Mi ilyenkor szoktunk sírni
Mire vársz?
Azt mondják, hogy tavaly nyáron
Újra eljött közénk, igen,
A megváltó kire már
Mindenki várt
Csak egy pár percig maradt
Körülnézett és elhúzta a száját
Köpött egyet a földre
És tovább állt
Új lényeket keres a Galaxisban
Mert az embereknél csak
Áldozattá vált
Pedig
Megválthatnád a szívemet
Mert egyre nehezebb már
Lefelé húz az életnek
súlyos köve.
Kicsit izgulok mikor esteledik
és a plafont nézem folyton
Hideg a számban
A pisztoly csöve.
Béna alak még erre sem jó
Visszatartja az életösztöne!
Mire vársz?
Már benőtt a fejed!
Önálló lettél,
Tudod hol a helyed!
Meghülyít majd
Egy csuhás szekta
Vagy egy ribanc leszel,
Meg minden extra.
Pedig ártatlan volt,
szeretettel teli
Hirtelen meg felnő
És agyonveri
Aztán csak nézel,
Mint a ketrecben majom,
Engem okolsz,
Hogy csak állok és hagyom,
Én tehetek róla,
Szólnom kellett volna.
Hogy bármit teszel
Minden meg lesz torolva.
Mert szemmel tart mindíg
A hatóság szeme
Az élet szar tenger
Hát ugorjunk bele!
Hogy legyen tele!
A tökünk tele!
________________________________________
Mi ilyenkor szoktunk sírni
Az ország másnapos
Éppen szenved,
Fogd a kezem el, ne engedd!
Zörög a haraszt,
Nincs vész!
Csak egy melegítős,
fuxos paraszt
Mintapolgár,
mint a kormány
Szolgál
Szűz Máriát is
a mellére várta
De csak egy pár napig volt rajta
Aztán elvakarta.
Kiváltságos tekintet Ő, tehát
Seggfejnek tekinthető
aki parancsokat oszthat
És bárkit kifoszthat
Jóllehet Az emelvényen állva
Öntelten Istent eljátszva
Ennél rosszabb már nem jöhet
De csak most kezdődik a játszma
Térden állva
Mondd Miért nem látsz?
Miért nem hallassz?
A mellény megvéd
Mégsem vallassz!
Minden ulolsó nap ünnep
A becsület halálhörög
Na mi ilyenkor szoktunk sírni
Mikor az egész világ röhög!
Ott egy csikk
Vedd fel,
Csúszópénz
vedd el,
Félrelép
kend el,
Tisztesség
Nem kell.
Ha nem kell
kéri más,
Legyél vak
Ne is lásd,
Ha kínos
mélyre ásd,
Ha kérdik
Szádat tátsd,
Vond a vállad,
Nincs nálad,
Hazudj
Hogy csak párat,
Elvartál
minden szálat
Az ember már
Belefáradt
Mondd miért nem látsz?
Mondd miért nem hallassz?
Mondd mitől tartassz?
Miért ordítanál!
________________________________________
Addig élj!
Csendes a hajnal
Kutya sem ugat
Már csak egy részeg cigány
magában mulat.
Még sötét van, hideg.
És egy kicsit fázom
Rágyújtanék,
de már nem dohányzom.
A csóró
már fel kelt
Az a négy óra pihenés
Hamar eltelt
De mikor elindúlt
a sikátorban
Egy drogos elé állt
S nem kertelt.
Mert van aki fél
Ki dönti el, hogy meddig él.
A világ csak rohan
És néha enni kér
Ő nem ezt akarta
Ő nem az a fajta
Arcáról a húst már lemarta.
A Föld is vérzik
És te ott állsz rajta
Te marha!
Én már mindenütt
Nagyot estem
Nyíregyházán vagy
Budapesten
Csak lestem
A testem
Az orvost,
A tesztem.
Lehet hogy mindenem
Elvesztem.
Elvesztem,
Mint az a kicsi gyermek.
Aki autó elé szalad
Hogyha nem figyelek.
Mit tegyek
Mi a faszt vegyek
Hogy megértselek.
És hogy meg ne sértselek!
Na látod
barátom
még én is
csak tátom
a számat
mert fájhat
A végzet
nem várhat
Tényeken
torzíthatsz
A végén
Ordíthatsz
Hiába
A béke
Egyszer csak vége!
De addig élj!
De addig élj!
Próbáld ki még amit nem próbáltál
Semmitől se félj!
De addig élj!
De addig élj!
Próbáld ki amíg megteheted
Míg az időd nem kevés!
Hát addig élj!
________________________________________
Tiéd az egész világ
Eljöttél hát értem
Nem aggasztott a rémhírem
Halott voltam de mostantól
Újra ver a szívem
Én talpra állok érted
Ha kinyújtod két kezed
Nem úgy mint a Magyar Kormány
Vak világtalant vezet
Már elég, ha rámnézel
Szólnod sem kell és értem
Eladtam rég az életem
De most 100 évre kölcsönkértem
A gumibot felém lendűlt
De az ütés elől kitértem
Elmenekül az összes démon
Kitől mostanáig féltem
féltem
De már
Velem vagy már mindegy hogy mi vár
Lehasal előtted és istenként imád
Ketten minden ellen
A szívem a felhők fölé mászik
és onnan kiált
Tiéd az egész világ
Régen volt egy álmom
Elnök voltál és kint a téren
Testőrként az életed
testemmel védtem
De elfáradtál egyszer
Vittelek az ölembe
És felborítottam mindenkit
Aki velünk jött szembe.
Szemben mindenki bajával
Élettel és a halállal
Hiszen minden nap megküzdessz
Ostoba emberek hadával
minden mondatával
minden kiírtott fával
Minden pojácaként ugráló
Olcsó playback sztárral
s dalával
Tiéd a Föld és az ég
Erdők, folyók
És minden szemét
Tiéd az egész
Véres szájú
Hithű fanatikus
Kéjesen mosolygó
Korrupt politikus
Az országban minden
Költségvetés hiány
tiéd az egész világ.
Újra élek
Kigyúlnak a fények
Az elfáradtak
Célhoz érnek
Az életemben
Már minden rendben.
Hiába
Az ember
Csak néz ostobán
Mi megyünk tovább.
________________________________________
Mártír
Azt képzeltem, olyan leszek mint te
mikor mesét mondtak rólad.
