Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2004. június 10-én rendezte meg


"Vaddisznó gazdálkodásunk időszerű kérdései"


címmel idei konferenciáját. A téma érdekessége talán, vagy a tudomány eredményeire való kíváncsiság tette, - nem tudni - de már jó előre számítani lehetett arra, hogy népes hallgatósággal fogják megosztani tapasztalataikat a konferencia meghívott előadói.
Miközben közeledtünk a Nemzeti Ménesbirtok Kft. központi épületegyüttese felé, már láttuk a legelőn játszadozó shagya arab fajtájú paripákat, majd az udvaron is megcsodálhattunk egyet, amíg vártuk a konferenciára érkezőket.

 Ragyogó napsütésben harsonák hangjára kezdődött a bemutató, mellyel a házigazda Ménesbirtok Kft. köszöntötte a szép számban jelenlevő vadászokat.

 Először a Ménesbirtok Kft. tenyészállataiból csodálhattunk meg néhányat.

Ezt követően az ötös és kettes fogatok mutatták meg, miért lehet méltán büszke tenyésztési eredményeire a házigazda.

A rövid kis bemutató után, melyet megtekintettek külföldi vendégek is, elindultunk az előadó terem fele, és bizony Pechtol János megjegyezte, hogy ismét sokkal nagyobb számban jelentek meg érdeklődők, mint amire előzetesen számítottak a szervezők.

A Konferencia egyik szervezőjeként Feiszt Ottó az Országos Magyar Vadászkamara elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és a résztvevők a nemrégiben elhunyt dr. Sinkovits Miklós emlékének adóztak egy perces néma felállással, majd meghallgatták a házigazda Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetőjének, Rombauer Tamás rövid előadását, melyben bemutatta a résztvevőknek a házigazda szerepét betöltő Ménesbirtok Kft.-t.

Ezután Dr. Nagy Emil Tartott nagyon színvonalas, tartalmas előadást, elmondta, hogy a statisztikai adatok alátámasztják a faj fantasztikus dinamizmusát. 1960 és 2002 között hazánk vaddisznó állománya a 24-szeresére nőtt.

Mi a siker és a faj népszerűségének titka?

Egész évben és éjjel nappal vadászható vadfaj, igazi élményeket nyújtva a hazai és külföldi vadászvendégeknek.
Szó volt előadásában a vaddisznó létszám növekedésének ökológiai tényezőiről, a kedvező élőhelyi változásokkal együtt nem csak a vaddisznó létszáma, hanem a többi csülkös vad létszáma is jelentősen megnőtt. A nagyüzemi kukoricatermelés és a nagy táblák is elősegítették az állománynövekedést. A betakarítás során a gépesített betakarítás még mindig alacsony hatásfoka miatt a maradvány szem a területeken kukorica esetében még mindig 200 kg/ha, gabonák esetében eléri a 100 kg/ha értéket, mintegy óriási szórót biztosítva vadállomány számára.
Jelentős tényező még, hogy hazánk erdőterületeinek aránya 11-ről 20 százalékra nőtt.
Az egyik legfontosabb oka a vaddisznó állománynövekedésének, hogy nincs természetes ellensége, kiváló alkalmazkodó képessége, kimagasló szellemi képességű, közösségi és aktív éjszakai életet él. Ennek kapcsán néhányan felhördültek, mikor Dr. Nagy Emil az éjjellátó céltávcsövek és keresők engedélyezésének szükségességét említette. Egész évben 30.000 szórón, az összes vadászterületek 70 százalékán folyamatosan egész évben etetik. Évente mintegy 60.000 tonna takarmány fogy el etetésre. Ennek következtében, hiszen az etető helyeket más nagy vad is felkeresi, a vaddisznó és a kérődző vadfajok kiszorították az apróvadat. Az átlag társasági területnagyság 7.000 ha.
A vaddisznós kertekben tartott hajtóvadászat gazdaságilag a legkedvezőbb, de az adatok alapján még mindig a szabadban elejtett vaddisznók a teríték 90 százalékát teszik ki.
Adatokat kaptunk az egy elejtett vaddisznóra eső vadkár nagyságáról, mely az elmúlt évben 11.300 Ft/ elejtett vaddisznó értéket képviselt.
Az Európai Uniós csatlakozással komoly feladatok előtt állunk, hiszen az EU-ban közvetlen nem kaphat támogatást a vadászati ágazat. Kiemelte az előadó, hogy szerencsénk van a szakemberek tekintetében, hiszen világrekordot nevelő a szakember állományunk.
Az erdőterület tovább fog nőni, előre láthatóan 27 %-ig, ezzel egyidejűleg azonban szükséges lenne, ha legalább 200.000 ha-on a vadászati hasznosítás lenne az elsődleges hasznosítási forma.
Még néhány érdekes adatot közölt velünk professzor úr. Az EU-ban 1.000 lakosra 22 vadász jut nálunk mindössze 0.5.
A vaddisznó szaporulat 50 %-a nem éri meg az egy évet, pedig a 21. század legperspektívikusabb vadfaja a vaddisznó.
Ahogy Dr. Nagy Emil fogalmazott előadása végén:

A vadász a civilizált világ csúcsragadozója.

Következő előadó Dr. Náhlik András, aki kutatásaiban a születési statisztikákat hasonlította össze a testtömeg, a testméret, a kor szerint.

