteti az embereket [II.35.] – a Stedding „levegője” a kintinél érezhetően frissebb, és békés hangulata van [WWOT..21.] – fókuszálni képes, de még aktívan nem fókuszáló ember ugyanekkor úgy érzi, mintha elvesztett volna valamit [Egwene élménye: I.29.; Rand élménye: II.35.] – az Aes Sedaiok rosszul viselik a Forrás elvesztését, és Elyas szerint ettől idegesek lesznek, és remegnek, mint a hétnapos részeg [I.29.] – a határon átlépve a tájban nincsen látható változás, de a növényzeten finoman észlelhető a különbség: tavasszal korábban hajt ki a zöld, és kevesebb a gyom [I.29.] C. A Steddingek elhelyezkedése és lélekszáma – összesen 41 lakott Stedding van az ismert világban [WWOT.21.] – az egyes Steddingek lakossága erősen eltérő, de átlagosan valamivel több, mint hatezer Ogier él mindegyikben – a Világ Gerince és az Aryth Óceán között összesen mintegy 250 ezer Ogier él – a Határvidék országaiban összesen 7 Stedding van [VI.20.]; ezek a következők [WWOT.21.]: – Chiantal: Kandorban – Chosium: Saldaeában – Jongai: Saldaeában – Saishen: Saldaeában – Shanjing: Arafelben – Sholoon: Shienarban – Tanhal: Arafelben – a Világ Gerincében összesen 13 Stedding van [VI.20.]; ezek északról délre a következők[WWOT.21.]: – Qichen: a Világ Gerincének legészakibb részén, Sanshen közelében [VI.20.] – Sanshen: a Világ Gerincének legészakibb részén, Qichen közelében [VI.20.] – Handu – Chanti – Lantoine – Yongen – Mashong – Sintiang – Taijing: a Világ Gerincében, az Iralell folyótól keletre [II.36.], Cantoine-től keletre [WWOT.21.] – Kolomon – Daiting: nincs messze Shangtaitól [X.24.] – Shangtai: a Világ Gerincében [IV.16.], annak messze déli részén [VI.20] – a Világ Gerincétől nyugatra, Shienar déli határától a Viharok Tengeréig és nyugaton az Erininig elterülő földsávon mindössze 4 Stedding van, mind viszonylag újak, egyiket sem több, mint ezer éve fedezték fel újra; [VI.20., WWOT.21.]; ezek a következők: – Cantoine: közvetlenül az Iralell folyó fölött [II.36.], a Haddon Mirktől nem messze [VI.20.] – Jenshin: a Haddon Mirkben – Nurshang: a Rokonirtó Tőre és Shienar között – Tsofu: Cairhientől nem messze, délkeletre. Új Stedding, amelyet mintegy 600 éve fedeztek fel. [II.33.] – a „nem messze” itt kétnapi kemény lovaglást jelent; viszont a legközelebbi falutól is egy napra van [VI.20.] – az összes Stedding közül ez van a legközelebb emberlakta vidékhez [WWOT.21.] – a Ködhegységben hat Stedding van [VI.20.]; ezek északtól délre a következők [WWOT.21.]: – Chinden – Tsofan – Yandar – Madan – Jinsiun – Shangloon – további Steddingek [WWOT.21.] – Feindu: a Fekete Dombokban – Jentoine: a Tar Valonhoz legközelebbi Stedding [VII.0.]; a Fekete Dombokban – Leitiang: az Ivo folyótól északra fekvő erdőségben – Mardoon: az Árnyékparton [X.24.] – Mintai: a Dhagon folyótól északra lévő hegyekben – Shadoon: az Árnyékparton [X.24.] – Shajin: a Fekete Dombokban – Shamendar: az Ivo folyótól északra fekvő erdőségben – Taishin: az Ivo folyótól északra fekvő erdőségben – Tsochan: az Ivo folyótól északra fekvő erdőségben – Wenchen: a Dhagon folyótól északra lévő hegyekben – Yontiang: a Rokonirtó Tőrében – Tomafőn egyetlen Stedding sem található [II.44.] – vannak lakatlan Steddingek, amelyeket a népesség csökkenése miatt hagytak el: a Világ Gerincében és a Ködhegységben, az Árnyékparton, egy az Almoth-alföldön a Paerish Swar közelében, egy pedig Tomafő északi részén az alacsony hegyek tenger felőli oldalán [VI.20.] – Chandart kilencszázhatvannyolc éve [a LOC ideje előtt] nyelte el a Fertő – Sherandut ezernyolcszáznegyvenhárom éve [a LOC ideje előtt] nyelte el a Fertő – több olyan Stedding is van, amelyet felfedeztek, de végül nem költöztek be, mert túl közel volt az emberi civilizációhoz – ilyen megtalált de vissza nem követelt Stedding [bár emberi civilizációtól ma igencsak messze van] az, ahol Artur tervezte fővárosa alapítását: a Caralain-sztyeppén a Fehérhídból Caemlynbe vezető úttól északra D. Az Epedés – az Ogiereknek előbb-utóbb mindenképpen vissza kell térniük a Steddingbe – ennek oka részben az, hogy egy idő