Reméltem felrúghatom a csillagokat
Hogyha egyszer elérem a holdat.
Felnőttként azért egy nagyon kicsikét
Máshogy látom a dolgot
Nem tudtátok előlem eltakarni
Az összes szégyenfoltot.
Mert a király korrupt
A hercegnő kurva
Az öccsének
Karjába fecskendő szúrva
Ezért legyek mártír?
Vége a dalnak
Boldogan élnek
Hogyha meg nem halnak
Félek, ha várok
A végén még szenté válok
Nem akarok hason csúszni
Tudod túl sáros ez az árok.
Tervek és álmok
Hőstettek és gonoszságok
A jófiúk korán halnak
Ezért inkább rossz leszek
És szarok rátok
Mert már tisztán látok
Egy tűzhalált halt
És a világ mágjára rohanna
És Isten széndarabokat cirógatna
Jól van na, Johanna!
Menjél nyugodtan én nem megyek
De figyelj! Ott lakom szemben!
Csengess ha végeztél, ha kinézek
Csak kacsints hogy minden rendben.
Halottról jót vagy semmit
Ezért nem mondok rólad semmit
Még élhettél volna, ha nem vagy hülye
Talán még legfejebb ennyit!
A teste már hideg
Meghalt, de mindek
Feláldozta magát,
De mond meg hogy kinek
Hősként élt mártírrá vált
Eltünt és mégsem tűntik fel senkinek.
________________________________________
Most jön a bukfenc
Csúszik a padló
Mégis ott mászkálunk rajta
Az ember egy ilyen fajta
A veszélyt mindíg leszarta.
Érdekes a látvány fel sem kavarja
Nem számít hogy nem is akarja
Csak a hímnuszt szavalja
És nem zavarja
Az a 20. érzék
Hatalmas érték
Anyádék még
Extraként kérték.
Meg is kaptad
Szépen becsomagolva
Csak a boríték
Nem lett odatolva.
A hős gyengéden átkarolna
Naplementében ellovagolva
Széttört az álom
ott állsz a sorba
És mintha egy rendőr szólna.
Légy se rezzen
A dob pereg
Oda nézni sem merek
Mert
Most jön a bukfenc
Most jön a bukfenc
A világszám
Most jön a bukfenc
Hát tapsikoljál és kiálltsál
A néző még kér
Folyjon a vér
Ha jól érzi magát
Mindent megér
Nincs semmi trükk
ez az igazság
Most jön a bukfenc
Kezdődjék hát
A mulatság
Véget ért és még mindíg kívánod,
pucérra borotválod
Ahogy a pornófilmben látod.
Miért van az hogy te mindíg beleártod,
Hiteled hazúgságra váltod
Kezed az ő vérébe mártod
S jutalmad várod
Jó voltál
a menyország követ
Miért kapcsolod
A biztonsági övet?
Ha zuhannál még jól jöhet
Amíg bűntudatod meg nem ölet
Te voltál így együttvéve
A rendszer utolsó ellensége
Elkap a gépszíj végül
Ennyi volt és vége
________________________________________
Sajnálom
Valami nem jó,
Nem ezt mondtad,
Mikor még mindkét kezemet fogtad.
Ahogy gyerekként néztem
Nem láttam hibát
És nem értettem a teóriát
Tettem amit kell
Törtem magam
A holnap mégis
Bizonytalan
Ami seggnyalás nélkül
Nem megkapható
Ezért nem lettem
Gyárigazgató
Én hallgatok rád
Hogyha te mondod
Higyj a tévének
Ha ontja a mocskot.
Legyek szingli,
Mert az most a menő
És sokdiplomás
Azé a jövő
Hát enyém lett
Vagy még csak készül?
Magányosan
Remény nélkül!
De 2006-ban
Magyarországon
Én biztos megtalálom...
Csak egy féreggé kell válnom
És az ölembe hullik minden
Azt mondják nem is kellesz hánynom
És megvalósul álom
És engem veregetnek vállon
Csak legyen cipzár a számon
De nekem nem kell ilyen áron
Sajnálom
Alvinra nem illik
A punk szabály.
Nem is úgy néz ki
mint egy papagály
Pedig tarajom is volt
Sőt jól állt nekem
De ma már nem hordom
Túl David Backem.
Tudom nem hiszel,
De figyeld a számat
Hogyha félsz állj odébb
Mert ez fájhat.
Meglepődnék,
De ez még várhat,
Bár építettek már
Szarból várat.
Nem bánom
Megtalálom
Csak egy féreggé kell válnom
És az ölembe hullik minden
Azt mondják nem is kellesz hánynom
És megvalósul álom
És engem veregetnek vállon
Csak legyen cipzár a számon
De nekem nem kell ilyen áron
Sajnálom
Ha nem ezt vártad
Ha csalódtál bennem
Hogy későn jöttem
Mégis korán kell mennem
Az agyam játszana velem
De a szívem képtelen
Köszönöm nem!
Azt hiszem nélküled is tudom
Hol a helyem
Azt hiszem még jobban nyitva
tartom a szemem
Azt hiszem egyedül is rájövök
Mi jó nekem
Azt hiszem elengedhedheted
Mind a két kezem
________________________________________
Az élet egy csoda
Az élet egy csoda,
De hogy jutunk oda
Nincs járható út.
Elnyel a mélység
De valami van
Ami vissza húz.
Még hallom a hangod,
Érzem az ajkad
Azt az illatot
Ami tegnap volt rajtad.
És rajtam az ideg
De nem tudom mi ez
Csak rohannék,
De nem tudom kihez.
Egy csendes kis részen a Tiszánál
Fognál egy követ és kiszállnál
Már eltelt vagy száz év
És még mindíg itt tartunk
Csontokat dobnak
És mi tartjuk a markunk.
A büszkeség dagad
És a zászló feszül
Hullik a magyar
A nő keveset szül.
Az eszme
Elveszve
És ő úgy tesz
Mintha keresne
egy álmot
És már bánod
Hogy életben maradt
Mikor a legutóbb szaladt.
Te megfogtad a vállát
Csak elfelejette a hálát
Miután vakon tapogatva hasraesett
És kirúgta isten lábát
Eltörte az állát
És még ő húzta a száját
Majd megtisztúlva
Tovább haladt
És még meg sem hagyta a számát.
Nézd ez az én harcom
Itt csak nekem ég az arcom
A remény ott van
de csak addíg él
Amíg én életben tartom.
