Festetics-kastély-Simaság

A barokk Festetics-kastély a XVIII. század végén épült, feltehetően Hefele Menyhért tervei alapján. A mai formájában késő barokk, klasszicista egyemeletes épület oldalszárnyai későbbi toldalékok.
Utcai homlokzatán enyhén kiugró rizalitok láthatók. Az ablakokat a földszinten legyező-, az emeleten kötény- és szemöldökdíszítéssel látták el. A fogadóterem dór oszlopos, egyedi megoldású. A kastély 1956-tól egészségügyi intézmény.
Itt született Festetics György. A művészeteket nem hanyagolta el, hisz 1817-től évente ismétlődő Helikon irodalmi ünnepségeket rendezett. Festetics Imre (1764-1847) részt vett a török elleni háborúban, ahol megsebesült. Kőszegen és Kőszegpatyon élt, szakcikkeket írt. Tudományos tevékenységét a saját gazdaságában - elsősorban a juhtenyésztésben - tette megfigyeléseire alapozta. Ő használta először a "természet genetikai törvényei" kifejezést.


Festetics kastély-Keszthely

  Keszthely a Balaton alsó részén fekszik. Fő nevezetessége a Festetics Kristóf (1696-1768) által építtetett fényes palota, mely mind építészeti, mind berendezési szemszögből páratlan az egész országban. Építéséhez 1745-ben fogtak hozzá, mai alakját viszont az 1883-tól 1887-ig tartó munkálatok során nyerte el.
Az első nagy átalakítás Hofstädter Kristóf tervrajza nyomán ment végbe, mely a mai kastély középső részének felel meg. A munkálatokat 1769-1770-ben Festetics Pál (1722-1782) folytatta, miután apja halála után átvette a birtokot. A következő jelentős átalakítást Festetics I. György (1755-1819) vitte véghez. Elrendelte, hogy „…az új kastély egészen ki vakoltatik. Kikelettül fogva Pünkösdig 20 Kömíves, aztán Ősz végéig 14 szüntelen dolgozzon az Új kastélyon, azért is a Kőmíves Mester jó előre legényekről gondoskodjon.” Az „új” elnevezés nem egy különálló épületet jelent, hanem csupán az átalakított részeket. A munkálatok befejezéséhez György 1798-ban Fischer András építészeti tanácsost hívta meg Keszthelyre. Fischer készített is két tervet, de ezek nem tetszettek Festeticsnek, inkább megmaradt az uradalmi építész, Rantz János György terveinél, amelyek jobban valósították meg elgondolásait.
1819 és 1883 között említésre méltó változások nem történtek a kastély küllemében. 1883-tól azonban Festetics II. Tasziló (1850-1933) átépítési tervet készíttetett Viktor Rumpelmayer pozsonyi származású építésszel, aki apró részletességgel végezte el a tervezői munkát. Rumpelmayer 1885-ben bekövetkezett halála miatt a munkálatokat Haas Gusztáv és Paschkisch Miksa bécsi építészek folytatták. Átalakításkor a kastély északi szárnyát lebontották, a lakóudvart megnövelték és új szárnyépületet készítettek, amelyet tornyos középrésszel kapcsoltak a régihez. Az újonnan emelt torony hármas tagolású lett. Építészeti elemeivel, díszeivel jellegzetesen barokk építmény. Aljában félköríves kapukkal ellátott kocsibehajtó halad. Ekkor került átrendezésre a Festetics Kristóf korából származó ebédlő is, melynek helyén ma az eredeti rokokó részek felhasználásával készült tükörterem található. Napjainkban koncertek, és más ünnepi események színteréül szolgál.
Az új szárny lett a család rangját kifejező pompa színtere.