után megelégelik a Külvilág mozgalmasságát [I.36.], részben viszont nem igazán ismert metafizikai oka is van – a Világtörés előtt az Ogierek az emberekhez hasonlóan időzhettek akármeddig akárhol a világban [II.35.], bár ekkor is fennállt valamilyen ismeretlen kötelék köztük és a Stedding között [WWOT.8.] – a Száműzetés ideje alatt [II.4.B.] azonban már csontjaikban érezték a vágyat, és egyre többen belehaltak abba, hogy nem térhettek vissza a Steddingbe – ez a jelenség, az Epedés, fennmaradt azután is, hogy végül ismét megleltek egy-egy Steddinget – ma, ha egy Ogier túl sok időt tölt Odakint, akkor elgyengül, és ha hamar nem tér vissza, meghal [II.35.] – Loial szerint ő megérzi ezt még időben ahhoz, hogy visszatérhessen – rövid Steddingbeli látogatások nem elegendőek az Epedés távoltartásához [IV.53.] – a Steddingen kívül eltölthető időről: – Dalar tíz évet töltött a Tengeri Nép között anélkül, hogy közben Steddingben járt volna, és [Loial szerint] bántatlanul tért haza [II.35.] – Haman mindössze öt olyan Ogierről tud, aki ennyi ideig maradt Kívül, majd élve hazatért; és úgy véli, biztosan tudná, ha többen is megtették volna ezt az őrültséget [VI.20.] – ebből az ötből hárman meghaltak a hazatérésük után egy éven belül, egy egész életére rokkant maradt, és az ötödik (Dalar) sem volt egészséges, csak bottal tudott járni 2. Személyközi kapcsolatok A. Nemek közötti vonzalom – amit a férfiak a nőkben vonzónak találnak [Loial és Erith alapján]: – szépség általában; daloló hang [II.35.] – finom, ugyanakkor erős arc; olyan szem, amelybe bele lehet feledkezni [VI.54.] – szép fülek; ugyanakkor úgy tűnik, a fül tabu; Loial elszégyelli magát és bocsánatot kér Erith fülének említéséért [VI.54.] – tetszés kifejezése: Erith virágot (trueheart) ad Loialnak, amit a fiú gondosan leprésel az egyik könyvében [II.36] B. Házasság – a házasság az Ogierek között a nők dolga; a menyasszony, az ő anyja, és a vőlegény anyja között zajlik a megbeszélés [II.35] – a rokonszenves fiút a lány választja ki és a saját anyja hozzájárulását kéri hozzá, vagy az anyja javasol neki, és a lány hozzájárulását kéri – ha megegyeznek, hogy a jelölt megfelelő, akkor felkeresik a fiú anyját, és elintézik vele a házasságot – a fiúnak semmi beleszólása nincsen ebbe – a házasságok mintegy fele Steddingek között történik; e célból fiatal Ogierek csoportosan járnak „háztűznézőbe” (nézni és megnézetni) Steddingről Steddingre – a nők véleménye szerint a férfiak egész életükben csak a fák házastársai lennének, ha nekik is beleszólásuk lenne a házasság dolgába – úgy vélik, hogy a házasság lecsillapítja a fiúkat, és elmulasztja a sietősségüket – azt mondják, egyetlen férfinak sem lenne szabad Kívülre mennie, amíg eléggé le nem higgadt – vagyis (Loial szerint) amíg meg nem őszül a szakálla – a társadalom rendkívül udvariatlannak tartja, ha egy férj nem azt teszi, amit a felesége mond neki 3. Politika A. Rang az Ogier közösségen belül – az Ogier társadalom meglehetősen matriarchális jellegű; a vezető Vének gyakorta nők, és a családokon belül az anyáknak és a feleségeknek a szava a legfontosabb [WWOT.21.] – a Szóló (Speaker) rangja a Vén alatt áll, de nem sokkal; Covrilt Rand meglehetősen fontos személyiségnek ítéli meg, részben abból, hogy nyíltan Haman szemébe mondja a véleményét; Haman tiszteletben álló Szólónak nevezi őt [VI.20.] – Loial apja feltehetően nem nagyon öreg, de már Vén [hacsak nincs egy másik Arent nevű Vén, aki beleszól Loial életébe – ő beszélte rá, hogy tanulja a fadalolást] [I.42.] – Loial, valamivel 90 éves kora fölött, túl fiatalnak számít ahhoz, hogy elhagyja a Steddinget [VI.20.] – a Tönkön általában százéves koruk után van joguk szólni, de a Vének engedélyével korábban is megtehetik. a véneknek ildomos, de nem kötelező megadniuk ezt az engedélyt, ha az illető fiatal Ogierről tárgyal a Tönk [I.36.] – a Tönkön megtárgyalt dolgokról nem beszélnek a szakálltalan Ogier ifjaknak [X.24.] – Loial saját véleménye szerint őt a Vének a Nagy Tönk hallótávolságába sem engednék [de ekkor inkognitóban van, és