A margarinok története:Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetőek voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az â01Eegészséges táplálkozásâ01D jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk.
Cisz-zsírsav hidrogénezése: Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását. A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettős kötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a cisz (â01Eszabályosâ01D) konfigurációjuk fordul elő, a transz (â01Eszabálytalanâ01D) konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

Melléktermék: transz-zsírsav A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid â013 TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul (â01Etranszâ01D helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő. Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt, hatásuk kedvező. A mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze. A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz Az első közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg. Az első publikáció eredményeit a későbbiek megerősítették, sőt még ijesztőbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5 g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát.

A koszorúér-betegség kialakulásának esélyét jelentősen megnöveli a TFA Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében, 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét. Az egyik meglepő információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc különböző városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így â013 nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását â013 Malagában 3 g-ot, New York Cityben 10 g-ot tartalmazott egy McDonaldâ019s menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az időben valaki minden nap megevett egy McDonaldâ019s menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonaldâ019s a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonaldâ019s New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a listavezető, a KFC csúcsteljesítménye 25 g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint ha valaki mindennap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhségét (és nem evett semmi mást), számára a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élő honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonaldâ019s sokkal kevésbé mérgező, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.

A hazai reakciók: Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc, egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született, melyekből az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy elmondom ismereteimet az RTL Klub híradójában. A mondandómat â013 rettenetesen átszerkesztve és érthetetlenné téve â013 helyettem a műsorvezető adta elő, miközben én a háttérben tátogva â01Ehitelesítettemâ01D a sok butaságot, ezalatt a képernyőn valaki egy palack étolajat csurgatott a serpenyőbe, hogy ezzel is tökéletesen dezinformálja a nézőket (az étolajban természetesen nincs TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti.

A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra Koleszterin A koleszterin sztearát vázas szénhidrát. (pontosabban többértékű alkohol, angol neve, â013 cholesterol â013 jobban kifejezi lényegét. Az â01E-inâ01D végződés ráadásul fehérjére utalnaâ026 - A.) Ez a fajta szénhidrát (valójában alkohol â013 A.) testünk rengeteg molekulájában jelen van, részben a hormonok egyik fontos komponense, részben pedig a sejtfal egyik alkotóeleme. Különböző származékai, illetve molekulakomplexekbe szerveződött változatai léteznek belsőnkben. Harmadát állati eredetű táplálékkal visszük be, a többit önmagunk állítjuk elő, ez májunk egyik feladata.

* Az LDL-koleszterin, azaz az alacsony sűrűségű lipoprotein (-hez kötött), mely a vér közvetítésével a májból kerül a sejtekhez, képes a sejtfalakon lerakódni, amennyiben a máj túl sokat állít elő belőle, sejtjeink pedig nem használják fel a teljes mennyiséget. Az LDL-koleszterin megemelkedése tehát veszélyt jelent.
* A HDL-koleszterin, ami a nagy sűrűségű lipoproteintől (hozzá kötöttől) kapta nevét, védi az érfalakat, mégpedig úgy, hogy a már lerakódott LDL-koleszterint visszaküldi a feladónak, tehát a májnak, ahol lebomlik, majd a beleken keresztül kiürül.
* A VLDL, vagyis a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein zsírsavait pedig azért égeti el szervezetünk, hogy szükség esetén energiához jusson.

Mostanra egyértelmű, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvédő hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és nő az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvezőtlen koleszterinek mennyiségét, de elősegítik a koleszterinek sejtekbe történő beépülését. A koleszterinszint-növelő hatás 4â0135-szörös az állati zsiradékokhoz képest. A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredetű megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezőtlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne.

Általános gyulladáskeltő hatás: Mostanra az is egyértelmű, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltő hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), az interleukin-6 és a C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön, és az egyéb tényezőktől függetlenül is erőteljesen növeli a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.

Érbelhártyát károsító hatás: Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA. Csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

Egyéb hatások: Amennyiben az energiabevitel 2%-át TFA-val fedezték, a női meddőség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett. Egyre valószínűbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. Úgy tűnik, hogy a TFA, beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózishajlamot.

Mekkora a kockázat? Az összkalória-bevitelhez viszonyított mennyiséget tekintve mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. Tízezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek előfordulását. Elméletileg több száz fajta TFA lehet, attól függően, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, amely önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál előfordulását. Magyarországon a halálozás 2004â0132006 között évente 131 000â013135 000, ebből a keringési eredetű halálozás 66 000â01370 000 között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány évente 1000-re becsüli a TFA fogyasztására visszavezethető szívhalál kockázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelentősen alulbecsült â013 és ez egyezik az én véleményemmel is. Az általuk megadott szám egy amerikai összefoglalón alapulhat, mely szerint az USA-ban 30 000â013100 000 halál írható a mesterségesen előállított, hidrogénezett olajok számlájára. Megbízhatóbb számítások szerint, amennyiben a mesterségesen előállított TFA-t száműznénk az élelmiszereinkből, a keringési eredetű halálozás akár 22%-a megelőzhető lenne. Magyarországra vetítve ez az arány évi 15 000 élet idő előtti elvesztését (ha csak a szívhalált számítjuk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlen számot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élelmiszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyiségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%-kal csökkent a keringési megbetegedések száma!
A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardon végzett kutatások szolgáltatták. Ők a vörösvérsejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták, ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mértékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fogyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztó negyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata 3,3-szoros!. Az ő adataikból számolva és Magyarországra vetítve, a TFA fogyasztása legalább 15 000 idő előtti szívhalált és újabb 15 000 keringési eredetű halált okoz.

Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsító hatásának bizonyítására?Az orvostudományi kutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kettős vak, placebókontrollált vizsgálatok. Az ilyen vizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy nem tudja, hogy valódi hatóanyagot vagy azonos küllemű hatóanyagmentes placebót kap. Csak mikor az adatok összegyűltek, és a tanulmányt befejezik, illetve a statisztikai számítások is elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derül ki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált hatóanyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFA mentes kekszet kapna, a másik pedig, azonos küllemű, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a legpontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a kockázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azonban mára már oly sok adat gyűlt össze, hogy etikai okokból (!) nem fogadható el egy ilyen kettős vak, hosszú távú követéses vizsgálat Folytatás

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.