IX. szabály. Gól

 Ha a szabályok másként nem rendelkeznek, gól van akkor, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt anélkül, hogy a támadócsapat valamelyik játékosa kézzel vagy karral bedobta, bevitte vagy szándékosan beütötte volna. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik a játék során több gólt ér el. Ha nem esett gól, vagy mindkét csapat azonos számú gólt ért el, a mérkőzés döntetlen.

  X. szabály. Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés

 Közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hat szabálysértés valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint vigyázatlanul, meggondolatlanul vagy indokolatlan mértékű erőbevetéssel:

       az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni

       az ellenfelet elgáncsolja vagy megkísérli elgáncsolni

       nekiugrik az ellenfélnek

       az ellenfelet támadja

       az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni

       az ellenfelét löki

Közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:

       ellenfelét bármely irányból becsúszva szereli

       az ellenfelet visszatartja

       az ellenfelet leköpi

       szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust)

 A közvetlen szabadrúgást az ellenfél arról a helyről végzi el, ahol a szabálysértés történt. Ha a felsorolt tíz szabálysértés bármelyikét a védőcsapat játékosa a büntetőterületen követi el, akkor büntetőrúgást kell ítélni, a labda helyére való tekintet nélkül, feltéve, hogy a labda játékban van.

Magyarázat a közvetlen szabadrúgás eseteihez:

A közvetlen szabadrúgással büntetendő szabálytalanságok esetei között, a becsúszó szerelésekre vonatkozó tilalom a kapusokra is vonatkozik, azaz -játékos testi épségének védelme érdekében- a kapus sem szerelheti ellenfelét becsúszva!

 Közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:

       hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné

       a labda korábbi birtoklása után azt ismét kézzel érinti, mielőtt más játékos érintette volna

       kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott

       kézzel érinti a labdát, amit közvetlenül egyik csapattársa által elvégzett bedobásból vagy berúgásból kapott

 Közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint

       veszélyesen játszik

       akadályozza az ellenfél mozgását

       akadályozza a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon

       bármilyen más, a 10. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell szakítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából

 A közvetett szabadrúgást az ellenfél onnan végzi el, ahol a szabálytalanság történt.

 Figyelmeztetni kell és sárga lapot kell felmutatni annak a játékosnak  (5 perces kiállítás), aki

1.        sportszerűtlenül viselkedik;

2.        következetesen vét a játékszabályok ellen;

3.        szóval vagy mozdulattal kimutatja eltérő véleményét;

4.        csere során akkor lép be a játéktérre, amikor a lecserélt játékos még nem hagyta el teljesen a játékteret, vagy ha nem az előírt helyen lép be;

5.        késlelteti a játék újraindítását.

6.        a játékvezető engedélye nélkül belép vagy visszatér a játéktérre

7.        szándékosan elhagyja a játékteret a játékvezető engedélye nélkül;

 E szabálysértés bármelyikének esetén a figyelmeztetés mellett közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára a szabálysértés helyéről, feltéve, hogy súlyosabb szabálysértés nem történt.

 Ki kell állítani és piros lapot kell felmutatni annak a játékosnak (végleges kiállítás), aki a játékvezető véleménye szerint

1.        durván játszik;

2.        súlyos sportszerűtlenségben vétkes;

3.        leköpi az ellenfelet vagy bármely más személyt;

4.        a labda szándékos kezezésével gól elérésében gátolja meg az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra)

5.        szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal gól elérésében gátolja meg a kapura törő ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg.

6.        goromba, durva vagy sértő kifejezéseket és/vagy mozdulatokat használ;

7.        ha a mérkőzés folyamán már részesült 5 perces figyelmeztetésben

 Ha a játékvezető a játékot megállítja, hogy egy játékost a fenti 4. pont értelmében kiállítson, de más szabálytalanság nem történt, akkor a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (l. 7. oldal Speciális körülmények).

 Döntvény a X. szabályhoz

1.  A figyelmeztetés időtartamát (5 perc) a játékvezető ellenőrzi. A játékos csak akkor léphet a játéktérre, ha erre a játékvezetőtől engedélyt kapott.

