Yuu Yuu Hakusho
/fanfic/

Kikky elsős a gimiben. A biosz nem az erőssége szegénynek. Ma is, óráról
kifelé a folyosón sétálva gondolkodik. "Hogyan fogom átvergődni magam a
dogán?" Ekkor hirtelen minden papír a földre zuhan. Beleütközött a másodikos
Kuramába. Szerencsétlen módon az ő papírjai is a földre hullottak. A két
csomag teljesen összekeveredett.
- Bocs, izé.
- Suuichi.
- Bocs Suuichi! Az én hibám. Kikky vagyok.
- Semmi baj Kikky. De ezek úgy összekeveredtek, hogy nincs most idő
szétválogatni. Kellenek ezek még ma?
- Nem.
- Tudod mit? Kettőre gyere a Beauty-parkba, ott szétválogatjuk őket.
- Ott leszek!
Eljött a 2 óra és mind a ketten a parkban voltak.
- Gyere tudok egy jó helyet ahol szétválogathatjuk őket.
- Oké! De gyorsan menjünk, mert itt van Yumi és Mey is. Ha észrevesznek nem
rázom le őket egykönnyen!
- Akkor mire várunk még?
A Beauty-park gyönyörű, eldugott kis része volt ez. Onnan csodás volt a
kilátás nyílt a tóra.
- Itt vagyunk-szólt Kurama.
- De gyönyörű!
Hozzáfogtak a papírok szétválogatásához. Ekkor Kurama kezébe került egy
feljegyzés. Ennyi állt rajta:
"CSÜTÖRTÖKÖN BIOSZ DOGA"
"Tanulni mert nem úszom meg"
- Nem megy a biosz?
- Háát. Nem igazán.
- Segíthetek ha akarod.
- Nagyon jó lenne!
Egy alvilági bogár keveredett eléjük.
- Ez mi? Kérdezte Kikky.
- Te látod őt?
- Igen. Miért ne látnám? De eddig még nem láttam ilyet.
Aztán - Ahogy Kikky az egyik lapra tette a kezét, hirtelen az kiégett. Kurama
úgy gondolta, jobb a lánynak is, ha tudomást szerez a képességeiről, nehogy
a suliban baj érje.
- Tudod, ezt a bogarat te azért láttad, mert rendelkezel szellemi erővel. Ez
a legtöbb emberből hiányzik. Két világ van: az alvilág és ez a világ. Ezt a
hétköznapi emberek nem tudják. Én is rendelkezem szellemi erővel. Én a
növényeket irányítom.
- És ahogy ezt a papírt elnézem én a tüzet.
- Úgy van. De erről a dologról az emberiségnek nem szabad tudnia. Nem
mondhatod el senkinek. Így egyébként ha ketten vagyunk, vagy azok közt az
emberek közt akiknek szellemi ereje van, Kuramának szólíts.
- Jó. Kurama.
Felnevettek.
- Segítek majd, hogy bírj az erőddel, de most előbb a biosz.
- - Okkééé!
Kurama magyarázott de Kikky azon kapta magát, hogy nem a tananyagra figyel,
hanem a fiúra. Kurama is furcsán nézett Kikkyre, és mintha a percek folyamán
közelebb került volna Kikkyhez. A végén már összeért a válluk. Kurama
különböző növényeket mutatott a lánynak példaként. Mikor végeztek a nap pont
lemenő félben volt. Kurama a rövid, barna hajú, barna szemű lányt nézte.
Kikky, mikor észrevette, elpirult, majd Kurama szemébe nézett. Ki tudja
meddig bámulták így kővé dermedve egymást. Aztán hirtelen Kurama megcsókolta
Kikkyt, közben átölelte a lányt. A nap lement, és a csillagok alatt egymás
mellett feküdt a két tini.
- Áúú!
- Mi van?- kérdezte Kikky.
- Megégettél!
- Bocs!
- El van felejtve, ha adhatok még egy csókot.
- Miért kérsz engedélyt? Miért nem cselekszel?
Sokáig tartott, mire kibontakoztak egymást karja közül. Kurama úgy döntött,
hazakíséri Kikkyt. Útközben találkoztak Yusukével, Kuwabaraval, Botannal,
Koenmával és Hieijel.
- Hát ti? - kérdezte Kurama
- Discoba megyünk.
- Hogy sikerült magatokkal hozni Hieit.
- Nem volt egyszerű!- mondta Botan.
- Nem is értem hogy vettek rá! - dörmögött Hiei.
- Ő itt Kikky. A banda új tagja. Bioszozás közben fedeztük fel, hogy a tüzet
irányítja.
- Üdvözlet! - szólt Botan -  Jöttök velünk?
- Ahha!!
5 óra volt, mire a banda hazaért. "Valahogy" Kurama házába keveredett Kikky
is.

Vége