Juronics Tamás

Juronics Tamás: t., k., r., (Tata, 1969. február 5.) 1987-ben a MTF néptánctagozatán végzett, majd a Szegedi Baletthez szerződött Imre Zoltán hívására. 1989-től szólista. 1990-ben az együttesen belül önálló stúdiót alapított koreográfiai kísérletezésre. 1991-től már önálló koreográfiákkal is bemutatkozott és továbbra is az együttes vezető táncosa.
F.sz.: Stabat Mater (1988, z. G.B. Pergolesi, k. Imre Zoltán), Tatjána és mások (1990, z. Csajkovszkij, k. Lőrincz K.),
1993-tól Imre Zoltán távozása után, a megújult társulat, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője lett. Alkotásaiban filozófiai és érzelmi szálak sajátosan keverednek intellektuális motívumokkal. A magyar koreográfusok közül szinte elsőként használta a kortárs tánc elemeit koreográfiáiban, melyeket a leitisztult technikai tudás jellemez, ez részben a modern módszerekben rejlik (Limon, Cunningham), részben a saját improvizatív mozgásvilágában. Vendégtanárként részt vett amszterdami és zürichi mesterkurzusokon (1994) és több alkalommal Olaszországban (1999, 2005) is. Mára Juronics nemzetközileg is elismert alkotóvá nőtte ki magát, akinek nevéhez több mint 40 koreográfia fűződik. Műveit az általa megírt történet, a letisztult és egységes formavilág, valamint a dramaturgiai szerkezet átgondolt találkozása teszi katartikus élménnyé. A látványos színpadkép, a világítás, az effektek és a zene fontos, integráns része műveinek.
F.sz.: saját művekben: A képzelet órája (1991), Sors-concerto (1992), A mi cellánk (1992), Alvilági sztori (1993),Emancipáció (1994), Trió (1995), Tavaszi áldozat (1995), Homo ludens (1996), Blindness (1996), Sárember (1996), Szilánkok (1997), Trallala (1998), A tojáselmélet… (1999), A csodálatos mandarin (1999), Menyegző (2000), Postscriptum (2000), Carmina burana (2001), Atlantisz (2005)

Néhány koreográfiája külföldön került bemutatásra: Blindness (1996, Groningen), Carmen (2003, Oldenburg Staadttheater), A fából faragott királyfi (2003, Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony)

Főbb művei: Egy alig használt szárítókötél visszaemlékezései (1991, z. montázs), A képzelet órája (1991, z. kollázs), Sors-concerto (1992, z. Mozart, Vivaldi), A mi cellánk (1992, z. Jarre és montázs), Alvilági sztori (1993, z. jazz montázs), Kroki (1993, z. Arvo Part), Regenezis (1994, z. Kronos Quartet), a Porond (1994, z. montázs), Emancipáció (1994, z. montázs), Trió (1994, z. M. Nyman), Tavaszi áldozat (1995, z. I. Sztravinszkij), Signo (1996, z. John Cage), Homo ludens (1996, z. Nino Rota, Astor Piazzola, Kurt Weill, Lenny Kravitz, Elvis Presley), Blindness (1996), Sárember (1996, z. Balanescu Quartet), Szilánkok (1997, z. Földes Gábor), Trallala (1998, z. Tóth Attila, Tóth Szabolcs), Tor (1998, z. Ry Cooder), A tojáselmélet, avagy a Múzsa mosolya (1999, z. montázs), A csodálatos mandarin (1999, z. Bartók), Menyegző (2000, z. I. Sztravinszkij), Hajsza (2000, z. Deák Attila, Tóth Attila, Tóth Szabolcs, k. a SZKB társulata, r. Juronics), Postscriptum (2000, z. J. S. Bach), Carmina burana (2001, z. C. Orff), Requiem (2001, z. Mozart), Bolero (2002, z. M. Ravel), Tűzmadár (2002, z. I. Sztravinszkij), Piano (2003), Keresem (2004, Z. Laibach, Skiny Puppy), Szentivánéji álom (2004, z. montázs), Atlantisz (2005, z. Eötvös Péter), Tybalt (2005, z. Prokofjev, Heaven’s drink)

Kooprodukciók (Szegedi Kortárs Balett – Szegedi Szabadtéri Játékok): A fából faragott királyfi (2001, z. Bartók), Új világ (2004, z. Ágens, Boudny, Dvorzak)
Juronics sikeresen mutatkozott be rendezőként a prózai színház világában is, nagy sikert aratott Molnár Ferenc A vörös malom c. darabjával, a Kecskeméti Katona József Színházban (2004)

Számos zenés és prózai darab koreográfusa különböző hazai színházakban: Leányvásár (r. Korcsmáros György, Szegedi Nemzeti Színház, 1992) JFK (r. Koltay Gábor, Margitszigeti Szabadtér Színház, 1996), Háry János (r. Szikora János, Szegedi Nemzeti Színház, 1998), Próbababák bálja (r. Bodolay Géza, SzNSz, 1999), Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (r. Kovalik Balázs, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1999), Megfeszített (r. Koltay Gábor, Margitszigeti Szabadtér Színház, 2000), Az ember tragédiája (r. Bodolay Géza, Kecskeméti Katona József Sz., 2001), Az ember tragédiája (r. Szikora János, budapesti Nemzeti Színház, 2002), Czillei és a Muntadiak, r. Babarczy László, Nmezeti Színház, 2004)

F.kit.: Tel Avivban a Suzanne Dellal Nemzetközi Kortárs Koreográfus Versenyen a zsűri előadói díját kapta (Award of Distinction to Artist, 1994), Philip Morris cég Flower díja (1994), Harangozó-díj (1997), I. Magyar Táncfesztivál A legjobb táncos díja (1998), Nemzetközi Táncvideófilm Fesztivál: I. díj – a Homo ludens c. koreográfiáért (1998), a Szegedért Alapítvány kuratóriumi díja (1999), Szegedi Dömötör-Díj: A legjobb rendező díja (2000), Imre Zoltán-díj (2000), Budapesti Tavaszi Fesztivál: A legjobb társulat díja a Sztravinszkij-est koreogáriáért (2000), Gundel művészeti díj: a legjobb koreográfus (2001), az MTSZ által adományozott Az év legjobb alkotója Nívódíj (2002), Veszprémi Összművészeti Fesztivál: a legjobb produkció díja: A csodálatos mandarin, közönség díj A csodálatos mandarin c. koreográfiáért (2002), Veszprémi Összművészeti Fesztivál közönségdíj: Bolero c. koreográiájáért (2003), Szegedért emlékérem (2004), Érdemes művész (2005), Dömötör –díj: Legjobb rendező (2005), Euro-Pas díj (2005)