elképzelhető, hogy nem mond igazat] [X.0.] B. A Steddingek belpolitikája – az egyes Steddingek vezető testülete, a Vének Tanácsa, arról kapta másik nevét (a Tönk), hogy a Nagy Fák [III.2.C.] egyikének (amely természetes módon pusztult el) a tönkjén tartják, a falu közepén [WWOT.21.] – a Tönk ülését a Vének vezetik, de a Stedding bármely felnőtt lakója részt vehet rajta [WWOT.21.] – ők gyakran hivatásos szóvivőt [advocate] kérnek fel ahelyett, hogy maguk képviselnék ügyüket; e szóvivők bér nélkül dolgoznak, mert hisznek az ügyben, amelynek képviseletét elvállalták – [lehet, hogy ez a foglalkozás azonos a Szólóval (Speaker)?] – a Tönk munkájának segítésére további „szakértőket” kérhetnek fel eseti alapon: olyan Ogiereket, akik az adott témával kapcsolatban segíteni tudnak – a Tönk Feje gyakorta nő – a Tönk gyűlése egy-egy konkrét kérdés kapcsán általában sokáig tart; egy évnyi vitatás még nem számít hosszúnak [I.36.] C. Steddingek közti politika – a több, vagy összes Steddinget érintő kérdésekben a Nagy Tönk gyűlése dönt, amelyet igen ritkán hívnak össze, sorrendben hol az egyik, majd a másik Steddingben [X.24.] – a legutóbbi Nagy Tönköt mintegy ezer éve, a Százéves Háború idején tartották – Steddingközi politizálás általában nemigen folyik, de jelenleg intenzívebbé válik: – a TDR idején már találkozgatnak a különböző Steddingekbe való Ogierek [III.0.] – a LOC idején egy jól értesült hírszerző (Balwer) már biztos benne, hogy a Vének találkozgatnak, és Ogier viszonylatban mintha kissé sietősen tennék ezt [VI.9.] – a COT elején már tudható, hogy Shangtaiba összeidézték a Nagy Tönköt [X.0.] – embert bejuttatni egy Tönk-gyűlésre éppoly lehetetlen volna, mint Ogiert kémkedésre bírni [VI.9.] 4. Történelem A. Ogierek a Legendák Korában – a Magéneklésben tíz da’shain Aiel után egy-egy Ogier állt a körökben; ők nyitották meg az éneklést [IV.26.] – a megdalolt veteményt nem károsította sem üszög, sem rovarok [WWOT.3.] – már a Legendák Korában (vagy esetleg csak a háború kezdete után) valószínűleg Ogier katonák/rendfenntartók védelmezték az Aieleket [IV.26.] – a Couminnal kötözködő polgárt a felesége inti: „azt akarod, hogy az Ogierek jöjjenek érted?” – az Árny Háborújának idején Ogierek is beálltak katonának, és éppoly félelmetesnek bizonyultak a harcban, amilyen tehetségesek voltak a vetemény gondozásában [WWOT.4.] B. Az Ogier nép története a Legendák Kora óta – a Világtörés után az Ogierek is szétszóródtak a világban, és a megváltozott tájon nem találták a Steddingjeiket [II.35.] – ebben az időben, amelyet a Száműzetésnek neveznek, jelent meg köztük az Epedés [II.1.D.], amelybe sokan belepusztultak – Adan (aki Lewinnek, Rhodric dédapjának a nagyapja) fiatalkorában (vagyis kevéssel az Aielek és az Utazó Nép szétválása után) a vándorló Aielek olyan Ogierekkel találkoztak, akik nem találták a Steddingeket, de már érezték az Epedést [IV.26.] – a Tíz Nemzet Szövetségének ideje alatt kezdték egyenként megtalálni a Steddingeket – mindeközben egyes Ogierek megmaradtak a Steddingekben, ők viszont elvesztették a kapcsolatot társaikkal, és otthonukban váltak „száműzötté” [I.43., WWOT.21.] – a megmaradottak az Őrület Idején befogadták a férfi Aes Sedaiokat a Steddingekbe, ahol nem érhette el őket a Saidin Rontása; ők pedig távozásukkor az Átjárókat adták ajándékba az Ogiereknek – egyesek [köztük valószínűleg a Vörös Ajah] véleménye szerint ez a befogadás rontott a helyzetet a Törés meghosszabbításával (mivel a férfiak nem bírták a Steddinget, és idővel mind távoztak, majd rendre megőrültek); mások [köztük a Kék Ajah] szerint viszont így volt jobb, mert ha minden férfi Hatalomhasználó egyszerre őrült volna meg, akkor talán nem is maradt volna világ [I.43.] – a Steddingek megtalálása után sem indult gyarapodásnak az Ogier nép, és egyes megtalált Steddingeket [II.1.C.] idővel elhagytak a népesség csökkenése miatt [VI.20.] – a Trallok Háborúk idején egyes mesék szerint az emberek oldalán ők is harcba szálltak [VI.G.] – az Átjárókra kb. ezer éve, a Százéves Háború idején hullt rá az Árnyék [I.36.]