Eleven árnyak
Alvadt víztükrön szétfolyt telihold:
Jézus szíve.
Elhajló, tömör nád-falanx vet
halszagú, pókháló árnyat.
S a kihűlt, romszerű maradvány
izzadt bacchánsnők markában lüktet.
A kámzsás, bakálarcú zarándok
háromfejű, szárnyas kígyót fojtogat;
tört jégcsapok a fenyegető méregfogak.
Álomittas borzongás… A beavatott bárkáját keresi szótlanul.
Él-e? Egyáltalán élt-e? Oly mindegy már…
Valami titokzatos egyensúly
életen-halálon átívelő ígéretét
suttogják a képlékeny testű, eleven árnyak. |