|
„ Mindig is hiú voltam, sokat törődöm magammal, persze a normális kereteken belül. Átlagos alkatom van. Nőies a csípőm, a combom. Viszont nagyon kicsi melleim vannak. 11 évesen kezdtek el nőni, 13 évesen menstruáltam, de aztán mintha megálltak volna a növésben, és ugyanakkorák maradtak. Ez nagyon bánt, főleg, hogy a családban mindenkinek elég nagy melle van. Aránytalanul nézek így ki, és emiatt állandóan fogyózom, hogy máshol is vékonyabb legyek. Próbálom pozitív gondolatokkal erősíteni magam, de nem sokat használ. Számomra fontos a nőiesség, ezért ha nem változom ott, talán meg is műtetném magam, csak félek a komplikációktól. Mit tegyek? ” Anna (17)
A pozitív gondolatok csak akkor használnak, ha erős hit van mögöttük. 17 évesen még bizonytalan lehetsz a nőiességedben, és ezzel nincs semmi baj. Lesz idő, amikor rájössz, hogy mindez belülről jön. Vannak nők, akiknek a rák miatt le kell venni a mellüket, mégis nők maradnak, mert belül annak érzik magukat! Ez a legfontosabb. Amúgy a melleid még bőven nőhetnek. Gondolkodj el azon, mi történhetett 3 évvel ezelőtt, amikor megálltak a melleid a növésben! Milyen trauma érte a nőiességedet? Lehet, hogy akkor nem érzékelted így, mégis beköltözött a tudatalattidba. Ezt kell átírnod magadban, és biztos vagyok benne, hogy melleid megnőnek akkorára, amekkorának lenniük kell. | |