Nuit oltáránál
„Ne sajnáld a bukottakat!”
(Aleister Crowley)
Imádlak, Kígyószem!
Fűzz a tűdbe, hadd legyek cérnád!
Gyűszű és gyűszűnyi hely
asztalodon hadd legyek!
„Istent kísért minden szenvedő.”
Árnya szitakötőszárny,
gyökere béklyó, Népszabadság a szemfedő.
Pásztort nyuvaszt, nyúz a nyáj,
„amit megragadsz, elveszíted!”
Gázmaszkos pribék nyüszít:
kacsalábú, koravén gnóm a Megfeszített,
letaszít, szétszór, gyűjt-szít,
uralomra tör, szakít-szakad.
Szájból meglepett nyelv lóg
(letűnt faj lárvái a korhadt kéreg alatt)
immár túl rosszon és jón…
Fűzz a tűdbe, hadd legyek cérnád!
Gyűszű és gyűszűnyi hely
asztalodon hadd legyek!
Imádlak, Kigyószem! |