Még bírja a testem
Nem kell pánikba esnem
Vannak még csodák,
Csak mond meg nekem
Hogy merre keresnem.
Valaki néz a felhők mögül
És lógatja lábát
Megunta hogy mindíg csak segít
És most befogja a pofáját.
Ha kúszunk a sárba
Hát együtt tegyük
Ha megölsz egy állatot
Együtt együk
Szivem
Azt hiszem
Ha a gondjaid rám rakod
Azt is viszem
Csak szeress, és soha ne félj!
Mert ha nem bízol bennem
Semmit nem ér
az egész!
tudod ennyi és kész!
________________________________________
Mossák az agyad
Tizenkét óra után már
kiugrik a szemed
Tele van a tököd és már
Szétrobban a fejed
És csak mossák az agyad
Csak mossák az agyad
Egész nap csak baszogatnak
Te meg hagyod magad.
Demokráciában élsz
Végre szabad lehetsz
Mosógépet
Hitelre vehetsz
És csak mossák az agyad
Csak mossák az agyad
Egész nap csak baszogatnak
Te meg hagyod magad.
Egyre többet raknak rád
Mond, meddig bírod még?
Hidd el, hogy csak rajtad múlik
A rántott hús az égből hullik
És kenyérrel kínál minden ember
Akit te megdobtál!
Ordíts, mint egy újszülött
A bajban, ez már működött
Mikor szádba rakták elhallgattál
Tessék, itt van
Szopjál!
Te voltál aki mindíg is
Jó úton haladt
Az ember aki sárba ragadt
És aztán ott maradt
És csak mossák az agyad
Csak mossák az agyad
Egész nap csak baszogatnak
Te meg hagyod magad.
Politizálj te is
Legyél ativista
Legyen ott a zsebedben
A hálállista
És csak mossák az agyad
Csak mossák az agyad
Egész nap csak baszogatnak
Te meg hagyod magad.
________________________________________
Én még tükörbe tudok nézni
Újra itt a reggel
Már nyitva van a szemem
Egy kicsit nyűgös vagyok még
Nem tudom, mi van velem.
Ma is egy lehetőség.
De mi van, ha nem jön el
Mit tehet az ember
Így húszon túl, a harminchoz közel.
Ma is küzdessz
Talán holnap jobb lesz
Majd észrevesznek
És egy angyal jót tesz
Lehet, hogy okom lenne félni
De legalább én még tükörbe tudok nézni
Azt hiszed szívesen lennék
Én is egy kopasz tahó
És lenne a csajomnak mindíg
gyémánt fűlbevaló.
Sikkasztó brókerfiú
Egy piti kis adócsaló
Jó az ügyvéd, kimossa mindíg
Egy napot sem ült még, pedig oda való
A magyar hősök
Ezt irígyled
Hogy mit tett érte
Már később mindegy
Lehet, hogy elvehetném és nem is kellene kérni
De legalább én még tükörbe tudok nézni
Lassan eljön az este
Jutalmam ma sem kapom
De nem adom fel mert
Lehet a holnap lesz az én napom
Olvass ha elédtárúl
Az emberek indulatából
Frissülj fel
A bűzt a város okádja magából.
Ha ma elvesztem
Holnap újra kezdem
Ha egymagamban is kell összeesnem
Talán, hogy jobban is lehetne élni
Hisz egy halálraítélt is tud még remélni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.
________________________________________
Bejött az élet
Amikor bejött az élet
Én rögtön kimentem
Felbaszott amit mondott
És nekimentem
Egyre több a ránc és provokál
A tükürképem homlokán
A miniszter ígér.
A szám fülemig ér.
Az éjszaka elnyelt
Homlokon csókolt és betakart.
Jó itt, hogy fekszem, most csend van
Csak valaki ideszart.
Mert figyel ránk, így élni jó
A nagytestvér, az UNIO.
Mi üljük a bikát
Hozzuk el hát Amerikát.
Mert bírjuk még hidd el
Nem tör meg az élet
Szoptunk már
Kibírunk még néhány évet.
Voltunk már gyarmat
Nyaltunk már hatalmat
Emiatt mindenki
Nyugodtan alhat.
Néha bégetünk
Ha nyírod a gyapjunk
De miattunk teszed,
Hogy mindent megkapjunk.
Európában,
a keleti végen
Eljutottunk ide
Hát köszönjük szépen:
Mert
Éljen a Magyar
Köztársas szarkavar.
Eddig egyenes volt,
De most jön majd a kanyar
Hát kapaszkodjál,
hátra ne ess
Varázslat lesz
Csak kérlek ne less
Mert elrontassz mindent
Mindent mibe hittem
És szégyelném magam
Hogy ennyire vittem veled.
A világ velünk nevet!
Amikor bejött az élet
Én másra kentem.
Ha valaki fulladozna
Szóljon, kimentem.
Hát itt állok és tapsolok
A két szép szemem úgy ragyog.
Mindenki boldog,
én is az vagyok.
________________________________________
Nagymenő
Van egy srác a szomszéd utcában
Még csak tizenhat éves de százötven kiló
Tartanak is tőle a környéken
Nincsen a szemében semmi jó.
Azt beszélik az apja gengszter
De nem egy ócska hasisnepper
Fegyvert hordó sötét ember
Ellenkezni vele senki nem mer
Menő kurvák, BMW-vel
Nagymenők kényelmével
Bárkit lenyom puszta kézzel
Elég ha rosszúl nézel
De sajnos
Nem látnám, hogy hiány van
A szép nagy magyar maffiában
Úgy látszik itt már nincsen helyem
Szét kell nézni a nagyvilágban
Hátha még ott kell egy plussz fő
És olyan lehetek, mint ő.
én is
mégis
De itt már
bárhová nézek, mindenütt ülnek
Napról napra feljebb kerülnek.
Orgovánék színesfémmel
Tóthték védelmi pénzzel
Orbánék bányafejtéssel
Gyurcsányék egyébb üzletrésszel
Schtolmayer bankirészvénnyel
Nem érik be kevéssel
Én is
mégis
mindenki
Őket irígyeli
Néha ad
Ha többet kap
De a húsos tálhoz közel
Nem engedi
Kicsi ország
De naggyá vállok
Hogyha náluk
munkát találok
Anyám is boldog lesz
Ha megtudja
Hogy a saját lábamon állok.
