A humán matematikus
Oldott hangulatú, laza kis beszélgetés - hamisíthatatlan Kósa-stílusban...
Mikor kezdte el a tanár úr a pályafutását?
Amikor megszülettem:) 1947. június 28-án. Állítólag nagyon szép kisbaba voltam:)
Niért választotta ezt a pályát?
Nem én választottam, kényszerpályán futok. Ugyanis amikor először felvételiztem, akkor egy humán gimnáziumba jártam, ahol főleg magyart, történelmet, és kis óraszámban fizikát illetve matematiát tanultunk. Abban a kevés órában jól teljesítettem mindkét tantárgyból, ezért úgy gondoltam, jó vagyok ezekből a reál tárgyakból. Ezért mentem el felvételizni Debrecenbe matematika és fizika szakra - ahol viszont kiderült, hogy nem is tudom annyira ezt a két tárgyat.
Azután két évre bevittek katonának - ott derült ki, hogy akit felvesznek egyetemre,azt leszerelik. Ekkor próbáltam meg újra a felvételit Szegeden, matematika-fizika szakon. Gyakorlatilag katonaruhában felvételiztem:) Ekkor felvettek azegyetemre, és leszereltek a Honvédségtől. Így lett belőlem -bár akaratomon kívül jött össze - tanár, de sohanem bántam meg.
Hogyan viszonyul a diákjaihoz? Van olyan, akit különösebben szeret?
Azt gondolom, hogy a tanár egyetlen dolga az, hogy, ha valaki akar valamilyen cél felé haladni, akkor annak segítsen. Nem tudok megtanítani úgy senkit sem, ha az nem akarja. Csak azokkal tudok eredményesen dolgozni, akik haladnak előre és csinálják a dolgukat. - nekem csak támpontokat kell adni.
Az utóbbi időben történt naplóeltűnésekről tudna valamit nyilatkozni?:)
Talán a következő történetet tudnám elmesélni:
Először is tudni kell, hogy a szórakozottság mértékegysége az 1 Pető. Azon a munkahelyen, ahol Pető tanár úrral együtt dolgoztam, nagy vita volt azon, hogy mi legyen a mértékegység neve: Pető vagy Kósa. A tanár úr azzal érdemelte ki a mértékegységnév-alapítást, hogy mivel a negyedik emeleten lakott, fogta a szemetest, hogy levigye a földszinti kukába - amikor kivette az újságot a postaládából, elkezdett olvasni, és viszament a szeméttel együtt a negyedik emeletre....
Így nyerte el a mértékegységalapítás dicsőségét - azt, hogy én mivel voltam versenyben, azt inkább nem mondanám el...
Honnan származnak azok a kérdések, amiket minden tanórán feltesz a tanár úr? (számológép és vitrin, meg ehhez hasonlók)
Rengeteg ilyen "beszólásom" van. Nagyon jó mtematikatanárom volt, mindig gurultunk az órákon:) Mikor tanultuk a matematikát, mondott egy mondatot, és elkezdett röhögni az osztály - nagyon jó órák voltak. Én is szeretnék olyan órákat csinálni, ahol mosolyog az ember. Egyébként nem olyan hülyék ezek a kérdések - csak akkor akkor szoktam feltenni őket, ha látom, hogy valaki "nincs ott", és akkor megpróbálom felébreszteni....
Végezetül még egy kérdés: Ön tud osztani?
Igen! Általános iskolában ugyanis még nem úgy volt, mint ma, hogy aki nem tudott osztani, egyest kapott, hanem egy rohadt nagy pofont! Én nem szerettem, ha vernek -előfordult egy párszor -, úgyhogy inkább megtanultam osztani....