V.
Peter nem tudta mit kezdjen magával.
Ott volt mellette élete szerelme, de meg se közelíthette.
-Mikor jön vissza a doktor?-mondta magában a nő, mert Peter-höz nem akart szólni.
-Ő nem jön!
-Ki kérdezte magát?
-Nem tegeződhetnénk?
Néma csönd. A lány csak néz maga elé, aztán egy kis idő múlva ránéz a férfira és ezt suttogja neki:
-Miért kínzol?
-Hogy?
-Mond miért? Észrevettem, hogy mióta itt vagyok meg környékeztél engem... dehát nem tudod? Nem? Én tudom... én érzem... ha nem is emlékszem, de tudom... hogy van valaki akit nagyon szeretek és nem szeretném...
-Dehát...
-Nem szeretném-emelte föl a hangját Kate-megcsalni!
-Kate!-rázta meg a lányt-Nézz a szemembe! Mit látsz?
De a lány nem figyelt rá, leheveredett a rozoga ágyra és aludni kezdett. A férfi is lefeküdt, de ő nem tudott aludni, legszívesebben átölelte volna a lányt, de nem tehette, ezért nagyon kínozta őt a magány, az, hogy úgyérzi nincs, nincs már senkije. Már mindenki aludt, amikor Peter kiment Szürke Tigrishez. Szürke is aludt. Peter nem tudta, mit kezdjen magával, felkeltette és behívta Tigrist a házikóba és együtt lefeküdtek a félig összedőlt ágyra. Hajnalba Peter már kint motoszkált a teraszon Szürkével. Felébredt erre Kate is. Az ablakból nézte a fiút, csak nézte, nézte és azon vette észre magat, hogy könnyek gördülnek le az arcán. A nő nem tudta mire vélje ezt. Peter bejött egy kosár szederrel. A nő a szeder láttán kissé megszédült. Eszébe ötlött egy kép, egy szomorú kép, az, amikor utoljára látta azt a bizonyos szerelmét, akit még most sem tud, hogy ki. A képen gondolkozva, maga előtt látta, hogy a jelenet ebben a kunyhóban játszódott le, amiben most van.
-Te, te vagy az!-futott oda Peter-höz és megölelte.
Peter örült, nem kérdezett, csak megcsókolta Marionette-t.
-Szeretlek!
-Szeretlek!
-Hol van Szürke Tigris?
-Őt tudod, hogy a tiéd?
-Hát persze! Őt az elejétől fogva. Hiszen Clara elmondta nekem.
-Mi van? A párduc?
-Az. Ja! Nem mondtam? Tudok az állatok nyelvén. Amíg nem volt emlékezetem addig lett más. Nem tudom hogy. Először nagyon megijedtem, mikor megszólalt Clara.
Folytatás a VI. fejezetben... |