Szeraf999 versei
Szeraf999 2006.08.12. 09:22
És gyász, fekete gyász
Sötét alak vágtat a kietlen tájon át
Nyomában sötétség és gyász.
Kezében a nyomor hatalma ragyog
Tekintete a gonoszság tűzébe fagyott.
Elméje káosz
Rideg szava rettegést hoz.
Ében lova lába nyomán
Meghasad a Föld bánatában, vér csorog le arcán.
Kínok közt vergődik az Élet
Galamb teste a gyász keresztjén megfeszítve.
Nincs mi elrejtené félelmünket,
A fájdalom felkiált bennünk erős hévvel.
Elveszni látszik a jövő kopott képe,
Nincs mi tartaná a Napot a fénybe.
Sötétség száll a világra
És gyász, fekete gyász borul imámra.
|