2.  A kiállított játékos tovább nem vehet részt a játékban és a cserepadon sem foglalhat helyet. Helyette a bejelentett cserejátékosok közül -10 perc után- egy másik játékossal kiegészülhet a csapata.

3.  A játékvezetőnek a végleges kiállítást a jegyzőkönyvben jelentenie kell!

XI. szabály. A szabadrúgás

 Kétféle szabadrúgás van:

       közvetlen, amelyből a vétkes csapattal szemben közvetlenül gól érhető el és

       közvetett, amelyből gól csak akkor érhető el, ha a szabadrúgást végző játékoson kívül még egy másik játékos érinti vagy megjátssza a labdát, mielőtt az a kapuba jut.

 Ha egy játékos szabadrúgást végez, az ellenfél valamennyi játékosának a labdától legalább 5 méter távolságra kell lennie, amíg a labda játékba nem kerül. A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdul. Ha az ellenfél egyik játékosa 5 m-nél közelebb megy a labdához mielőtt a szabadrúgást elvégezték volna, a játékvezető mindaddig nem engedélyezheti a szabadrúgás végrehajtását, amíg a szabály előírásait nem tartják be. A szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kel állnia a földön. A szabadrúgást végző játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, ha azt egy másik játékos is érintette vagy megjátszotta.

 Büntető rendelkezések

 Ha a szabadrúgást végző játékos a játékba került labdát másodszor is megjátssza, mielőtt azt egy másik játékos érintette vagy megjátszotta volna, akkor közvett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapata javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (l. 7. oldal Speciális körülmények). 

 Döntvények a XI. szabályhoz

A közvetlen és közvetett szabadrúgás megkülönböztetése céljából a játékvezető a közvetett szabadrúgás megítélését karjának feje fölé emelésével jelezze. Karját addig tartsa felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labdát más játékos nem játszotta vagy érintett meg, vagy a labda el nem hagyta a játékteret.

 Speciális körülmények

 A közvetett szabadrúgást onnan kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.  A védőcsapat javára a saját büntetőterületen megítélt szabadrúgás a büntetőterület bármely pontjáról elvégezhető. A támadócsapat javára az ellenfél büntetőterületén megítélt közvett szabadrúgást a 6 méteres vonal azon pontján kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

  Más ideiglenes játékmegszakítás után, amely nem szabálysértésből adódott és a labda játékban volt, a játékvezetőnek labdát kell ejtenie (játékvezetői labda) azon a helyen, ahol a labda a megszakítás pillanatában volt. Ha azonban a labda a megszakítás pillanatában a büntetőterületen volt, akkor a labdát a 6 méteres vonalnak azon a pontján kell leejteni, amely a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. A labda akkor kerül játékba, amikor a talajt érinti. Ha az így játékba hozott labda az oldal- illetve kapuvonalon áthalad, mielőtt egy játékos érintette volna, a játékvezetői labdaejtést meg kell ismételni. Meg kell ismételni akkor is, ha egy játékos hozzáér a labdához, mielőtt az a talajt érintette volna.

  XII. szabály. A büntetőrúgás

 A büntetőrúgást a büntetővonalról kell elvégezni (7 m). Végrehajtásakor a büntető rúgást végző játékost és az ellenfél kapusát kivéve valamennyi játékosnak a játéktéren, de a felezővonalon túl kell elhelyezkedniük. A védőcsapat kapusa a kapuvonalon a kapufák között, a rúgó játékossal szemben marad a rúgás elvégzéséig. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia, és csak akkor játszhatja meg ismét, ha már egy másik játékos is érintette vagy megjátszotta. A labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előrefele elmozdult. Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Büntetőrúgás végrehajtása során az elért gól akkor is érvényes, ha a labda, mielőtt a kapufák és a keresztléc között áthalad, érinti egyik vagy mindkét kapufát, a keresztlécet, a kapust, vagy akár többet is ezek közül, feltéve, hogy a végrehajtás során nem történt szabálytalanság.

 Büntető rendelkezések

  a)  Ha a büntetőrúgás végrehajtásakor a védőcsapat követ el szabálytalanságot, és nem esett gól, a büntetőrúgást meg kell ismételni.

b)  Ha a támadócsapat követ el szabálysértést - kivéve a büntetőrúgást elvégző játékost - és gól esett, azt érvénytelennek kell nyilvánítani, és a büntetőrúgást meg kell ismételni.

c)  Ha a büntetőrúgást végző játékos a labda játékba hozatala után követ el szabálysértést, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a büntetővonalról.

