Az első stadiont ezen a helyen a 30-as években építették. Az olimpiai stadiont az 1960-ban, Rómában rendezett XXVII. nyári olimpiai játékok alkalmából kezdték el építeni az 1950-es években ás 1953-ban adták át. Elkészültekor 54000 ülő és kb. 46000 álló hellyel rendelkezett, ami azt jelentette, hogy majd 100000 ember befogadására volt alkalmas a stadion. Az 1990-ben Olaszországban rendezett labdarugó világbajnokságra újáépítették. A tribünöket lebontották (a Tevere tribün kivételével) és új tetőszerkezetet építettek. Felszereltek két óriáskivetítőt, ahol a szurkolók nyomon követhetik a játékosok bemutatását. Az építkezések idején a stadiont úgy alakították ki, hogy minden igényt kielégítsen, ezt a legmodernebb, legkomolyabb technológiával érték el. Az új Monte Mario tribün közel 18000 férőhellyel rendelkezik, alatta található a parkoló, raktárak, a díszterem, és az irányítóközpont is. Az emeleten egy konferenciaterem található, faxokkal, telefonokkal, internetelérhetőséggel és televíziós közvetítésekre alkalmas felszereléssel. A második és a harmadik emeleteken kávézók és a biztonsági szolgálat helyiségei találhatóak. A Tevere tribün megmaradt eredeti állapotában, mindössze annyi változtatás érte, hogy megtoldották 20 új széksorral. A felszerelt új világítási rendszert a világhírű Philips cég vizsgálta át, hogy megfeleljen a nemzetközi normáknak. Mivel az Olimpicot két fővárosi egyesület használja, a stadionban a szurkolóknak két speciális részt alakítottak ki. Az ún. Curva Nord a Lazio drukkerek területe, a vele szemben található, híres Curva Sud pedig az AS Roma szurkolók törzshelye.