Türűrüpp
Valami most jött már megint valaki most kér már megint
figyelem a viszonyom a zsebemben lakó holmikkal, és a sok alávaló kis műanyag micsoda fémes fene közt ott lapul egy lusta kis here
ami nem csinál semmit, de mindenre jó ölni, ölelni is használható és általa vezetik a napomat mások érzem a zsebemen tapogatásuk
és hallom a rádión is a kocsiban ülve hogy kergetnek máris örömbe-zűrbe ha jön a türűrüpp, egy pillanat múlva meg leszek váltva vagy le leszek szúrva
vagy szíva vagy szeretve esetleg mégis és szívatok, szeretek általa én is ez az erő a falakon áthatol és minden kis áramkör így dalol:
türüp-türűrüpp csak ő legyen türüp-türűrpp küldjön nekem türüp-türűrüpp egy vallomást, hogy engem türűrüpp, és senki mást
valami most jött már megint valaki most kér már megint
így van a zsebembe mindig a kétség így minden azonnal fájhat és még tudhatom azt is, hogy átléptem megint egy újabb cellába, hisz a rendszer szerint
amőba formájú terekben járok neveim helyett csak leginkább számok írnak le engem pontosan, szépen épp, ahogyan a műholdak mennek az égen
csak hát úgysem érdemes tudni rólam hogy melyik nap milyen számokkal voltam az egyetlen érdekes csak az az egészben hogy fizetek azért, hogy végül elérjem
a célom, hogy ne csak egy számmal de emberrel beszéljek, és ne csak a számmal de kezemmel, szememmel, hogy megértse hamar: ő bármikor hívhat, sosem zavar.
türüp-türűrüpp csak ő legyen...
|