Sziasztok!
Gyűjtöttem nektek pár idézetet. :) Ezek a kedvenceim. Ja és Laci, légyszi ne szólj Bálintnak, hogy itthon vagyok. Mondjuk holnap reggel elmegyünk táborbe /mmint Andi is meg én is/. Puszi: Soraya
Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen.
Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdanta egy volt, s állta a vihar dühét, látod a két vonal hogy összeillik? Van, amit a természet egynek alkot és a sors kettészakít.
Senki sem érdemli meg a könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.
Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.
Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.
A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.
A nagyság irigységet vet, az irigység gyűlöletet teremt, a gyűlölet hazugságot szül.
Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
A halálra és a sötétségbe pillantva az ismeretlentől félünk, semmi mástól.
Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz.
Körülöttetek pedig ott a nagyvilág; bezárkózni, azt lehet, de a világot örökre kizárni - azt már nem.
Nem minden vándorút céltalan.
Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk.
A kihullott könny megbosszulja magát azon, aki okozta.
A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.
A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
Minden arc minden vonása rögtön elenyészett bennem, mert nem a vártra találtam.
Az ember képes a magányt megszokni, de ha a magánya csak egyetlen napra is megszűnik, utána kezdheti a megszokást elölről.
Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valamit, valakit elveszítünk, mielőtt igazán ráébrednénk, mennyit jelentett nekünk.
Aki mindig szeret, az sosem szeret igazán, aki mindig nevet, annak valami nagyon fáj.
Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
Nem hiszek a könnyeknek. A fájdalom könnytelen és szótlan.
Egy könnyező szem annyit csinál, ahány belenéz.
Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.
Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.
Reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra.
Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel.
Inkább rövid ideig légy boldog azzal, akit szeretsz, mint egy életen át azzal, akit csak kedvelsz.
Egy szép napon halott és elfojtott álmaink elnehezítik a levegőt, hogy alig tudunk lélegezni, és elkezdjük kívánni a halált, a halált, amely megszabadít a bizonyosságainktól, elfoglaltságainktól és azoktól a rettenetes, békés vasárnap délutánoktól.
Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.
Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.
Aki szeret egy embert, az megeszi a főztjét akkor is, ha odakozmált. S ez teljesen racionális, hiszen úgy gondolja, hogy a másik ember lelke fontosabb az ő gyomránál. Különben is, a lélek a legfontosabb testrész.
Bocsi, hogy kitöltöttem a vendégkönyvet... |