Emeletén található a nagy és kis táncterem, a velencei szalon, s itt helyezték el a vendéglakosztályokat is. Az egész belső tér, a falak és a berendezés a rokokó könnyedségét tükrözi. A kibővített kastélyban az 1933. évi leltár szerint 101 helyiség volt, beleértve a személyzeti szobákat. A régi magyar lakáskultúra leggazdagabb tárházai a vidéki főúri kastélyok voltak. A főúri rezidenciák közül e tekintetben is kiemelkedő volt a keszthelyi kastély. A Festetics család generációinak tagjai a kúria berendezését mindig az adott kor szellemének megfelelően alakították ki, így az épületben található stukkók, lambériák, ajtók és egyes bútorok neoreneszánsz, neobarokk, illetve neorokokó stílusban készültek. Ezekhez a stílusokhoz az angol historizmus is társult, amikor 1908-ban II. Tasziló gróf felesége, Hamilton Douglas Mary „a hagyomány szerint vonatrakománnyi berendezési tárggyal érkezett Keszthelyre”.
Az egymást követő tulajdonosok érdeklődésüknek megfelelően mindig más színteret helyeztek előtérbe. Festetics Kristófnak – amint felépíttette kastélyát – első dolga volt, hogy abban könyvtárat alakítson ki. Adományaikkal különböző kastélyok, vidéki kúriák tulajdonosai is szívesen hozzájárultak az új könyvesház állományának bővítéséhez. Kristóf utóda, Pál, rövid ideig volt a könyvtár tulajdonosa, de tevékenysége meghatározta a további fejlesztés irányát. 1782-ben bekövetkezett halála után ezt a munkát fia, Festetics I. György folytatta. Az ő nevéhez fűződik a kimondottan a könyvtár céljait szolgáló terem építtetése, melyet nemcsak a kastély legszebb és legértékesebb termeként tartják számon, hanem Magyarország egyetlen, a mai napig eredeti formájában fennmaradt főúri könyvtáraként is. Mivel György könyvtárát soha nem tekintette családi magángyűjteménynek, igyekezett azt a köz, a magyar művelődés szolgálatába állítani.
A könyvtár kibővítése mellett Festetics György a magyar irodalom fellendítését is pártolta. Lehetővé tette több szerző – köztük Virág Benedek – műveinek kiadását, és megrendezte az antik görög színdarabok mintájára a Helikon ünnepségeket. Az első ilyen ünnepséget 1817-ben tartották meg a diákifjúság szereplésével, dátumként az uralkodó születésnapját választották. Az ünnepi napokra György korának számottevő költőit hívta meg: Berzsenyi Dánielt, Kisfaludy Sándort, Dukai Takács Juditot és Pálóczi Horváth Ádámot. A Helikonról a korabeli sajtó így írt:
”Ebéd után a Georgikon pompás kertjébe ment a társaság, hol egy árnyas helyen dudaszó mellett, mig Horváth Ádám «A földmívelő Varro» czímű idylljét olvasta, a «nagy emlékezetű» Gyöngyösi István érdemeinek megörökítésére a négy jelen volt költő egy madár-berkenyét ültetett. Fel volt koszorúzva az ásó és öntető, meg az ültetendő csemete is. Tizenkét magyar juhászlegény dudaszóra tánczolt és azután a költők közül mindenki a maga számára ültetett egy-egy fácskát.”
A helikoni ünnepségekről nem minden kortárs nyilatkozott helyeslően, azt viszont senki sem tudta tagadni, hogy a Helikon a történelem új fejezetét jelentette a magyar művészek számára, hiszen a keszthelyi kastély ura nagyra becsülte munkájukat, őket pedig mint vele egyenrangúakat tisztelte.
A kastély 1944-ig volt a Festetics család birtokában, amikor is Lady Hamilton szökni kényszerült az akkor négy éves fiával, a „kis hercegnek” becézett V. Györggyel. Az eredeti berendezési tárgyakból sajnos kevés maradt meg, pár bútordarabot pedig utólag azonosítottak és vásároltak vissza a kastélyban elhelyezkedő múzeum számára. A ma látható kiállításon az eredeti berendezést olyan tárgyakkal egészítették ki, amelyek híven tükrözik a Festetics család fénykorának hangulatát.



