Feltehetően kevés olyan játékos van, akik csak egyetlen csapatban képzelhetőek el, akik valószínűleg soha nem is fognak más klubban szerepelni. A Real Madrid 28 éves játékosa, Raúl minden bizonnyal ilyen. A játékos 1992-től a Real Madrid alkalmazottja, és fiatal kora ellenére már a klub legendájának számít. Az édesapa, Pedro González Blanco, aki egyébként megrögzött Atléticó Madrid szurkoló volt, beíratta a helyi Cristóbal de los Angeles nevű kölyökcsapatba. Tehetségét nem lehetett nem észrevenni, és hamarosan az Atlético Madrid megfigyelői jelentették a klub utánpótlását vezetőknek, hogy egy csiszolatlan gyémántot találtak. Így tehát Raúl 12 éves korában az Atlético játékosa lett, apja hihetetlenül büszke volt rá. Először a gyermek, majd a serdülőcsapat játékosa lett, mi több, 1991-ben olyan idényt produkált, ami felkeltette a városi rivális, a Real Madrid figyelmét is. Raúl 65 gólt rúgott, és csapata legjobbja volt, a klub akkori elnöke, Jesús Gil y Gil pedig egyszerűen zseninek nevezte. A csapat azonban súlyos anyagi gondokkal küzdött, így kénytelenek voltak megszüntetni a klub utánpótláscsapatát. Raúlt természetesen szerették volna megtartani, és fel is ajnlottak a számára havi nyolcezer pezetás ösztöndíjat, a klub azonban ezt nem fizette ki időben. Az édesapa megelégelte a dolgot, és felvette a kapcsolatot Fermín Gutiérrez-el, aki a királyi gárda utánpótlásánál dolgozott. Az egykori Real játékos végülis meggyőzte Raúlt, hogy szerződjön a Realba, így 1992 július 7-én átlépte a Ciudad Deportiva, a Real edzőkomplexumának a kapuit. A Realban először a Serdülő A és B, majd a 19 éven aluliak, azaz az ifjúságiak csapata következet, végül a felnőtt B csapat játékosa lett. A klub akkori szakvezetője, Jorge Valdano nagy érdeklődéssel figyelte Raúlt, és a Kalsruhe elleni edzőmérkőzésre meg is hívta a spanyol játékost az első csapat keretébe. A Kalsruhe elleni edzőmérkőzésen Zamorano cseréjeként kapott lehetőséget, és rögtön góllal is mutatkozott be. Valdano 1994 október 29-én bevetette Raúlt a Zaragoza elleni bajnoki mérkőzésen. A játékos két hatalmas helyzetet kihagyott, ennek ellenére jó kritikát kapott a másnak megjelenő lapoktól. 17 évesen és 4 hónaposan minden idők legfiatalabb Real játékosa lett. Az igazi bemutatkozásra 1 hetet kellett várni, ugyanis ekkora az Atlético Madrid látogatott a Bernabéuba. Valdano úgy döntött, hogy Butraguenót kihagyja a kezdőből, a helyére pedig a fiatal Raúlt nevezi. Olyan gólt rúgott, hogy utána zsebkendőket lobogtatva ünnepeltek a szurkolók, kiharcolt egy tizenegyest, és az egész mérkőzés alatt remekül játszott. A meccs után pedig maga az El Buitre ment oda gratulálni a játékosnak. Raúl az első felnőtt szezonjában 28 meccsen 9 gólt rúgott. Az 1995-ös katari junior világbajnokságon a spanyol csapat egyik alapembere volt, csapatával pedig ezüstérmet szerzett. A csapat vezetése ekkora 10 éves szerződést kötött a játékossal, melyben évi 45 millió pesetát garantáltak neki évente. Az új szezont viszonylag gyengén kezdte,de a Ferencvárosnak lőtt mesterhármasával belelendült a játékba, és onnantól kezdve nem volt kegyelem az ellenfeleknek. A szezont a játékos végül 19 találattal zárta, szerződését 1996-ban pedig módosították, az évi 45 millió pesetás fizetését évi 150 millióra emelték fel, ezzel is elismerve a játékos képességeit. 