Kagome és Aritouru békésen sétálgat a Parkban...

-Mond csk...-kezdte a fiu-Biztos?

-Persze!te sem gondoltad meg magad?-kérdezte vissza Kagome.

Nem.Nem.veled akarok lenni...-mondta majd kedvesen nevett egyet.

Kagome is elmosolyodott.

-Akinarinak mikor mondod el?-kérdezte a fiu.

-Ha visszamentem.

-A középkorba?

-Persze.De-kezdte félénken-Nagyon szertném ha te is jönnél...

-Kagome...Én nem tudom magamat megvédeni...Csak kolonc lennék a nyakatokon és...

-Cssssss.-csitította lány az ujját a fiu szájára téve-Hidd el benned is hatalmas erő lakozik...

-Kagome...

-Kérlek!-mondta lány.

-Rendben!De tudd meg...Ha bármi bajod lessz akkor én soha többet nem megyek oda!És nem bocsájtom meg magamnak!

Kagome átkarolta fiut.Méllyen a szemébe nézett...

aritouru egyre közelebb hajolta lányhoz...

Majd megszólalt:

-Annyira..szeretlek...

Kagome nagyon meglepődött.Ám legbelül kimondhatalanul boldog volt.

És a távolban a két alak egy percre egyesült...