Egy nagymenő.
________________________________________
Tolerancia Földje
Mindenki utál,
Én is titeket,
Elnyomunk földrészt
Megölünk hiteket
A gyűlölet
Bűvölet,
De lételem
Rábaszik
az aki védtelen.
Magyarország
Jó a közmorál is
Kína eljött
Legyek lojális
Itt az Unio
Na végre
Már nincs szükségünk
a sötétben fényre.
Csak nekem
Megint csak én nem értem!
És ki fog kiállni értem?
De hisz én mindvégig itt éltem!
Hát alkalmazkodjál!
Mielőtt bárki is meglepődne
Ez a tolerancia földje
De itt mindenki csak ölne
És senkit nem izgat már!
Mindenki utál!
Szitja a haragot
arab a zsidót,
zsidó az arabot.
Szemet szemért,
Fogat fogért,
Ez így nem ér!
Addig örülj
míg az egész
el nem ér.
Huncutkodnak
a szlovák betyárok
Nagyon vigyázzatok
magyar lányok
Nem felejtünk faszfejek
Mert magyar módra
Nálunk se
számítsatok semmi jóra!
Mindent elhiszünk
és jók leszünk igérem
Csak én nem!
Miért kell még több
Globalizáció
Gyilkos mutáció
Beteg hierarchiák
Miért kell több utálat?
Így is már utálnak!
Nyugtatót mindenki rág.
Miért kell hogy szeressem
éltessem, keressem
Így is veszett a világ
Veszett a világ
Veszett a világ
Elveszett
Ez is a te hibád!
Alvinmánia 2
Amikor a földön véget ért a élet
Még lélegzem
Amíg el nem szívják előlem
Boldog ember lettem
A végén ez lett belőlem!
Mosolyogva nézem
A világról készült elsárgult képet
Akkor készült
Amikor a földön véget ért a élet.
Pedig már
túl régen történt
Mikor még a jók
csak egymást ölték.
Még a sírokra
virágokat vittek
És a politikusnak
is hittek!
Akkor még
formában voltál
Csak bambúltál
Senkihez sem szóltál.
És ennyi volt
kifolyt a véred
Aztán a földön
véget ért az élet.
Sajnálom drágám
mi tehetünk róla
Megérdemeltük
tudhattuk volna,
Nem érdekelt,
csak most lett téma,
Mint egy elbaszott
Ádám és Éva.
Legyél hasznos,
vésd fel a falra,
Így mindenki emlékszik
majd arra,
Hogy te már tudtad,
megvolt a képlet,
Mikor véget ér az élet.
Miért van az hogy emberek csak állnak,
Hogyha ledöntötik azt a bálványt,
amit eddig istenként csodáltak?
Ha annyira jó lesz
Nem tehetünk mást,
Zombiként
felfaljuk egymást.
Mikor mindent megfertőz,
Túl sok lesz a méreg
Akkor véget ér a élet.
Sajnálom drágám
mi tehetünk róla
Megérdemeltük
tudhattuk volna,
Nem érdekelt,
csak most lett téma,
Mint az utolsó
Bibliai séma.
Legyél hasznos,
vésd fel a falra,
Így mindenki emlékszik
majd arra,
Hogy újjáéledtem volna érted,
Mikor véget ér az élet.
Még lélegzem
Amíg el nem szívják előlem
Boldog ember lettem
A végén ez lett belőlem.
Mosolyogva nézem
A világról készült elsárgult képet
Akkor készült
Mikor a földön véget ért az élet.
De legalább neked is véged!
________________________________________
Kurva Élet
Nagy itt a zűrzavar, rendnek nincs itt helye
Vadász rád az alvilágnak a legnagyobb feje
Kábulatban menekülsz, kiszáradt a szád
Tehetnél már valamit, gyilkolhatnál már!
Sebed még vérzik, megfagy majd a havon
A jelentésben az áll majd, itt lőttek csak agyon
Rándulsz vagy kettőt, fennakad a szemed
Rádlépnek, ha segítségért nyújtanád a kezed!
Minden balhét megcsinálunk, minimumért hajtunk,
Nem kell félni, Washington fog segíteni rajtunk.
Luxusvilla, Cadillac, miniszter úr
Aki sokat hazudik, az megvakul!
Vér folyik, a folyó fertőzött, a hely
Túl sok lett itt már, az amnesztia kegy!
Tömeggyilkos szaladgál szabadon az utcán
Borotvával nyakadon, na gyerünk, fussál!
Mi rábaszunk, úgysem tudsz felállni,
De csak kitartás, történjék bármi!
Ki kell bírni, még ha senki sem felel
Mert itt élned, és halnod kell!
Híres, névtelen
Gazdag, nincstelen
Kormányfő hiteltelen
Mind korrupt, erénytelen.
Megállítani képtelen
Szép álmok, meg a végtelen
Mindennek vége reménytelen.
Miért történik ez velem?!
Miért pont én velem?!
________________________________________
Teljes Csőd
Sétálok az utcán
Az egész város ég
Az emberek rémültek
Nem tudják, mi jön még!
Elrohadt a világ
És jön egy új háború,
Érdekes, hogy e miatt
Senki nem szomorú!
Mentek egymást ölni
És meghalni, hogyha kell!
Gépfegyverek tüzében
Vérzek én is el!
Megbukott egy rendszer
De már nem érdekel senkit,
Mindenki megszedte magát
De engem már meg se rendít!
Ez teljes csőd, messziről látom,
Tömeggyilkosok szabadlábon,
A nyugat felé minden áron
A demokrácia itt már csak álom!
Mikor a föld is lángokban áll,
És nem halljuk egymás szavát.
Elkopott rég minden írás
Az igazság falán,
A templom ajtaján,
Az utca aszfaltján,
Azon a rossz, öreg táblán
A sikátor udvarán!
Vége talán?!
________________________________________
Máshol Jársz
Nem vagy önmagad, nem találod helyed
Azon töprengesz naphosszat, hogy miért éppen veled
Történik ez, padlón a fürdőszobában
A marihuánás cigi meg ott lóg a szádban.
