Egy szép szőke nő ült a fésülködőasztal előtt, és magát nézegette a tükörben. Előkelő vonásait még jobban kiemelte a szolid smink, a haja egy kis kontyba csavarodott a tarkóján.

Még egyszer megigazította ruháját, hiszen tudta: tökéletesen kell kinéznie az esküvőn. Hadd legyen rá büszke a család! Mert saját magára nem volt az, sőt! Szégyellte, hogy ilyenek közé született... akik évszázadokon keresztül azt tették, amit a tradíciók előírtak.

És őis azt teszi most... Férjhez megy ahhoz, akinek már kisgyermek korában odaígértek. Hát igen, ebben a világban a házasság nem a szerelemről szól. Inkább az a célja, hogy a vagyon, a rang, és főleg a vér ne vesszen el.

Tekintete rásiklott az egyik kint felejtett esküvői meghívóra: Eva Rosato és Perselus Piton...

Hát igen... Csak ezen az átkozott papírdarabon lehet a neve előrébb, mint a férfié. Hiszen az ő sorsa sem lesz más, mint az édesanyjának volt: egy szép kirakati babának lenni az aranyvérű férje mellett.

- Eva gyere, már indulnunk kell! - hallatszott apja hangja az ajtó túloldaláról.

- Megyek! - mondta a nő tettetett vidámsággal. Nem akarta saját boldogtalanságával keseríteni súlyos beteg édesapját. Hiszen hányszor hallotta az öreg szájából: 'Csak az esküvőd szeretném megérni, utána már nyugodtan halok meg!'

Talán csak ez volt az egyetlen ok, amiért minden fenntartása ellenére szó nélkül rábólintott arra, hogy hozzáköti életét ahhoz az emberhez, akit soha nem szeretett, és akivel a több mint tíz éves ismeretségük alatt alig beszéltek egymással.

Büszkén lépett ki az ajtón, és hagyta, hogy édesapja belékaroljon.

- Nagyon szép vagy - dicsérte meg a férfi, ahogy végignézett a lányán.

- Köszönöm - mosolyodott el a nő. Jó volt látnia, hogy apja sápadt arca egy kicsit kipirult, és a beesett szemekben is látszott némi fény.

Lassan sétáltak el a fekete hintóig, amelyet két ló húzott. A macskaköves úton zörögtek a kocsi kerekei mintegy monoton zenei aláfestést adva a nő komor gondolatainak. A szürke, sötét égbolt sem oldotta a menyasszony hangulatát.

Pontosan tudta, hogy mi vár rá: ezen a napon még körülötte forog a világ, utána pedig... Azt tesz, amit a férje mond, hiszen az az asszony dolga...

Anyjának szerencséje volt: édesapja szerette és becsülte őt, ami ritka az ilyen házasságokban.

Amikor odaértek a templom elé, az eső is elkezdett szemeregni. Az udvaron csak kevés ember várta őt, hiszen a leendő férjének addigra már egy élő rokona sem maradt.

A padsorok között felszegett fejjel, magabiztosan lépkedett. Nem gondolt semmi másra, csak arra, hogy ennyivel tartozik édesapjának...

Nem nézett oldalra, nem akarta az emberek álszent arcát figyelni.

Olyan hevesen vert a szíve, hogy úgy érezte, kihallatszik az orgona játéka mellett is.

Az oltárhoz érve képtelen volt ránézni a mellette álló sovány férfira. Nem is figyelt oda a pap szövegére, csak ismételte utána, amit kellett.

Az igent is hangosan, tisztán mondta ki, de nem pillantott újdonsült férje szemébe. Tudta, hogy ez az egész egy nagy hazugság, egy színjáték, de azt is, hogy végig kell vinnie.

Kelletlenül nyújtotta ajkát az első hitvesi csókra, ami így igencsak sutára sikerült.

Szinte bele se mert gondolni, mi lesz az éjszaka... Egyszerűen undorodott attól, hogy ezzel a férfival kell majd hálnia!

Pedig meg kell tennie... Hiszen ő csak egy nő, akinek férje minden kívánságát teljesíteni kell.

Úgy érezte, képtelen tovább tettetni. Nem tudott már tovább mosolyogni, pedig a kevés vendég gratulációját is meg kellett várnia.

Csak automatikusan megköszönte a jókívánságokat közben remélte, hamar vége lesz az egésznek. Már minden erejével azon volt, hogy ne látszódjanak az érzelmei, a könnyeinek nem tudott gátat szabni.

Végtelennek tűnő idő múlva végre visszamehetett a hintóhoz, amibe már a férjével együtt szállt be.

- Mi a baj? - kérdezte halkan a férfi.

Eva erre felkapta a fejét, és belenézett a fekete szemekbe. Nem tudta eldönteni,  hogy a kérdés tényleg őszinte aggodalom lenne, vagy a férfi még mélyebbre akarja döfni szívébe a tőrt. Mindenesetre a válasza teljesen őszinte volt:

- Gyűlöllek - sziszegte dühösen a sápadt férfinak.

 Következő