  XIII. szabály. A bedobás

 1.  Ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad az oldalvonalon, bedobást kell ítélni. A bedobást arról a helyről kell elvégezni, ahol keresztezte az oldalvonalat. A bedobást annak a csapatnak a javára kell ítélni, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát.

2.  A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak arccal a játéktér felé kell fordulnia, mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt, mindkét kezét használnia kell, a labdát a feje fölött előrehozva kell bedobnia.

3. A bedobás elvégzésekor a dobó játékost előtte ugrálva, gesztikulálva zavarni nem szabad.

3.  A dobó játékos nem érintheti ismét a labdát, mielőtt az más játékost érintett.

4.  A labda azonnal játékban van, amint bekerül a játéktérre.

5. Bedobásból közvetlenül nem érhető el gól.

6. A bedobás ún. partrúgással is elvégezhető.

 Büntető rendelkezések

  a)  Ha a labda játékba kerül és a dobó játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság  történt .

b)  Ha a labda játékba kerül és a dobó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság  történt. Ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt, büntetőrúgást kell ítélni.

c)  Ha a kapus bedobásból közvetlenül a csapattársától kapott labdát szándékosan kézzel érinti a saját büntetőterületén belül, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni (l. 7. oldal).

d)  Ha a bedobást szabálytalanul végezték el, a bedobást az ellenfél végzi el.

e)  Ha a bedobást nem arról a helyről végzik el, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon, a bedobást az ellenfél végzi el.

f, Ha a bedobó játékos a bedobást nyilvánvaló időhúzó jelleggel átengedi csapattársának sárga lappal kell figyelmeztetni.

  XIV. szabály. A kirúgás

 Ha a labda a levegőben vagy a földön teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon - a kapufák közti rész kivételével - és utoljára a támadócsapat játékosa játszotta meg, akkor kirúgást kell ítélni.

Végrehajtás

       a labdát a büntetőterület bármelyik pontjáról a védőcsapat egyik játékosának el kell rúgni

       az ellenfél játékosai a büntetőterületen kívül, a labdától legalább 5 méterre helyezkednek el, amíg a labda játékba nem kerül

       a rúgó játékos addig nem érintheti a labdát másodjára, amíg az egy másik játékost nem érintett

       a labda akkor van játékban, ha elrúgták és közvetlenül elhagyta a büntetőterületet

 Büntető rendelkezések

 a)       Ha a labda nem került játékba, azaz nem hagyta el közvetlenül a büntetőterületet, a kirúgást meg kell ismételni.

b)       Ha a labda játékba kerül és a kirúgást végző játékos ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, közvett szabadrúgás jár az  ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (l. 7. oldal).

  XV. szabály. A szögletrúgás

 1. Ha a labda a levegőben vagy a földön teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon - a kapufák közötti rész kivételével - és utoljára a védőcsapat játékosa érintette - beleértve a védőcsapat saját büntetőterületen belül tartózkodó kapusát is -, akkor szögletrúgást kell ítélni.

2. Szögletrúgásnál a labdát pontosan a kapuvonal és az oldalvonal metszéspontjáról kell elrúgni. A védőcsapat játékosai nem mehetnek 5 méternél közelebb a labdához addig, amíg az játékba nem került, azaz amikor elrúgták és elmozdult. A szögletrúgást végző játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, amikor azt egy másik játékos már érintette vagy megjátszotta.

3.  Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el.

 Büntető rendelkezések

  a)  Ha a szögletrúgást nem szabályosan végzik el, azt meg kell ismételni.

b)  Ha a szögletrúgást végző játékos másodszor is érinti a labdát, mielőtt az más játékost is érintett vagy más játékos megjátszotta volna, a játékvezetőnek közvetett szabadrúgást kell ítélnie az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (l. 7. oldal).

A csapatvezetők kölcsönösen ellenőrizzék le az ellenfél csapatának igazolásait. Szabálytalanság esetén azt jelezzék a játékvezetőnek. 

Egy csapat többszínű mezben nem léphet pályára!