Témaindító hozzászólás
|
2005.04.01. 10:12 - |
Én is hasonló beállítottságú vagyok mint te Démoncsaj. Én sosem értettem egyet azzal, hogy valaki csak jó vagy csak gonosz.
Én sok olyan emberrel találkoztam, akik köztiszteletben álltak, de én láttam bennük, milyen sötét a lelkük. Vannak, akik úgy gondolják, az emberi fantázia szülte gonoszság mellett eltörpül a démonoké.
Pl. egy filmben egy démon megszállt egy gyermeket, akivel bűncselekményt követtetett el. A végén bevallotta a pozitív hősnek, hogy a gyerek már eleve gonosz volt, oly annyira, hogy maga is megilyedt tőle. Persze nem hittek neki mindaddig, míg fel nem akarta a gyerek gyújtani a saját kishúgát...
Szóval én sem hiszem el, hogy valaki csak úgy a pokolba kerül, és nincs neki visszaút. Míg a szürke emberi alattomos lények papi áldással mindent büntetlenül megúsznak... |
[9-1]
Egyetértek....bár nemteljesen... a jó és a gonosz relatív fogalmak akárcsaka normális és elmebeteg...Általában a társadalom (a benne élő nemesek vagy a többség) határozza meg mi a jó és mia rossz de ez az egész csak a vezetők kapzsiságának kielégítésének tesz jót, nekünk nem.....ha TELJES életet akar valaki élni nem taszíthatja ellegsötétebb vágyait magától....aki szadista és kínozza a társait általában "elmebetegnek" vagy "szörnyetegnek" minősül pedig ugyanolyan ember mint atöbbi...csak ő megmeri tenni azt amire vágyik...nem akarok okoskodni,de ez az egész feketefehér jó rossz dolog egy baromság...sztem van fény éssötétség a kettő közti átmenetekkel és ki állítaná h a sötétség csak gonosz lehet?és utolsó megjegyzésnek: Minek vannak sötét vágyaink ha nem azért h kiéljük őket?
UI:Hangsulyozom nem okoskodni akarok csak avéleményem irtam |
Jó és Gonosz. Két üres idióta fogalom, a gyerekmesék világából. Szempontok vannak, eszmék, erkölcsök és ez mind mind az adott lény beállítottságai. Nézőpont kérdése az egész. Az emberiség, mint minden más, azonos gondolkodású lény elpusztítja magát, mielőtt a természet tenné meg ezt. A fejlődés útjába nem állhat semmi, és ennek így kell lennie. De ennek nem sok köze van a "Másik Világhoz", ők is ugyanúgy a halálba rohannak, de ez rendjén van így. Egy állatnak csak ösztönei vannak, nekünk érzelmeink, és tudásunk, melyet csak nagyritkán nyomhat el egy ősrégi ösztön. De a tudás, az érzelmek és a hatalom mind mind kellenek... A Démonokban pl az érzelmek általában jobban ki vannak fejlődve, de a szadista hajlam is, amit az ember sem tagadhat le. Én sem. Emlékezzetek: Ókori brutális kínzások, kivégzéseknél extázisban örjöngő tömeg, kövezők, római gladiátormérkőzések, náci haláltábor, és most, a filmek világa is erről szól. Ez a hajlam ösztön. A macska "játszik" az egérrel mielőtt kiontja a beleit. És ez nem játék. A macska kiéli a hajlamait. De ez az emberben sokkal erőssebb. De a szadizmus semmi. Minden egyes érzelmünk itt van a halállistán, pozitívak, negatívak egyaránt. Senki nem teremthet jobb világot, a föld így van eltervezve, így fejlődött ki az anyatermészet ölén, és már mikor létrejött megvolt a halálos ítélete. Minden törvényszerűen megy végbe, mióta az embernek vannak érzelmei. |
Serintem nagyon is! Az ún. "civilizált, és kultúrált ember" nagyon sok mindent elfelejtett, amiben ősei hittek, illetve mindezen dolgokat a mesék világába száműzte. És azon népcsoportokat, kik még aktívan vállalják a természet hatalmának jogos létezését, "primitívnek" titulálják őket. Gondoljunk pl. az indiánokra! Ők is azt hirdetik, az ember ugyanúgy a természet része. Most hogy az ezotéria újult erővel hódit mindennapjainkban, sok követő feladatának érzi, hogy ezt tanítsa, effelé irányítsa az új érdeklődőket. És erre azért is lenne égetően szükség, mert a környezetszennyezés soha nem látott méreteket öltött. Pl. az ózonlyuk tönkretétele, a vízek szennyezése, a földi kincsek esztelen kizsákmányolása, stb. Egy volt fizikatanárom beszélt arról, hogy az abszolút takarékos, környezetbarát energiatermelést feltalálták már réges-régen, de ez azonban az olajmágnásoknak ez rendkívül érdekellenes dolog volt, ezért semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, hogy az új találmányokat elpusztítsák, és ha kell a feltalálót is eltegyék láb alól... Mert ha a hétköznapi emberek rájönnek, sokkal olcsóbban, s tisztábban is fogyaszthatnak energiát, senki sem fog büdös kőolajból nyert áramért, vagy akár üzemanyagért feleslegesen sok pénzt fizetni. És akkor a hatalmas vállalatok csődbe mennek! Belegondolni is szörnyű, hogy az ilyeknek adott esetben a vízszennyezés is érdekükben állhat, mert ha nincs tiszta csapvíz, akkor ez árucikké fog válni, mert az ember víz nélkül meghal, s kénytelen lesz megvenni a drága vizet, s valakik ebből baromira meggazdagodhatnak... Ez egy kegyetlen világ lélek nélküli korrupt emberekkel, akiket nem érdekel, hány ember pusztul el, csak a zsebük legyen tömve!
