Zildus: Zajong
Zajong
Rombolsz, pusztítasz, érzelmekkel mit sem törődve
Széttéped, tönkre teszed az általad teremtetett.
Eldobod a múltad, mintha nem lett volna,
Jövőd lesz-e egyáltalán? Vagy kárhozatsz?
Kiölted a szívből, lélekből az érzést,
Tengünk-lengünk élőhalottak lévén.
Tekintetünk elrepül az igaz mellett.
Jövőnk lesz-e egyáltalán? Vagy senkit sem érdekel?
Elveszik, mi jár, megtartják, élnek boldogan,
Igazságtalanul vezetik a mi világunkat.
S mi hagyjuk azt, hagyjuk, hogy tiporjanak.
Jövőnk lesz-e egyáltalán? Vagy ők választanak?
Ki tesz valamit? Aki rombolja hazáját,
Vagy ki valós tettekkel, igazságosan küzd?
Otromba nép, ki Istent sem ismerve
Szétszedi, amit ősei alkottak meg.
Pusztítás, pusztítást hoz, és a szép szavunk?
Ki hallgat meg minket, vagy magunk maradunk?
Szavaink üres fület találnak.
Így lesz vége a hazánknak?
Zildus
|