Csak fekszel a földön, s elszáll minden erőd
Amiből még túl sok is volt éppen tegnapelőtt
Lépcsőház, lerúgott postaláda
Talán túlzásba viszed egy kicsit mostanában
Mert túl sokat szívsz, túl sokat iszol
A hömpölygő tömegből azt sem tudod már
Hogy ki szólt hozzád, ne vitatkozzál
A kabátjuk alatt fegyver van, ne tiltakozzál
Csak behúzod a nyakad, leteszed a kezed
Várod, mikor ütik le egy gumibottal fejedet
Csak vársz, csak vársz, egyhelyben állsz
Magadban mosolyogsz, mert képzeletben egész máshol jársz
Túl az álmokon, távoli tájakon
Ahol majd karosszékből röhöghetel százakon
Ez a te világod, te vagy a királyod
Csak rajtad áll, hogy megveted vagy imádod
Tudod, hogy képzeled, de nagyon élvezed
Mint egy játékot, összerakod, szétszeded
Bár nem vigyáz rád semmilyen hatóság
Mégis jobban tetszik mindez, mint a valóság
Ezért szinten tartod magadat csendben
Bár tudod jól, hogy valami még sincsen itt rendben
Ingerült vagy, minden felkavar
Hajnalban bekapcsol egy riasztó és megzavar
Csak rohansz, menekülsz az éjszakában
Pedig tudtad jól, hogy nem bízhatsz az ő szavában
Te lettél a vad, ő meg az üldöző
Pedig ő is csak egy pitiáner bűnöző
Hát örülj, baszd meg, örülj, baszd meg
Hogy csak mereszted a picsádat, és nem szakadsz meg
Mindig tele a hűtő, télen nagykabát
Mert a lelkét is kidolgozta a jó anyád
Érted csinálja, te vagy a két szeme fénye
Öregkori napjának utolsó reménye
Hogy mellette légy, ne fizess akkora árat
Ne váljon belőled is egy kábszeres állat már
Csak vársz, csak vársz, egyhelyben állsz,
Magadban mosolyogsz, mert képzeletben egész máshol jársz
Túl az álmokon, távoli tájakon
Ahol majd karosszékből röhöghetel százakon
Ez a te világod, te vagy a királyod
Csak rajtad áll, hogy megveted vagy imádod
Tudod, hogy képzeled, de nagyon élvezed
Mint egy játékot, összerakod, szétszeded
Bár nem vigyáz rád semmilyen hatóság
Mégis jobban tetszik mindez, mint a valóság
Hát örülj, baszd meg, örülj, baszd meg
Hogy csak mereszted a picsádat, és nem szakadsz meg
Mindig tele a hűtő, télen nagykabát
Mert a lelkét is kidolgozta a jó anyád
Érted csinálja, te vagy a két szeme fénye
Öregkori napjának utolsó reménye
Hogy mellette légy, ne fizess akkora árat
Ne váljon belőled is egy kábszeres állat már
________________________________________
XXI. Század
Táplálék láncolatnak a csúcsa,
itt a strici, ott a kurva,
mintha minden rendőr megvakulna!?
Talán törvény van megfakulva,
mintha egyre több kés szúrna,
látva a népet megvadulva!
Nyakunkon a XXI. század, és csak állunk!
Mi ez a zaj? Mi ez a pánik?
Még csak meghalt, vagy már málik?
Úgyis addig táncolunk, míg hazánk gyarmattá nem válik!
Mert kell a mazochista embernek is boldogság!
Miniszter elnök orrát túrja,
jobban tenné ha még tanulna,
vagy ha inkább vízbe fúlna.
Kormánykerék meglazulva,
áremelések újra-újra!
Ahelyett, hogy magához nyúlna!
Nyakunkon a XXI. század, és csak állunk!
Mi ez a zaj? Mi ez a pánik?
Miért nem szólt mostanáig?
Úgyis addig táncolunk, míg hazánk gyarmattá nem válik!
Mert kell a mazohista embernek is boldogság!
Úgy látszik nincs ellene orvosság?!
Szép lassan felszínre tör az emberi...
az emberi, az emberi, az emberi gonoszság!
Emberek és állatok közt élünk, miért csodálkozol ezt látva?
Kilopják a szemedet is mindegy már hogy mit csinálsz, hogy úgy marad a szád is tátva!
Csak tippeljél nyugodtan, melyikőtök a céltábla,
ha közétek lő véletlenül három, vagy négy géppuska, hogy ki marad a végén állva az éjszakába?!
Nézd ott a szarban lent,
üvölt a parlament.
Nincs szárnya, mégis szent,
csak nem látja: falnak ment!
Nyakunkon a XXI. század, és csak állunk!
Mi ez a zaj? Mi ez a pánik?
Még csak meghalt, vagy már málik?
Úgyis addig táncolunk, míg hazánk gyarmattá nem válik!
Mert kell a mazohista embernek is boldogság!
Úgy látszik nincs ellene orvosság?!
Szép lassan felszínre tör az emberi...
az emberi, az emberi, az emberi gonoszság!
