Bevezetés

Az anatómia görög eredetû szó. A vágás, boncolás elnevezése. Ma az élő szervezetek részeinek megismerésével foglalkozó tudomány neveként használjuk.
A forma és funkció egységének elvébõl alakult ki a funkcionális anatómia, amely az élő szervezetek részeinek vizsgálatán kívül mûködésbeli összefüggéseiket is vizsgálja.
Ha a kutya hulláját felboncoljuk, megállapíthatjuk, hogy teste részekből áll. Ezek alakjuk, nagyságuk, belső szerkezetük és működésük szerint különböznek egymástól. Ezeket a részeket, melyek a szervezetet felépítik, szerveknek nevezzük. A szerv tehát a testnek olyan része, amelynek meghatározott alakja, nagysága, belsõ szerkezete és elkülönült működése van. (Mint pl. szívnek, májnak, gyomornak, tüdőnek, stb.). A szervek összessége alkotja a szervezetet.

A szerveket szerkezetük és összefüggõ működésük alapján nagyobb egységekbe soroljuk. Ezeket az egységeket rendszereknek nevezzük. Rendszert alkot a szervezeten belül a hasonló szerkezetű, együtt fejlődő és azonos feladatokat ellátó szervek csoprtja. (pl. húgyszervek rendszere, melynek részei: a vesék, a húgyvezeték, húgyhólyag és a húgycsõ). Gyakran használjuk a készülék kifejezést, ezt az eltérő szerkezetű és fejlődésű, de azonos feladatot végzõ együttműködő szervek összefoglaló neveként említjük (pl. a légzõkészülék, amelynek részei az orrüreg, a garat, gége, légcsõ, a hörgõk és a tüdõ).

A szervezetet az alábbi rendszerek, illetve készülékek alkotják:

1. A csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal egütt a helyváltoztatás szolgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.

2. Az izomrendszer, ahová a mozgás aktív szervei, az izmok és segítõ szerveik tartoznak. Az izmok összehúzódásuk révén a csontokat helyzetükbõl kitérítik, s ezzel létrehozzák a mozgást.

3. Az emésztőkészülék, a táplálék felvételére, feldolgozására, felszívódására és a felhasználhatatlan anyagok kiküszöbölésére szolgál.

4. A légzőkészülek, a gázcsere szolgálatában áll, a felvett oxigént eljuttatja a vérbe, s a vérben lévő szén-dioxidot a szervezetbõl eltávolítja.
 
5. A húgyszervek az anyagcsere során keletkező egyes bomlástermékeket, salakanyagokat, a felesleges vízmennyiséget és sókat távolítják el a szerezetből.

6. A nemiszervek a faj fenntarására szolgálnak. A hím és a női nemiszervek ivarsejteket termelnek, s elvezetőszerveik végső szakasza közös a húgyszervekével.

7. Az érrendszer: a vér- és nyirokkeringés szerveit tárgyaljuk ezen elnevezés alatt. Az érhálózat a vér továbbítására szolgál, melynek feladata, hogy táplálékot vigyen a szervezet sejtjeinek és elszállítsa tőlük a működésük közben keletkezett bomlástermékeket a kiválasztó szervekhez, ahonnan a külvilágba eliminálódnak. A nyirokrendszernek, a közbeiktatott nyirokcsomókkal együtt, a szervezet védekezéskészségének kialakításában jut elsőrendű szerep. A feladat teljesítésében a vérképző szervek is tevékenyen részt vesznek.

8. Az idegrendszer ingereket vesz fel, vezeti és feldolgozza azokat. Középpontos, környéki és autonóm idegrendszer képezik egyes részeit.

9. Az érzékszervek külső benyomásokat és belső ingereket vesznek fel. A kutyának is 5 érzékszerve van: a látás, a hallás, és egyensúlyozás készüléke, a szaglás, az ízelés, valamint a tapintás szervei.

10. A belsőelválasztású mirigyek által termelt váladékok (hormonok), mivel itt kivezető csőrendszer nincs, közvetlenül a vérbe és nyirokerekbe jutnak és a vérkeringés, illetve az idegrendszer révén általános hatást fejtenek ki, a szervrendszerek harmonikus együttműködését biztosítják.

A szervezetben minden szerv meghatározott, állandó helyet foglal el és szoros anatómiai és élettani kapcsolatban áll saját rendszerével, illetve más rendszerek szerveivel, pl. a gyomor megbetegedése nemcsak az emésztőszervekre van kihatással, hanem a vérkeringésre és az idegrendszerre is.
A szervek különböző szövetekbõl állnak. Ötféle alapszövet ismeretes: hámszövet, izomszövet, idegszövet, kötőszövet és a vér (amely tulajdonképpen folyékony kötőszövet). Minden szövetnek meghatározott működése van. A szervek azonos feladat elvégzésére képes, többé-kevésbé egyfajta sejtek összességéből állnak, pl. az izomszövet olyan sejtekből áll, amelyek összehúzódó képességekkel rendelkeznek, és alkalmasak a szervezet részeinek vagy az egész szervezetnek a térben való helyváltoztatására.

 

                                                                                                                                  következő

 

visszalépés a fejezetekhez