útfélen
Leszakadtak, kiürült a visszapillantó,
Csillagponyvát terített rám az éjszaka.
Aggastyán motor rámordult Csönd nevű társamra,
Hasztalan előzve önmagam árnyékát
Tükörben felejtett tekintetem látva,
Gyanútlan vezetve, haragban világgal,
Aszfalton bolyongva, ám a tejútra vágyva
harcomban világtalan árva…
A kilométereket a sebesség mohón felfalta,
Holdvilág vetített az út menti mozi vásznára,
Emlékek zokogtak elrejtve a kesztyűtartóban
Percek robbantak szét a szélvédőn.
Tükörben felejtett tekintetem látva,
Gyanútlan vezetve, haragban világgal,
Aszfalton bolyongva, ám a tejútra vágyva
harcomban világtalan árva…
Tükörben felejtett tekintetem látva,
Gyanútlan vezetve, haragban világgal,
Aszfalton bolyongva, ám a tejútra vágyva
harcomban világtalan árva…
Tükörben felejtett tekintetem látva,
Gyanútlan vezetve, haragban világgal,
Aszfalton bolyongva, ám a tejútra vágyva
harcomban világtalan árva…
…harcomban világtalan árva… |