________________________________________
Kicsit
már megint túl sokat mentem
furcsa testem még mindig talpon áll
már megint túl korán keltem
fáj minden porcikám
túl nagy a zaj szétmegy a fejem
vékony a fal itt a panelházban
keresem a saját nyugodt kis helyem
számtalan zugban egy ilyen lakásban
legalább te legyél megértő velem
csak egy kicsit hagyjál békén
csak egy percre fogd be a szád
kérlek kapcsold ki a tévét
aztán odafigyelek rád
csak egy kicsit legyél kedves
csak egy percre ölelj át
kérlek légy egy kicsit csendben
halljam a szíved ritmusát
már megint túl sokat mentem
a tüdőm sípol a légzésem zihál
vérbe van mind a két szemem
az élet mért ennyire komplikált
túl nagy a zaj szétmegy a fejem
miért épp most van mindenki lázban
miért csak nálam merül le az elem
jó itt élni egy ilyen lakásban
legalább te legyél megértő velem
csak egy kicsit hagyjál békén
csak egy percre fogd be a szád
kérlek kapcsold ki a tévét
aztán odafigyelek rád
csak egy kicsit legyél kedves
csak egy percre ölelj át
kérlek légy egy kicsit csendben
halljam a szíved ritmusát
csak egy kicsit hagyjál békén
csak egy percre fogd be a szád
kérlek kapcsold ki a tévét
aztán odafigyelek rád
csak egy kicsit legyél kedves
csak egy percre ölelj át
kérlek légy egy kicsit csendben
halljam a szíved ritmusát
csak egy kicsit hagyjál békén
csak egy percre fogd be a szád
kérlek kapcsold ki a tévét
aztán odafigyelek rád
________________________________________
Pont Jókor
Csak egy átlagos napnak indult ez is mint a többi
Mint minden reggel negyed nyolckor felkelek
Túl lusta vagyok boltba menni, üres a hutő
Na ennyit arról hogy ma mi a faszt egyek
Nem baj van cigi kávé, vitamin A, B
Ölembe öntöm semeddig nem tart
Felmérem a helyzetem és nyugtázom
Na végre úgy nézek ki, mint aki beszart
Na gyerünk zuhanyozás, meleg víz mosakodás
Jajj de elromlott a bojlerem
A szobába indulva megfogadom, hogy ezt a vízmelegítő készüléket
szétverem
De állj állj itt a tükör elott, közelebb megyek
Közelebb egyek most nézem meg magam,
Csipás a szemem és ráadásul akárhogy zselézem nem lapul a hajam
Mindaddig nyugtatóan hatott az a az a tény,
Hogy vissza tudok jutni majd a lakásba
De szertefoszlott illúzió a nagy rohanásban
A kulcsomat is beletörtem a zárba
Nyugi, nyugi, időbe voltam és lejutottam volna,
Ha nem botlok egy könyvárus Jehovába
Lábbal festették, vagy mit magyarázott
Na mondtam hogy na menj az isten faszára
Az óra jár, a főnök vár, kibasznak, ha nem leszek ott időre
Hogy is fogalmazhatnék, úgy érzem magam,
Mint az elkent légyszar az asztalterítőben
Rohanok, izzadok, igazi fitt vagyok,
Beérkezem hónaljam bimbózó rózsa
Kések, lebaszás, kirúgnak, kibaszás
Mindig erről álmodtam, ez vált valóra
Hazaérkezem, édes otthon,
A záram másfél óra alatt feltöröm
Ágyban fekve kapcsolom a tévét
De nemsokára pofámra fagy az öröm
Valami jól fésült, mosolygó öltönyös úr a pódiumra szökken
Taglalni, ecsetelni kezdi, hogy a munkanélküliség két éve csökken
Csak drágább a tej, a gyógyszer meg a kenyér
Drágul a gáz, a víz a villany
Így is mindenki vígan megél
Ja és a trafipax is sűrűbben villan
Azt hiszed, hogy örülök, hogy ettől a hírtől
Én is izgalomba jövök és felállok
Nem tudom sajnos az anyja nevét,
Csak egyszerűen fantáziálok
Pont jókor, csak ez hiányzott már
Fiatal vagyok, fűtsön a kalandvágy
Pont jókor, csak ez hiányzott
Pár évig még bírom talán
Legyek optimista, rendben,
Túl nagy elvárás ez magammal szemben
Megnyerem a fődíjat a totón, a lottón vagy a tombolán
Pont jókor, csak ez hiányzott már
Fiatal vagyok, fűtsön a kalandvágy
Pont jókor, csak ez hiányzott
Pár évig még bírom talán
Legyek optimista, rendben,
Túl nagy elvárás ez magammal szemben
Megnyerem a fődíjat a totón, a lottón vagy a tombolán
________________________________________
Rémálom
Hosszú még az út,
ahhoz, hogy kijózanodjak
Agyamba golyó szorult,
lehet, hogy nem álmodtam
Nincsen visszaút,
forgolódok, a szemem kiszáradt
Túl mély a kút,
agyam már nagyon fáradt
Rémálom, rémálom, rémálom
Gyáva partizán,
nem mered ontani a véred
Változó világ,
nem más mint szarevő féreg
Kitört a lázadás,
Ez van szart sem ér az élet
Indul a támadás,
Desszert után jön majd a méreg
Rémálom, rémálom, rémálom
Kietlen lakótelep,
jó célpont atombomba
Jön egy villanás,
félholtan vergődök a romban,
tankok lőnek majd rám,
pulzusom torkomban játszik
Alávaló gazemberek,
Csak elrejtik ami nagyon is látszik
Rémálom, rémálom, rémálom
Rémálom...
________________________________________
Minden a pénzről szól
Éjjel is róla álmodik
És nappal is őt kívánja
Mindenki őt hajszolja
A lényeg hogy megtalálja.
Alíg várja, hogy kimondhassa:
�Mindennek meg van az ára"
Olyankor felragyog a szeme
Kihúzza magát, mielőtt kinyílik a szája
Összefut a nyála
A szerencsétlen korán kell
És késő estig nyomja
Megcsömöl a látványtól
Mégis kikészül a gyomra.
vagy éppen
elmegy az esze, bekattan
Fegyvert fog és elrabolja
Csak azért, hogy pár másodpercig
Két kézzel szórja
Mert sajnos minden
A pénzről szól
Az élet asztalán
Jó nagyot markolj
Nem is számít más
Csak minél több legyen
Már csak ez imponál
Ez egy rohadt fertőzés
És mindenkit megtalál
Figyelj rá, mert ez vesz körül
Semmit sem adnak ingyen
A pultoslány sem mosolyog rád
Ha borravalója nincsen
Ezért visznek a főnököknek
Születésnapi tortát
És ezért vágják át bárkinek
a sikátorban a torkát
Isten,
a vallás
az ünnep,
az átok
a divatlapokon
a fiúk
és lányok
Az egész média
a playbacksztárok
a gyors éttermek
éjszakai bárok
Főiskola
egyetem
a bölcs tanárok
a csoporttársak
a jóbarátok
a házastársak,
a meleg párok,
minden
________________________________________
Ez a Nap
Ez a nap már eleve szar volt, csak egy kis nyugalomra vágytam.
Te meg adtad az intellektuelt, én meg jópofát vágtam hozzá.
Tudod, utállak, amikor ilyen vagy, ilyenkor nem bírok veled.
Folyton azon gondolkodom, mikor jön meg az eszed.
Végre depressziós voltam tegnap délután.
Csak feküdtem a földön, mint egy vérző partizán.
Hallottam, ahogy megtelnek a játszóterek.
Ahogy ész nélkül ordibál a sok hülye gyerek.
Semmi nem változik, minden úgy marad,
A tempó egyre lassul, semmi nem halad.
Hiszen szarnak rá, hogy tilos és hogy nem szabad,
Hogyha rendőrt lát, már senki nem szalad.