Sárospatak-Rákóczi kastély

Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja.1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1676-től II. Rákóczi Ferenc a birtokosa a várnak, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták. 1711-től, eklektikus ízlésben újították meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.


Tata

A XIV. század derekán épülhetett egy vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra. Az építtető Lackffy család birtoklása után a Vár 1397-től királyi birtokká vált. Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyok idején élte fénykorát, mint királyi nyaralókastély. A török hódoltság alatt többször cserélt gazdát. A visszaszerző háborúkat követően került a Vár és a hozzá tartozó uradalom a báró Krapff család kezére. Tőlük vásárolta meg a tatai uradalmat gróf Eszterházy József országbíró. Családja a XIX. század elején romantikus stílusban alakíttatta át a Vár megmaradt részeit. Arculata máig ezt a képet tükrözi. 1955-től a Kuny Domokos Múzeum kiállításai láthatóak benne.


Eger

A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt. A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát. Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek - és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain. A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.


Kenderes-Horthy kastély

Az egykori neobarokk stílusú Horty-kastélyban jelenleg mezőgazdasági szakképző iskolai kollégium van, s egyben kastélyszállóként is működik. Az épület mai alakját 1925-ben, Kalin Ferenc építész által nyerte el. A kastélyhoz szépen ápolt park tartozik, lehetőség van a mezőgazdasággal való ismerkedésre is. A kastély a Tájak Korok Múzeumok bélyegző helye.
A gyönyörû angolpark szélén, a majorságban három évvel ezelőtt építettünk fel egy minden igényt kielégítő boxos lóistállót. Az észak-alföldi régióban egyedül itt képeznek lótenyésztő szakembereket. Az intézmény egész évben várja a lovagolni, hintózni vágyó bel- és külföldi vendégeket, akik számára kétágyas összkomfortos szobákat és teljes ellátást biztosítunk. Nyaranta szervez az iskola lovastábor turnusokat (hétfőtől-szombatig). A közelben termálfürdő is található.


Tiszadob-Andrássy kastély

A kastély parkjának fái között áthaladva mesebeli látvány tárul a látogató elé: mintha a Loire-völgyben járna. A soktornyú, hatalmas épülettömb 1880-85 között épült, valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján. Andrássy Gyula külügyminiszter a francia kastélyok mintájára emeltette, s ő létesítette az épület háta mögötti angolkertet is, melynek szépen gondozott és nyírt buxus-labirintusa az országban egyedülálló. A történelmi kert védett, az épület műemlék jellegű. Az épületben jelenleg gyermekváros működik.


Pécs



Tata-Angolpark

Mint azt az Eszterházyak által a XVIII. században létesített park neve is mutatja, a főúri kertépítészet remekei közül a tatai a természetközeli, angol stílust képviseli. Kialakításában részt vett az uradalom mérnöke, Bőhm Ferenc. A parkban a botanikai ritkaságszámba menő fák és cserjék között kiemelkedő látványosság az 1785-ben épült Kiskastély, amely az Eszterházy család nyári kerti lakjaként szolgált. A későbarokk kastély megépítésében Grossmann József (1747-1785) jeleskedett. A park egyéb romantikus elemekben is bővelkedik, melyek közül kiemelkednek a Műromok és a Török mecset. Az Angolparkban az Eszterházyak kezdeményezésére az 1930-as években országos hírű szabadtéri színház működött, mely manapság is jeles előadásoknak ad otthont.

Várgesztes-Gesztesi vár

Várgesztes ékességét, a Gesztesi-várat a Árpád-korban a Csák nemzetség építette, de a középkorban királyi vár is volt: 1388-ban Zsigmond, 1495-ben pedig II. Ulászló király pihent és vadászott itt. A várban ma turistaszálló muködik. Az alatta elterülo völgyben szalonnasüto helyeket, esokunyhót, játszóteret és sportpályát építtettek ki.