1996-ban nagy csalódás érte, ugyanis a spanyol szövetségi kapitány nem hívta meg az angliai Európa-bajnokságra, de az atlantai olimpián már ott volt, ahol azonban a nyolcaddöntőben Argentínával szemben elvéreztek a spanyolok. Októberben a csehek ellen debütált a válogatottban, első gólját a nemzetei csapatban pedig december 11-én szerezte Jugoszlávi ellen. A bajnokságban továbbra is bombaformában játszott, Davor Suker és Predrag Mijatovic mellett is ontotta a gólokat, 21 góllal a csapat házi gólkirálya lett,és bezsebelte a bajnoki aranyat is. A 97-98-as szezon talán a játékos eddigi legrosszab szezonja volt, magánéleti problémákkal küzdött, és a pályán is látszott, hogy fejben valahol egészen máshol van. Raúl csupán 10 gólt lőtt, és a negatív kritika az újságírók részéről nem maradhatott el. A rossz forma ellenére az idény végén BL győzelmet ünnepelhetett, ami valamelyest csökkentette a játékos csalódottságát. Az 1998-as világbajnokság az egyik fekete pont Raúl karrierjében, a spanyolok teljesen szétszórtak voltak, még a csoportból sem jutottak tovább. A játékosnál érezhető volt a jelentős formahanyatlás, ám ez nem tartott sokáig. A Vasco Da Gama elleni Világkupa-döntőn remek teljesítményt nyújtott, gólt lőtt, és győzelemhez segítette a csapatát. Raúl ismét visszanyerte a formáját, a következő idényben megint bombaformában játszott, és 25 gólt vágott. 2000-ben ismét BL győzelemnek örülhetett a játékos, 2001-ben pedig 24 góljával spanyol gólkirály lett, megnyerték a spanyol bajnokságot és a BL-t is. 2002-ben ismét nagy reményekkel érkezett a Világbajnokságra, a spanyol lapok osztályzatai alapján csapata legjobbja volt, azonban a házigazda Dél-Korea ellen combsérülése miatt nem tudott pályára lépni, a nemzeti csapat pedig elvérzett a koreiakkal szemben. Raúl arcán nem lehetett nem észrevenni a csalódottságot. A következő idényben Raúl nagyon csúnyász összeveszett a csapat elnökével,Florentino Pérezzel, aki megfenyegette, hogyha továbbra is bele fog szólni a dolgába,akkor elcseréli a Liverpool csapatával az angol Michael Owenre. Raúlnak nem tetszett, hogy az elnök elküldte Vicente Del Bosquét, a sikeredzőt, akivel a csapat bajnok lett. Raúl a szezon során nem játszott jól, mindössze 16 gólt rúgott, ám ez bajnoki aranyat ért. A nyáron a Chelsea orosz tulajdonosa 100 millió eurót ajánlott a játékosért, a Real vezetői azonban csak mosolyogtak az ajánlaton, ugyanis tudták, hogy egyrészt Raúlnak esze ágában sincs elmenni, másrészt a kivásárlási ára 110 millió font. A 2004/2005-ös évadot is formán kívűl játszotta át, azokat a helyzeteket, amiket pár évvel ezelőtt csukott szemmel is belőtt, azokat rendszerint elpuskázta. Sok pletykát lehet hallani a játékos jövőjével kapcsolatban, a szezon közepén ugyanis azt nyilatkozta,hogyha segít a csapatnak azzal,hogy távozik, akkor elhagyja a Realt. Ezután megindultak a találgatások a játékos jövőjével kapcsolatban, a Liverpool például 15 millió fontot ajánlott Raúlért, de ezt az ajánlatot a spanyol csapat vezetői kiröhögték. A jelenlegi szerződése 2008-ig tart, de egy biztos: a játékos helyzete koránt sem olyan biztos Madridban, mint amilyen volt pár évvel ezelőtt. Raúl pályafutása számokban: Posztja: csatár Nemzetisége: spanyol Született: Madrid (Villaverde Alto), 1977. június 27. Magasság/testsúly: 180 cm, 68 kg Klubjai: San Cristóbal de Los Ángeles, Atlético Madrid (1989-1991), Real Madrid (1991-) Válogatottság/gól: 68/37 Sikerei: - BL-győztes (1998, 2000, 2002) - BL-gólkirály (2000, 2001) - a Bajnokok Ligája legjobb csatára (2000, 2001, 2002) - spanyol bajnok (1995, 1997, 2001, 2003) - spanyol szuperkupa-győztes (1997, 2001, 2003) - Interkontinentális Kupa-győztes (1998, 2002) - spanyol gólkirály (1999, 2001) - a Világkupa-döntő legjobb játékosa (1998) - Európai Szuperkupa-gyôztes (2002) - utánpótlás Eb ezüstérmes (1996) - A spanyol bajnokság legeredményesebb aktív játékosa - A spanyol válogatott legeredményesebb góllövője - A BL történetének legeredményesebb játékosa: 49 gól - Minden idôk legeredményesebb spanyol válogatottja - a 2001-es Aranylabda harmadik, és a FIFA World Player Of The Year-díj második helyezettje.