A tapasztalati adatok alapján megállapítható, hogy a születési arányszám 4.8-6.1/koca, a felnevelési pedig 2.7-3.6/koca.
Egy példa: 100 kocás törzsállományban a mutatók alapján becsülhető320 süldő, 180 koca süldő, és 140 kan süldő, és az állományhoz tartozik még 50-60 darab kan. Ezek az adatok alapján a tervezett elejtés lenne 200 süldő, 40 felnőtt, ebből 15 kan. E helyett a jelenlegi tendencia szerint a teríték 170 süldő, 70 felnőtt egyed, amiből 32-34 a kan. Ez vezet a kanok elfiatalodásához.
Javaslatok az állomány javítása érdekében, hogy a tervezett terítéken belül a süldők és malacok aránya 80 % legyen, a felnőtt terítéken belül pedig 1/3 legyen a kanok aránya.

Ezt követően kezdte meg előadását Buzgó József a SEFAG Rt. vadászati ágazatvezetője, aki a következő statisztikákkal kezdte beszámolóját:

          2002              2003

Vaddisznó                                                                          91.964           81.468
Kertben                                                                               8.974             9.350
Állomány becslés                                                                86.637           77.773
Vadgazdálkodás bevétele millió Ft.                                       14.331           13.740
Vadgazdálkodás jövedelmezősége Somogy millió .Ft                 -261              -251
Vadgazdálkodás jövedelmezősége országos                              293              -419
Veszteséges megyék                                                                  6                 13

Bemutatta a vaddisznó vadászat árbevételét a SEFAG Rt.-n belül:
83 % kilövés
12 % hús
5 % hajtás díja

Megállapította, hogy nem lehet a kocák számát csökkenteni, ha kevés az úgynevezett válogató egyéni vadászat.

Ekkor jól jött egy kis szünet, mert sokan sajnos állva voltak kénytelenek az előadásokat hallgatni, mert a nagyteremben minden pótszéket felhasználva sem jutott mindenkinek ülőhely.

Következő előadóként Pétervári Gábor a Gemenc Rt. vaddisznó-gazdálkodásának tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal.

A lenesi vadászterület volt fácánosát alakították át vaddisznós kertnek és az ott elért eredményekről számolt be. Megállapította, hasonlóan a korábbi előadókhoz, hogy a vaddisznós kertek arra valók, hogy a szabadtéri vadgazdálkodás veszteségeit fedezni tudják a vadgazdálkodók.
Szabadtéren befogott disznóból jól gazdálkodva lehet eredményeket elérni.
1998-tól 2004-is az elért eredmények szerint a kezdeti 170 teljes teríték 526-ra emelkedett. Az elejtett kanok között a 16 cm-nél nagyobb agyarú kanok aránya 33 %-ról 64 %-ra emelkedett. A 18 cm feletti kanok száma 7-ről 41-re nőtt, a 20 centi feletti kanok száma pedig 1-ről 11-re.
Megállapította, hogy úgy kell hasznosítani az állományt, hogy a külső területen a vadkár csökkenjen. A Gemenc Rt.-nél a lenesi területen a vaddisznó hasznosítása gyakorlatilag a hajtásra koncentrálódik.
Dr. Jánoska János a vadaskertek jogi hátterének buktatóira hívta fel a figyelmet, miközben felsorolta a vadaskertek létesítésének előnyeit és hátrányait is. Szól a vadaskertekkel szemben megfogalmazott kritikákról az okozott ökológiai kártétel kapcsán. Megoldási lehetőségnek kínálkozik az a megoldás, hogy a rossz állományú erdőrészek hasznosításának egyik módját a vadaskertek létrehozásával oldják meg a gazdálkodók, karöltve a vadgazdálkodásra jogosulttal.

Az állategészségügyi kérdésekről Dr. Sugár László tartott rövid előadást.
A technológiák besorolása alapján megkülönböztethető vaddisznóskertek:

- Klasszikus  >>>> malacok kocákkal együtt születéstől a vadászatig.
- Utónevelő  >>>> befogott fiatal állomány nevelése.
- Intenzív     >>>> szaporítás, és nevelés.

Elengedhetetlen a betegségek elemzése a tartási technológiák alapján.
Fontos feladatok vannak a megelőzés terén: tartási körülmények javítása, takarmányozás, fertőző betegségek megelőzése, paraziták elleni védelem.
Végül Pacs István tartott egy rövid ismertető előadást az európai uniós előírásokkal kapcsolatban, és mi okozza a vadhús felvásárlási árának ilyen alacsony mértékét. Szólt arról, hogy Magyarországon az uniós előírásoknál sokkal szigorúbb és főleg indokolatlan szigorúság uralkodik. Ezzel magyarázható, hogy az elejtett vad mennyiségének mindössze 50 %-a esik túl a kötelező húsvizsgálaton, és ez 120 Ft-os feszültséget okoz a vadhús árában. Kiemelte, hogy az Unión belül a hús vizsgálata állami feladat, nem a vadgazdálkodót terhelő költség.
Felhívta a figyelmet, hogy a kísérő okmányok hiánya veszélyt jelent a vadhús kereskedelemben, és a csíraszám vizsgálati kötelezettség esélytelenné teszi a vadhús értékesítést.

Lukáts Péter meghívásának eleget téve a konferencia részvevői a szellemi táplálék után elfogyasztották a test táplálására szolgáló ebédet, majd a bábolnai vaddisznós-kertet mutatta be az érdeklődőknek.

A helyszínen is érdeklődve hallgatták Dr. Nagy Emil szavait

A konferencia résztvevői további fakultatív programok keretében a helyi értékek megismerése után szellemileg, szakmailag feltöltődve indultak el otthonaikba.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés