Együttesen a koponyát alkotják, amelynek két részét különböztetjük meg: az agykoponyát, amely a koponyaüregek, valamint az arckoponyát, amely az orr- és szájüreget fogadja be és a fogazaton kívül a légzés és táplálkozás szerveinek kezfeti részeit foglalja magába. Az agy- és arckoponya csontjai varratok kötik egymáshoz. Ez alól az állkapocs kivétel, mivel az két különálló, de egymástól azonos tengelyű izületben ízesül a koponyához. Az agykoponyát négy páros és három páratlan csont alkotja, helyet hagyva a szemeknek és a hallás és egyensúlyozás szerveinek.
Az arckoponya két páratlan és kilenc páros csontból áll, a fogazatot hordja magában. Az orrüregben a szaglás szerve, a száj- és orrgarat üregben a légzés és az emésztés szervei veszik kezdetüket.
A koponyához kapcsolódó állkapoccsal alakul ki véglegesen a szájüreg. A koponya védi és hordja az érzékszerveken kívül az agyvelõt.
A koponya hatalmas külsõ felszínén tapadnak és erednek azok az izmok, amelyek az érzékszervek mozgatásához szükségesek, de itt ülnek azok a nagy erejű izmok is, melyek az állkapocs mozgatásával lehetõvé teszik a fogást, rágást, harapást. Az elõbb említett működésekhez nélkülözhetetlen nagy tömegû rágóizmok a koponyán erednek és az állkapocs széles, lapos szárán tapadnak.
A rágóizmok a koponya izomzatának legnagyobb tömegét képezik. Dinamikus összehúzódások következtében keletkezõ erõ teszi lehetõvé a stabil fogást, ami nélkülözhetetlen a ragadozó életmódhoz. Ehhez természetesen szükség van a jól fejlett fogazatra is.
A fogazat elõször tejfogként jelenik meg. A tejfogak száma 28, nem rendelkeznek gyökerekkel, az egyed fejlõdésekor kiváltódnak. Ezek közül azokat, melyek a tejfogak helyére nõnek, pótló fogazatnak nevezzük, vagy a maradandó fogazat elnevezést használjuk.
előző következő
visszalépés a fejezetekhez |