Amikor a dráma kezdődik:)

Amara jóslata beteljesedésnek indult.

-Micsoda? -ordította Kuwabara Yusukének, mikor meghallotta, hova készül, mindezt megtoldotta egy jó kis pofonnal. Yusuke ettől kirepült a szabad ég alá. Genkai szentélyénél vagyunk.

-Hogy lehet valaki…

-Kazuma úrfi, kérlek, hagyd őt békén- mondta Yukina.

-Te is tudod- mondta Yusuke bűnbánó hangon (fejlődés). –hogy engem Raizen meghívott magához…

-De hát ő haldoklik, az istenért, nem tud veled mit kezdeni!

-A harc istenéről beszélsz, te idióta-szólt egy ismerős hang (pont rosszkor.)

-Te csak fogd be a szád, Kertitörpe!

-Pedig igazat beszél- szólt egy másik ismerős hang, amely meglepően nem mutatta azt, hogy épp ’’Amara kiszemelt áldozata’’.

-Ha jól sejtem, hárman elfogadjuk a meghívást. Egy még bizonytalan- Hm… Igen… Kuramának határozottan nyugodt volt a hangja.

-Hogyhogy… Hárman elfogadjátok és egy bizonytalan… Mi ez az egész? –üvöltötte Kuwabara.

-Engem Mokuro hívott meg magához- mondta Hiei.

-Engem pedig Yomi hívott el.

-Ti mindannyian árulók vagytok-üvölti Kuwabara, mindenki tök nyugodt rajta kívül- De legfőképpen te, Kertitörpe.

Genkai már nyitotta a száját, hogy rendreutasítsa Kuwabarát, de megelőzte őt valaki.

-Azt még megértem, hogy nem érzed magad jól a bőrödben, mert úgy érzed, hogy a barátaid vásárra viszik a bőrüket, és azt is, hogy nem vagy valami jó kapcsolatban Hieiel, de hogy ez miért befolyásolja azt, hogy ki mennyire áruló, azt nem értem.

Amara előlépett a sötétből. Most én miért is vagyok komoly?Azt mondtam,ez nem dráma dráma és dráma lesz. Várjunk, ide Sanyi kell.