Megoszlanak a vélemények arról, mikor esedékes a szobatisztaság. Ideje függ a gyermek testi adottságaitól, érettségétől, születési idejétől, egyéni igényétől, a körülményektől és természetesen attól is, hogyan nevelik a szülők, mikor látják elérkezettnek az időt. E tekintetben különböző felfogások uralkodnak. Ma általános elv, hogy a sürgetés rossz politika. Minden esetre a szobatisztaság elérése nagy mérföldkő a gyermek és szülő életében egyaránt. Nagy megkönnyebbülés a piszkos pelenkahegyek eltűnése, még inkább, hogy nem kell pelenkákat vásárolni. A gyermekek is tudatában vannak a dolog jelentőségének, büszkék rá.
A pelenkázásról
Az egészséges babának elég, ha az etetések előtt tesszük tisztába. A pisi nem bántja a bőrét, ha viszont kakis, tegyük tisztába soron kívül.
Valóban, nem kis előrelépés a gyermek életében, hogy fokozatosan megtanulja akaratlagosan irányítani a vizelet- és székletürítést. Az első életévben a csecsemő nincs tudatában bélműködésének. Ha a végbél megtelik, és a gyomor megtöltése révén megindulnak a béltartalmat továbbító, ún. perisztaltikus mozgások, akkor ez a végbelet is eléri, és a székletet a végbél záróizmához nyomja, amire végül megnyílik a végbélnyílás. Egy kicsi megnyílás is egy olyan reflexet indít el, aminek következtében a hasfal izomzata is összehúzódik, és a megnövekedett hasüregi nyomással a szervezet kinyomja a végbél tartalmát. Ezért tipikus, hogy a gyerekekre pont étkezés közben jön rá az inger.
Az első életév vége felé már felmerül a szobatisztaság kérdése, legalábbis az étkezésekhez képest kiszámíthatóvá válik a székletürítés, amit kihasználva megtaníthatjuk a picit a bilizésre. Ekkor azonban még csak a szülő irányítja a folyamatot tudatosan és az eredmény ellentmondásos, a szakemberek ezért vitatják a módszert.
Érdemesebb megvárni a gyermek érettségét, amikor kezd felfigyelni a székletére, vizeletére, megszagolja, beszél róla, zavarja. Viselkedésében megjelenik a nagyok utánzása, az ajándékozósdi, játékszerei között kedvencek az összedughatósak. Megtanulja, hogy mindennek helye van. Mindez pedig hozzásegíti ahhoz, hogy felismerje, a székletnek a biliben a helye, "oda kell beletenni", normális, hogy utána eltávolítjuk és eltűnik. Az utánzás pedig az önállóság élményét kínálja nekik. Az akaratlagossággal jár az is, hogy megtanulják visszatartani a székletet, ami fontos, de kedvezőtlen esetben a dac eszközévé válhat.
A legtöbb gyermek 18-24 hónapos korában válik éretté a szobatisztaságra. Megtanul szólni, ha bilire kell ülnie, és akarja, hogy megszabaduljon a pelenkába ment széklet, vizelet okozta kellemetlenségtől. A két testnyílás akaratlagos mozgatásának elsajátítása tulajdonképpen egy nagyon természetes fejlődési lépés, épp ezért fontos, hogy lehetőleg ne rontsuk el, mert sajnos képesek vagyunk rá.
A szobatisztaság kialakulásával fogalmazódik meg az egy életre szóló igény környezetünk tisztaságára, a rendszeretetre, sőt a rendszerességre is, amit immár a gyermek irányít akaratlagosan. A "kis balesetek" kapcsán szembesül vele a gyerek, hogy van siker és balsiker, tud ügyes lenni és valamit rosszul csinálni. A szobatisztaságra való nevelés kapcsán a gyermek felelősségérzetet is tanul, jelleme sokat fejlődik.
Test és lélek összekapcsoltsága ezen a területen is kézzelfoghatóan megnyilvánul. A szobatisztaság elhúzódó kialakulása mögött - ha anatómiai okok kizárhatók - rendszerint lelki problémák állnak, ahogy az emésztőrendszer működésének felnőttkori zavarai is nem egyszer visszavezethetők gyermekkori traumákra.
A szülő számos ponton jól-rosszul beleszólhat a természetes folyamatba, és bele is kell avatkoznia, csak az nem mindegy hogyan. Fontos a biztatás, a jókor mondott dicséret, a véleményformálás, anélkül, hogy túlzott undorra tanítsuk a kicsit a test váladékai, termékei és azok szaga kapcsán. Óvatosan kell bánni nemtetszésünkkel, ha sikertelen volt a gyermek. Ennek csak jogos esetben szabad hangot adni, ha valóban tehet róla.
Közvetve a szobatisztasághoz tartozó témakör, miként kezeljük azt a már említett élettani törvényszerűségből adódó illemtani kérdést, hogy evés közben kellene bilire ülni, WC-re menni. A témakör a kérdés egészségügyi és nevelési vonatkozásaira egyaránt kitér.
|