Mondhattok akármit, én már nem súgok,
Hiába üldöztettek, én már nem futok.
Menekülni ebből úgysem tudok.
Van, aki úgy fogja fel, nincs más kiút, csak a halál.
Van, aki lealacsonyodik, erre a szintre és magára talál.
Ordító fájdalmak közt érvényesülni próbál.
Nappal szart lapátol, este felszolgál.
Semmi nem változik, minden úgy marad,
A tempó egyre lassul, semmi nem halad.
Hiszen szarnak rá, hogy tilos és hogy nem szabad,
Hogyha rendőrt lát, már senki nem szalad.
Mondhattok akármit, én már nem súgok,
Hiába üldöztettek, én már nem futok.
Menekülni ebből úgysem tudok.
Semmi nem változik, minden úgy marad,
A tempó egyre lassul, semmi nem halad.
Hiszen szarnak rá, hogy tilos és hogy nem szabad,
Hogyha rendőrt lát, már senki nem szalad.
Mondhattok akármit, én már nem súgok,
Hiába üldöztettek, én már nem futok.
Menekülni ebből úgysem tudok.
Nem tudom még, hogy mit csinálok holnap.
Talán kelet felé tájolom magam, és meghajlok a kornak.
Olyan csalódott voltam én tegnap este,
Mint az a hajléktalan, aki felébredve kabátját kereste.
Lehet, hogy befoghatnám pofámat szépen,
Hisz semmi nem változna tulajdonképpen.
Minden rendben van, vagy legalábbis nagyon úgy látszik,
Csak a 8 éves kisfiad pisztollyal játszik.
Semmi nem változik, minden úgy marad,
A tempó egyre lassul, semmi nem halad.
Hiszen szarnak rá, hogy tilos és hogy nem szabad,
Hogyha rendőrt lát, már senki nem szalad.
Mondhattok akármit, én már nem súgok,
Hiába üldöztettek, én már nem futok.
Menekülni ebből úgysem tudok.
________________________________________
Majd akkor
ha majd nyugodt lehetek hogy nem lépsz félre ha feltűnik egy másik
ha majd egyszer nem feszül az idegrendszerem pattanásig
este lefekvés után is szépet álmodnék néha
ha nem lesz az ország egy fegyverelosztó-központ tartozéka
majd ha mindannyian ugyanúgy értelmezzük a demokráciát
majd ha te is rájössz mit jelent az hogy toleranciát
majd ha kipattan a fejedből egy normális gondolat
és amit mondasz lesz mögötte valóság-alap
akkor én is boldog leszek
bármit teszek számonkérheted
tőlem felőlem
a szart is kihajthatod belőlem
tőlem ha ez lesz isten bizony
ha már nem fog érdekelni
mert nem lesz több faszság a földön
ilyen dalokat fogok énekelni hogy
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
majd ha kínkeservesen megtanulsz végre a földön járni
és ha nem akarsz minden primitív jött-ment fasznak imponálni
ha nem lesz többet a tisza egy aranybánya ürüléke
akkor a térítő szerint a szívemben ott lesz a béke
ha nem fecskendőbe hanem süteménybe töltöd otthon a mákot
ha majd nem kap majdnem minden férfi vastagbél rákot
az élet egy rohadt színház és én vagyok a kelléke
ha majd esélyét is látom hogy lesz a jövőnek nemzedéke
akkor én is boldog leszek
bármit teszek számonkérheted
tőlem felőlem
a szart is kihajthatod belőlem
tőlem ha ez lesz isten bizony
ha már nem fog érdekelni
mert nem lesz több faszság a földön
ilyen dalokat fogok énekelni hogy
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
Lá lá lá lá lá lá lá lá - lá lá lá lá lá lá
________________________________________
Kultúrált
Mégsem olyan édes...
Hehehe...
Mégsem olyan édes...
Mégsem olyan édes...
Mégsem olyan édes...
Mégsem...
Még most jön...
Nézd azt a fiatal srácot,
kajak volt,
és nam gatyázott.
Szétrugta az összes kukát.
Anyuka elengedte,
életében először,
és két sörtől rögtön fejre állt.
Erős vagy, bebaszod a telefonfülke ajtaját!
Azt is egy kővel, mert amúgy nagyon fáj! Nagyon fáj!
Magát hülyére issza,
és a telefonfülke nem üt vissza...
Aztán ügyelj le ne hányd az új ruhád!
Telenyomod fánkkal a szádat,
aztán vigyorogsz, mint egy barom állat!
Nézd az ember milyen kultúrált!
Nézd azt a fiatal lányt ott,
biztos kevés Lassie-filmet látott,
mert a homokozóba szaratja a kutyáját.
A fáradtságot venni,
azt hogy kislapáttal összeszedni,
már nagyon utálják.
Erős vagy, bebaszod a telefonfülke ajtaját!
Azt is egy kővel, mert amúgy nagyon fáj! Nagyon fáj!
Magát hülyére issza,
és a telefonfülke nem üt vissza...
Aztán ügyelj le ne hányd az új ruhád!
Telenyomod fánkkal a szádat,
aztán vigyorogsz, mint egy barom állat!
Nézd az ember milyen kultúrált!
Kocsmában a szája tátva, mint egy malac úgy büfög.
Influenza idején az aszfalt zöld - sárga attól függ ki milyet köp.
Lassan elhányom magam, de folytasd csak bátran, zabáld csak a kapszulát.
Aztán üvölts és bizonyítsd be, hogy te is szívtál magadba kultúrát.
Az ember kultúrált.
Kúltúrált...
________________________________________
Eszmerendszer
Fanatikus eszmerendszer, szadista élet
Virággal s békedalokkal hülyítik a népet
Ha hibázunk belénk rúgnak, rosszra szépet húznak
Csak így alkotunk Európának egy gyönyörű képet
De én szarok rá, hogy milyen emberek, lesznek és voltak
Szarok rá, hisz minden szarba eddig is beleszóltak
Megmondták, hogy mit csináljak, ide-oda toltak
De ettől még nem támadnak fel sírjukból a holtak
De az életembe legalább nem szól bele senki
Se magyar, se kínai, se egy rohadt jenki
Öncéllal éltetem magam, tökéletes vagyok
A következő generációra semmit nem hagyok
Csak a Jóisten tudja, hogy mi történik holnap
Jóságos kezével mindent összeforgat
Megmondja, hogy mit csináljak, ide-oda tolnak
De ettől még nem támadnak fel sírjukból a holtak...
