1772-ben gróf Festetics Pál 3 osztályos gimnáziumot alapított Keszthelyen. A gimnázium tanárai az 1386 óta a városban élõ ferences rendi szerzetesek, papok közül kerültek ki.
A gimnáziumot többször is meg akarták szüntetni, fennmaradásáért meg kellett küzdeni. 1788-ban és 1794-ben, Somogyba (Kaposvár, Nagyatád) kívánták áthelyezni, de a város vezetõi ezt megakadályozták.
1789-ben a gimnázium öt évfolyamra 1806-ban hat évfolyamra bõvült.
1808-tól az intézmény a csornai premontrei kanonok vezetése alá került.
1830-ban a gimnáziumot Zalaegerszegre kívánták áthelyezni, de a rend és a város vezetõi ezt ismét megakadályozták.
1850-ben a gimnáziumot 4 osztályos reálgimnáziummá szervezték át.
1887-ben a premonteri rend akarja megszüntetni az iskolát az épülõ szombathelyi gimnázium miatt, de a város vezetõi ezt is megakadályozták.
1890-tõl a gimnáziumot 8 osztályos fõgimnáziummá szervezték át azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelõ épületrõl gondoskodik.
1892. augusztus 23.-án avatta a város a Schadl János tevei alapján megépített új épületet. Az oktatás ma is ebben az impozáns épületben folyik 16 osztálycsoporttal, de szûkös körülmények között. Nagy szükség lenne az épület meglévõ tervei szerinti bõvítésre.

1924-35-ig a gimnázium reálgimnáziumként mûködött.
1934-tõl fokozatosan újból gimnáziummá alakul át az intézmény.
1946-tól lányok is járhattak az iskolába. 1948-ban bevezették a 8 általános és 4 középiskolai osztályra alapuló iskolai rendszert. Ebben az idõszakban évfolyamonként két osztály indult, egy humán, melyben latint tanultak, s egy reál, melyben ábrázoló geometriát.
1960-tól 45 percesek lettek az órák, s 10 percesek a szünetek. 1980-ban évfolyamonként két osztály volt, az A matematika-orosz tagozatos, s a B normál tantervû.

Jelenleg 4 évfolyamon folyik az oktatás. A tagozatok: humán jellegû, reál jellegû, emelt szintû matematikai, emelt szintû biológiai, emelt szintû angol, emelt szintû német. Ezenkívül levelezõ oktatás is folyik 4 évfolyamon. Így az oktatás 20 osztálycsoportban folyik.

1999 -ben a város képviselõtestülete többségi szavazás után úgy döntött, hogy a város leadja középiskoláit a megyei önkormányzat kezelésébe. Erre a sorsra jutott a Vajda János Gimnázium is.

Az iskolában található Szent Imre ablak részlete

A GIMNÁZIUM IGAZGATÓI

FERENCES RENDIEK  (1772-1808)

Szent Ferencrendiek: Pajerics Vencel (1772-73), Zsemberi Lõrinc (1773-77), Bécsi Arnold (1777-81), Zsemberi Lõrinc (1781-84), Cseh Lázár (1784-85), Marton Lipót (1785-87). Raab Angyal (1787-92)  Kegyesrendi:  Kelle Lipót (1792-93)  Világi: Für Márton (1793-1808)  

PREMONTREI RENDIEK  (1808-1948) 

Gyöngyösi Pál (1808-12), Hármb Gábor  (1812-13), Schindler Bernát (1813-14), Lencs Ambró (1814-16), Petróczi Béla (1816-21), Söjtöri József (1821-43), Szenczy Imre (1843-46), Ihász Gilbert (1846-53), Szita Sándor (1853-58), Pintér Endre (1858-74), Sailer Ármin (1874-78 dec. 30),  Dr. Lipp Vilmos (1878-86), Farkas Miklós (1886-90 ápr.21), Dr. Burányi Gergely (1890-1906), Berkes Ottó (1906-36), Dr. Szerecz Imre (1936-41), Dr Szalay Albin (1941-48)

 ÁLLAMI GIMNÁZIUM 

Gõgös Ferenc (1948-50), Dr. Szõkefalvy Nagy Zoltán (1950-52), Firbás Nándor (1952-57), Dugonics József (1957-1979), Kiss Jenõ (1979-1990),   Batha Kálmán (1990- 2004), Farkas László ( 2004-2005), Dr. Varga Zoltán (2005-