Egy XX. századi mágus

Egy mágus igazán sokféle lehet, származását, társadalmi hovatartozását, vagy a mágiáról vallott felfogását tekintve.
Származását tekintve a varázslók és boszorkányok három csoportra oszthatók:
- Aranyvérűek: az aranyvérű mágusok ősi, nagy hírű varázslócsaládokból származnak, akik büszkék a származásukra, családfájukat, pedig nagy becsben tartva egészen a középkorig képesek visszavezetni. Nagy-Britannia leghíresebb varázslócsaládai közé tartoznak a Weasley-k, Black-ek (mára legtöbb képviselőjük meghalt, és a vérvonal sajnálatos módon megszakadt), a Malfoy-ok, a Dumbledore-ok, a Kuporok, a Lestrange-ek, a Prewett-ek, Caramelek, stb. (lásd még: családfa)

- Mugli származásúak : azok a varázslók és boszorkányok sorolhatók ide, akiknek mindkét szülője mugli, és nincs rokonsági kapcsolatban egyetlen varázslócsaláddal sem. A történelem során a mugli származású mágusok megítélése igen eltérő volt, az aranyvérűek sokszor heves ellenérzésekkel viseltettek irántuk, mondván az ilyen varázslók megbízhatatlanok, tehetségtelenek – ebben azonban egy szemernyi igazság sincs. Ez azonban nem változtatott az aranyvérűek ellenszenvén. Továbbra is sárvérűnek, piszkos vérűnek, felkapaszkodott mugliknak nevezték őket. Mindazonáltal korántsem minden aranyvérű viseltetik ellenérzéssel irántuk, s ennek bizonyítéka a legnépesebb, harmadik kategória:
- Félvér varázslók : félvérnek azokat nevezzük, akiknek valamelyik felmenője varázsló vagy boszorkány, a többi pedig mugli. De olyanok is, akiknek csupán egyik szülője mugli, a többi aranyvérű. Elméletileg tovább lehetne osztani ezt a kategóriát negyedvérűekre, nyolcadvérűekre, de ez igen bonyolult lenne. Ugyancsak a félvérek közé sorolhatóak azok a mágusok is, akiknek nem-varázsló szülei még csak nem is emberek, hanem pl. koboldok, óriások, vélák. A leggyakrabban a vélák házasodnak be varázsló illetve mugli családokba, mert a varázslények közül ők hasonlítanak a legjobban az emberekre. A legritkább a kobold-ember félvér, a Varázslók Háborúja idejéből mindössze egy ilyent ismerünk: Filius Flitwick, a Roxfort bűbájtan tanára.

A félóriások száma már bővebb, találhatunk közülük szép számmal a varázslók közt, azonban származásukat legtöbbjük igyekszik titkolni az óriások elleni egyöntetű társadalmi ellenségesség miatt.

A mágiáról vallott felfogását tekintve több részre oszthatjuk a varázslók társadalmát, de a két fő kategória segítségével legtöbbjüket meghatározhatjuk:
- Fehér mágusok : ide sorolhatjuk azokat a varázslókat és boszorkányokat, akik tudásukat a jó szolgálatába állították, átkokat csak a legritkább esetben használnak, akkor is leginkább védekezésre. Az ilyen mágusok elvetik a fekete mágia ártó szándékú diszciplínáit, s csak a Mágiaügyi Minisztérium által jóváhagyott varázslatokat alkalmazzák. A Roxfort is az ilyen mágusok képzését tartja követendő irányelvnek.
- Fekete mágusok : az ilyen varázslók tudásukat a más mágusok elleni harcra, átkok szórására, rontásokra használják. Ilyen varázslatokat nemigen lehet a Roxfortban tanulni, tehát aki bele akarja ásni magát a sötét tudományokba, annak más fekete mágushoz vagy sötét könyvekhez kell fordulnia.

A mágia különböző ágait használó/ismerő varázslók szempontjából tovább részletezhetjük a mágusokat:
- Természeti mágusok : a természeti mágus megfigyeléseket végez a növények és állatok életéről, de értenie kell az asztrológiához is, hiszen a természetben található anyagok rejtett tulajdonságait a bolygók és csillagok járása is befolyásolta. A mágiának ez az ága volt a legnépszerűbb a muglik közt a XV. – XVII. században.
- Gyógyítók : a gyógyítók, hasonlóan a természeti mágusokhoz, a gyógynövényekkel foglalkoznak, bájitalokat, orvosságokat készítenek, tehát a fehér mágia aktív használói, akik köztiszteletnek örvendenek.
- Jövendőmondók : a jósok a kezdetektől fogva a legnépszerűbb varázslók közé tartoztak, egészen a törzsi közösségek vadászatainak kimenetelét megjósoló mágusaitól a birodalmi udvari jövendőmondókig. Az ilyen varázslók ismerik az asztrológiát, a kristálygömb kémlelést, a tenyérjóslást, a számmisztikát, a teafű-olvasást és az álomfejtést.
- Nekromanták : a gyógyítók tökéletes ellentétei, a fekete mágia gyakorlott használói, s azon belül is a holtakkal foglalkoznak és mindennel, ami a halál misztikumához köthető. A nekromanták félelmetes erejű varázslók, mindazonáltal nem átokszórói vagy párbajképességeik teszik őket veszélyessé, hanem az Inferik, dementorok, démonok feletti uralmuk.

