Greatest Lovesongs Vol. 666
Az elsõ album felvétele
A HIM 15 nap alatt vette fel elsõ albumát, a Greatest Lovesongs Vol. 666-t. Keményen gyakoroltak stúdióba vonulás elõtt, de hirtelen azt vették észre, hogy nincs elég daluk.
1997 nyarán kezdték meg az elsõ album felvételeit. Tavasszal és nyáron sok idejük volt keményen gyakorolni, amikor hét közben rendszerint nem voltak fellépéseik. Így teljesen az album felvételeire és a dalírásra koncentráltak. Ville Valo elismeri, hogy hála istennek nem korábban kezdték el felvenni ezt az albumot. Akkor még nem lett volna rá kész a banda.
Az volt gond, hogy Ville lassan írta a dalokat és ezért csak 8 kész dal volt az album számára. Linde Villével együtt írta az album nyitó dalát, a For you-t és az Our Diabolikal Rapture-t. Linde eddig csak ezt a két dalt szerezte a HIM számára.
A dobokat, a basszust és a gitárokat, azaz a dalok alapjait többnyire a munkkiniemibeli Young people stúdióban vették fel, aztán a vokálokat és a billentyût pedig Jokelában. A felvétel 15 napig tartott.
Mivel a HIMnek semmilyen stúdiózással kapcsolatos tapasztalata sem volt, az egész együttes eléggé elveszettnek érezte magát. Senkinek fogalma sem volt arról, hogy milyen lesz a végeredmény. Hiili Hiilesmaa volt a producer, akinek az egész felvétel során segítenie kellett. A szalagokat Hiili kevesebb, mint egy hét alatt a végleges formájukra keverte a Finnvox stúdióban.
- A zenei részek tiszták voltak, mire stúdióba vonultunk, de minden extrát Hiilivel együtt kellett kigondolnunk – meséli Ville.
- A billentyû- és a gitártémák is megvoltak, de nem tudtuk milyen effekteket használjunk. Szükségünk volt Hiilire segítségére.
70-71. oldal
„In the grace of your love I writhe in pain”
- Nagyon féltünk, hogy Hiili túl sokat fog próbálkozni és a lemez túl õrülten fog hangozni. De végül minden rendben ment. Hiilinek teljesen igaza volt az õrült orvosi módszerével. {…} Tulajdonképpen Hiili alakította ki a HIM stílusát és legalábbis arra az id?re a HIM hatodik tagja lett. De a stúdiózás elõtt nem avatkozott bele a dalainkba. A stúdió volt az õ területe.
A HIM elsõ albumán van két dal, amik korábban már megjelentek az együttes EPjén. Az elsõ dalokat most újravették. Az egyik természetesen a Wicked Game volt, amibõl már 3 stúdióverzió is készült. Az elsõ a demo verzió volt, a második az Ep-n megjelent verzió.
Késõbb John Fryerrel készítettek mégegy verziót a Razorblade Romance nemzetközi változatára.
A Heartless volt a másik dal a 666 Ways To Love: Prologue EP-n, amibõl új verziót készítettek. Az EP-n a Heartless egy 7 perces progresszív metál dal. Az együttes úgy gondolta, hogy ezt a jó dalt alapjában kicsit egyszerûbbé és poposabbá kellene tenni. Így most kemény gitárok nélkül vették fel, ami megfelelõ kontrasztot képez az album többi részével.
- A The Beginning Of The End elejét én játszottam, mert Linde akkor nem volt ott - meséli Ville.
- Jokelában készült a felvétel, a legszarabb erõsítõvel. Ilyen teljesen szar hangzást akartunk teljesen szarul eljátszva, és Linde ehhez túlságosan is jó lett volna, így én mutattam meg képességeimet.
Az elsõ albumon Ville megmutathatta írói tehetségét. Rengeteget használta a szerelem & halál szimbolikáját, ahogy késõbb is. Ville ma azt mondja, hogy már nem is emlékszik azokra az érzésekre, amiket akkor a dalszövegeivel kifejezett.
- Igen ellentétes érzések lehettek. Azzal a módszerrel próbáltam dalszövegeket írni, hogy minden éjjel, mikor éneklem azokat a dalokat másként érezhessek, még akkor is, ha ki tudok tartani a szavaim mellett. Szóval ezek nem ugyanolyan történetek mint Bruce Springsteené, hogy Leena Ikaalinenbe megy (finn hely) és jön az éjjeli hernyó.
- Az elsõ album miatt megtaláltam hogyan használjam a kliséket bánat nélkül. Nem tudom hogy tudtam olyan fiatalon megírni a „For you” szövegét. Az a mondat, hogy „Szerelmed kegyében fájdalomban égek” olyan baromi gyönyörû. Az a lemez sokkal komolyabb, mint a banda mostani anyaga. Azt hiszem akkoriban komolyabb voltam. Azt gondoltam mi most valami tökjó mûvészetet csinálunk, vagy mi és utána észrevettem, hogy ez talán nem így van. Komolynak kell lennem és sokat dolgoznom, de öniróniára is szükség van. És az elsõ albumon ebbõl nem volt sok.
- A lemezen rendszerint vannak olyan dalok, amik fontosak neked, amelyek az egész lemez hangulatát adják. Ezen az albumon a Wicked Game a személyes kedvencem, a For You, az Our Diabolical Rapture és a When Love And Death Embrace is. A Beginning Of The End, a Don’t Fear The Reaper és a Heartless inkább „lemez dal”. Azok nem annyira fontosak a számomra, bár nagyon szeretem õket és megírásukkor fontosak voltak a számomra. Ma már nem izgatnak.
Mikor a HIM elkészítette az elsõ albumát, észrevették, hogy csak 32 perc hosszúságú lett. Gondolkodtunk, hogy most mi a francot csinálunk. Slayer Reign In Blood albuma még rövidebb, de a HIM albuma természetesen túl rövid volt. Aztán eszünkbe jutott, hogy Blue Öyster Cult Don’t Fear The Reaperje jól hangzott a banda elsõ demoján, bár sosem jelent meg.
72. oldal
- Szóval ráraktuk a lemez végére. 7 perces szám volt, így az album hosszúsága 40 percre növekedett, ami elég volt.
- A Don’t Fear The Reaper egy kis melankólikus dal, ahogy a Wicked Game, mondja Ville.
- Szerelem és halál szimbólum van benne, ilyen Rómeó és Júlia téma. Így amikor a demot készítettük az az ötletem támadt, hogy valakivel együtt kéne énekelnem.
- Végül June Hyde lett az énekesnõ, ugyanaz a lány, aki az Ep-n a Heartless elején sikít. June régi osztálytársam, ugyanabban a tömbházban lakott, ahol én a szüleimmel elsõ osztály óta. Az apja angol, és az anyja finn, így remekül beszél angolul. Egy régi románcom volt vele az általános iskolából. Még középiskolában is egy osztályba jártunk. Aztán Lindével kezdett randizni és 6 évig voltak együtt. Ha jól emlékszem Linde nem akarta, hogy June lejöjjön a stúdióba, mert épp akkor szakítottak és õ nem akart ott lenni, amikor June énekelt.