De az életembe legalább nem szól bele senki
Se magyar, se kínai, se egy rohadt jenki
Öncéllal éltetem magam, tökéletes vagyok
A következő generációra semmit nem hagyok
Fanatikus eszmerendszer, szadista élet
Virággal s békedalokkal hülyítik a népet
Ha hibázunk belénk rúgnak, rosszra szépet húznak
Csak így alkotunk Európának egy gyönyörű képet
De én szarok rá, hogy milyen emberek, lesznek és voltak
Szarok rá, hisz minden szarba eddig is beleszóltak
Megmondták, hogy mit csináljak, ide-oda tolnak
De ettől még nem támadnak fel sírjukból a holtak
De az életembe legalább nem szól bele senki
Se magyar, se kínai, se egy rohadt jenki
Öncéllal éltetem magam, tökéletes vagyok
A következő generációra semmit sem hagyok
Fanatikus eszmerendszer, szadista élet
Virággal s békedalokkal hülyítik a népet
Ha hibázunk belénk rúgnak, rosszra szépet húznak
Csak így alkotunk Európának egy gyönyörű képet
________________________________________
Utak Mellett
Utak mellett a fák
kértek, hogy maradjak még,
Nekem semmi se fájt,
semmi se fájt még
Nem tudták, hogy eljön majd a tél,
mikor minden véget ér
Kihalt lesz a táj,
nem lesz többé nyár
Minden éjjel és miden nappalon át vártam,
Hogy elgyere, hogy elgyere hozzám,
De te nem jöttél el
Hol van már az örök ifjúság, örök ifjúság
De nekem kihalt lesz a táj, nem lesz többé nyár
Nem lesz többé nyár, nem lesz többé nyár, nem lesz többé nyár
Utak mellett a fák
kértek, hogy maradjak még,
Nekem semmi se fájt,
semmi se fájt még
Nem tudták, hogy eljön majd a tél,
mikor minden véget ér
Kihalt lesz a táj,
nem lesz többé nyár
Nem lesz többé nyár, nem lesz többé nyár, nem lesz többé nyár
Nem lesz többé...
Nem lesz többé!
________________________________________
Ha
Ha ez a rohanó világ megállna egyszer és lefeküdne
Ha a rendőr előbb kérdezne és csak aztán ütne
És ha elérnénk egyszer, hogy egyetlen atomfegyver sem állna
Addig már valaki egy tömegpusztítóbbat úgyis feltalálna
Mert ha nem látod már a csillogást a diktátor szemében
És ha azt hiszed, hogy nincsen golyó a KFORos fegyverében
És ha azt hiszed, hogy mosolygó arccal bármit elérhetsz
Azt kell sajnos mondanom, hogy tévedsz, tévedsz!
Csak nehogy összevérezz
érezz, kérdezz
Nem hallod, mit beszél ez
élvezz, fékezz
Érj hozzá a két kezéhez
Vágd pofán magad és térj észhez!
Üdvözöllek ez a valóság
Nincs mese, csak halandóság
De csak próbáld meg nyugodtan
ha túlordítod a város zaját
Nincsenek színek, csak fakóság
És nagyon balfasz a hatóság
Ébredj fel és szívd magadba
Az élet szagát
Ha egy arab és egy zsidó közös hangnemet találna
Azon nyomban a világbéke végleg helyreállna
Mint dögevő madarak, mikor partra vetődik egy bálna
Vigyorogva ünnepelnénk, és mindenki jót zabálna
Mert ha azt hiszed, hogy nem lesz több daganat senki végbelében
És ha azt hiszed, hogy mindent értesz a hazugság tengerében
Hogy kedves, jó szóval mindent elérhetsz
Azt kell sajnos mondanom, hogy tévedsz, tévedsz!
Csak nehogy összevérezz
Kérdezz
Nem hallod, mit beszél ez
élvezz, fékezz
Érj hozzá a két kezéhez
Vágd pofán magad és térj észhez!
Üdvözöllek ez a valóság
Nincs mese, csak halandóság
De csak próbáld meg nyugodtan
ha túlordítod a város zaját
Nincsenek színek, csak fakóság
És nagyon balfasz a hatóság
Ébredj fel és szívd magadba
Az élet szagát
Hogyha úgy látod, hogy tökéletesen minden rendben van
És ha úgy érzed, hogy már egy kicsit sem vagy bizonytalan
Szent a béke és az ateisták is megtérnek
És ha úgy látod, hogy már az emberek sem félnek
Mert ha nem érzel semmi rosszat a barátnőd fintorában
És ha kizárólag nem csak a véget látod a halálban
Hogy optimista felfogással bármit elérhetsz
Sajnos azt kell mondanom, hogy tévedsz, tévedsz!
________________________________________
Ilyen Világ
Elhitted, hogy mindig csak nyerhetsz,
elhitted, hogy az élet szép
elhitted hogy jobb lesz majd hozzád
és isten mindig téged véd.
Most utálod az embereket
nyugtod csak a sírban lesz már
rúgjál be mint egy rohadt állat
és tedd tönkre azt ami tönkretesz.
Esetleg ordíts néha, és véletlenül épp te vagy az áldozat
kegyelmet kapsz, bár jobb volna a fobelövéses változat.
Ha a kurva vicces, és kurvavicces
csak el ne röhögjem minden szavam
kizsákmányolt ország helyett, most kánaánban érzem magam.
Mert ez egy ilyen világ...
ez egy ilyen világ...
Mert ez egy ilyen világ...
ez egy ilyen világ...
De most már megváltozott minden, most már jó irányba terelnek
csak néha-néha fordul elo, hogy egy balfasszal összekevernek.
Nyugalom, nyugalom ne idegeskedj,
csak hutsed magad, csak hidegvér
nemsokára eljön az ido, mikor vérben úszik a Kossuth tér.
Mert soxor nem bírom a gyurodést, ellenszenves az egész világ
nem segít a hízelgés, meg a méregdrága fonnyadt virág.
Egyszer ámokfutó gyilkos leszek, vagy nyakig merülök a szarban
a hullahegyre állok majd, és üvöltök mint Tarzan:
Mert ez egy ilyen világ...
ez egy ilyen világ...
Mert ez egy ilyen világ...
ez egy ilyen világ...
|