A "civilizált s kultúrált" ember hajlamos magát a természet felé helyezni, úgymond "felsőbbrendű" embernek nevezni. Sajnos, egy-két vallás ezt még alá is támasztja tanításaival. Azt gondolják, ők uralkodnak a természeten, mert olyan fejlett technika kifejlesztésére csak az ember képes. De az elektromos viharok tönkre teszik a fejlett gépeket, vagy az áramszünet, az árvízek házakat sodornak el, földrengések figyelmeztetnek, és járványok... Ha az ember metalálná az arany középutat ahhoz, hogy békében éljen a természettel, hogy semmilyen más organizmust nem kell alacsonyabbrendűnek titulálni, sokkal kiegyensúlyozottabb világot építhetne magának. Tanuljunk meg a természettel szimbiózisban élni! |
Ami azt illeti, azt nem tartom jó embernek, aki nem tesz semmi rosszat, mert attól ő maga még nem biztos, hogy jó. Sőt...! A jó emberek ösztönösen késztetést éreznek arra, hogy vmi jót cselekedjenek. Még ha ez csak annyiban merül is ki, hogy átadják a helyüket a buszon az időseknek, vagy adnak vmi pénzt a kolduló hajléktalannak. Bár án nem tartom magam kifejezetten jónak, de szeretek kedveskedni ismereőseimnek, és imádok ajándékozni. Lenne egy kérdésem: szerintetek mennyiben határozza meg az ember jellemét a természethez való viszonya? Egyáltalán meghatározza? Kiváncsi lennék a véleményetekre. |
Azt hiszem már írtam arról, valahogy a gonoszság eredet szerint különválasztható.Legalábbis ezt én így érzem belülről: kell, hogy legyen egy kívülrő jövő gonoszság, és van az, ami abszolút emberi. Nem tagadom, az én kapcsolataim nem túl kiegyensúlyozottak az embertársaimmal, és néha szabályosan az az érzésem, hogy még egy démonnal is hamarabb kijönnék! (Volt egy ismerősömnek egy chauchau-ja, ami bármilyen kutyával hajlandó volt szaporodni, csak a saját fajtájával nem, őket nagyon utálta.).
Nekem itt van az otthonom a Neten! Az, hogy ki mennyire gonosz, szerintem nagy mértékben függ a spirituális szellemi színtjétől is. Pl: hányszor reinkarnálódott, mennyi mindent tapasztalt már, és ezeket hogyan sikerült beépítenie a Szuperegójába - mert akiből ez esetleg hiányzik, hiába próbál mindenáron jócselekedeteket végrehajtani, ha az nem belülről jön ösztönösen, csak érdekből történik, előbb-utóbb úgyis kimutatja a foga fehérjét! A kiegyenlítődés törvénye úgy is kimondja, egyaránt meg kell élni a fényes és a sötét oldalt is. |
Ühüm. De a gonoszság is kérdéses... Sok mindent lehet alatta érteni. Gonosz az aki rosszat tesz mindenkinek, vagy csak akkor gonosz ha szereti azt, hogy rosszat tesz? Esetleg gonosz az aki soha nem csinál semmi jót? Ez a jósággal is így van: jó az az ember aki nem tesz rosszat? Vagy csak az az ember jó aki feltétlenül jót cselekszik? |
Ezzel én is egyetértek. Nem létezik olyan ember, aki , legyen bármilyen gonosz is, nincs benne semmi jóság. Ugyanígy a tökéletes ember képe is csupán egy utópisztikus gondolat. A mágiát sem különíthetjük el egyértelműen Fekete v. Fehér Mágiára. A jó nem létezne gonosz nélkül, és fordítva. |
Hát szerintem mindenkinek joga van a jósághoz... Lehet hogy a sötét emberek is megtisztulnánal, de ez fordítva is igaz. |
Én is hasonló beállítottságú vagyok mint te Démoncsaj. Én sosem értettem egyet azzal, hogy valaki csak jó vagy csak gonosz.
Én sok olyan emberrel találkoztam, akik köztiszteletben álltak, de én láttam bennük, milyen sötét a lelkük. Vannak, akik úgy gondolják, az emberi fantázia szülte gonoszság mellett eltörpül a démonoké.
Pl. egy filmben egy démon megszállt egy gyermeket, akivel bűncselekményt követtetett el. A végén bevallotta a pozitív hősnek, hogy a gyerek már eleve gonosz volt, oly annyira, hogy maga is megilyedt tőle. Persze nem hittek neki mindaddig, míg fel nem akarta a gyerek gyújtani a saját kishúgát...
Szóval én sem hiszem el, hogy valaki csak úgy a pokolba kerül, és nincs neki visszaút. Míg a szürke emberi alattomos lények papi áldással mindent büntetlenül megúsznak... |
[9-1]
|