HAFLINGI KISLÓ

A fajta származási helye Tirol, ahol az ottani parasztok hegyi málhás és fogatos lovaiként végezték munkájukat. Tudatos tenyésztése az 1800-as évek utolsó negyedében indult el az 1874-ben született 249 Folie nevű mén tenyésztésbe állításával. Az első haflingi lótenyésztő szervezet 1904-ben alakult szigorúan betartott tenyésztési szabályzat szerint. Kiegyenlített, egységes megjelenésű fajta. Típusában a hidegvérűhöz áll közel, evvel együtt elegáns, arányos, tetszetős, kifejezett fajta- és nemi jelleggel.
Feje a testtömeggel arányos, száraz, nemes. Szeme nagy, kifejezésteli, előre irányuló. Nyaka középhosszú, kecses, a fej felé elvékonyodó. Színe a világossárgától a sötétsárgáig terjed, világos hosszúszőrökkel, lábvégekkel. A fejen csillag, keskeny hóka igen gyakori, de a lábakon a keselység nem kívánatos.

Tenyésztőszervezete megfogalmazása szerint a haflingi a „család lova”, tehát úgy felnőtt, mint gyerek számára egyaránt alkalmas hátas, túra, hobby és fogatló. Ez teszi az egyik legkedveltebb kislófajtává, melynek egyes egyedei az évente Ebbsben megrendezésre kerülő haflingi árveréseken a nagypályás sportlovak árszínvonalán cserélnek gazdát. Eredeti tenyészkörzete Ausztria mellett Németországban, Dél-Tirolban is széles körben elterjedt. Európán kívül Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandban is megtalálható. Világszervezetében 22 tenyésztőszervezete működik összesen mintegy 250 ezer fajtatiszta haflingi lovat regisztrálva.