Egy varázsló ruhatára

 Egy brit mágus öltözködési szokásait nagyban befolyásolja, hogy máguscsaládból vagy mugli családból származik. Ennél fogva az aranyvérű és varázslóként nevelt félvérek a tradicionális mágus-öltözéket, a talárt viselik. A talár igazán sokféle lehet, változatos típusai vannak, külön varázslóknak és boszorkányoknak. Vannak alkalmi viseletek, mint a dísztalár, ami különösen értékes és puha kelméből készül. –>

A hétköznapi viselet általában egyszerű, fekete, barna, vagy szürke talár, ami a varázslók esetében gombokkal ellátott, és az utcai viselet fölött a kabát szerepét tölti be, a boszorkányok pedig hosszú pongyolaként viselik. –>

A ruha kiegészülhet süveggel, ami a mágusok kedvelt fejfedője évszázadok óta. Lábbelinek hosszú szárú csizmát, vagy egyszerű félcipőt hordanak.

A roxforti diákok egyenruhája kétféle lehet: (lásd még: Roxfort)
- általános órai viselet, mely fekete, bő ujjú talár, amit a fehér ing, fekete nadrág vagy szoknya fölé vesznek. –>

- az iskolai egyenruha elegánsabb változata, a fekete palást és a hosszú, az adott ház színeivel díszített sál. –>

A varázslók öltözéke természetesen több, speciális darabbal is kiegészülhet, például a sporttalárokat könyök- és térdvédőkkel is ellátják. Vagy a Trimágus Tusa hagyományos öltözéke, mely szintén az adott iskolai ház színeiben pompázik.

A mugli származású, vagy mugliként nevelkedett félvér-varázslók már másként öltözködnek. Ruhájuk általában nem sokban különbözik a mugli divattól, esetleg egy fekete, szürke talárt hordanak fölötte.

Egy varázsló háza

A varázslócsaládok házaikat a mugli települések közelében, de rejtve építik fel, hogy az esetleges kíváncsiskodó muglik vagy egy rivális varázslócsalád tagjai ne tudjanak a közelébe jönni. Ez a hagyomány még a kora középkorból maradt fenn, mikor a mágusok gyakran egész életükben rejtőzködni kényszerültek a muglik elől.
Egy varázslóház rendszerint kőből, vagy fából épült, több emelet magas építmény, stílusa családonként változó. Amellett, hogy a környezete elől rejtve van, általában még több védővarázslattal is ellátják, például hoppanálásgátló bűbájjal, ami megakadályozza, hogy idegenek tudjanak megjelenni a házban. Egyes családok mugliriasztó bűbájjal is ellátják otthonukat, vagy feltérképezhetetlenné teszik, esetleg kiképezik a bejárati ajtókat és ablakokat a családtagok felismerésére – vagy házőrző szörnyet tartanak otthon (hippogriffet, szalamandrát, stb.)

Minden varázslócsalád háza rendelkezik legalább egy kandallóval, ami amellett, hogy meleget ad a hideg estéken, kommunikációs és közlekedési feladatokat is ellát a hop-hálózaton keresztül. Ha egy család rá akarja kötni kandallóját a hálózatra, jelentkeznie kell a minisztériumban a Hop-hálózat Felügyeletnél. A hálózaton keresztül a varázslók képesek kommunikálni társaikkal a kandallón át, ha a tűzbe hopp-port szórnak. Ugyanezzel a módszerrel lehet közlekedni két kandalló közt – a mágikus tűzbe lépő varázslónak hangosan ki kell mondania az úti célját, s a hopp-por füstje odarepíti.

Egy varázslócsalád háztartása minden elemében a mágiára épül, a főzés mágikus tűzön történik, a mosogatást, portörlést, kötögetést, mosást, seprést mind-mind elvarázsolt munkaeszközök (portörlők, rongyok, kefék, stb.) végzik. Azonban a gazdagabb, nagy múltra visszatekintő mágus-dinasztiák házában gyakran találkozhatunk házimanókkal. A házimanókat mágikus szerződés köti egy varázslócsalád szolgálatára egészen halálukig, vagy elbocsátásukig.

A varázslóknak – akárcsak a mugliknak – van saját rádiója, napi- és hetilapja, zenekarai. A mágusok rádióadója a Varázsszem Rádió (vagy WWN – Wizarding Wireless Network), mely egész nap sugározza a híres varázslózenekarok, például a Walpurgis Leányai vagy a Megkergült Koboldok számait. Érthető, hogy egy ilyen rádió a varázslóháztartások szerves része.
A legfontosabb hírközlő a Reggeli Próféta és az Esti Próféta című napilap, mely a varázsvilág minden jelentősebb eseményét közli. Jelenlegi főszerkesztője Barnabas Cuffe. További jelentős magazin a Szombati Boszorkány, mely bulvárcikkeiről híres, valamint a Hírverő, melynek főszerkesztője, Mr Lovegood mindennel foglalkozik, ami furcsa, különc, hihetetlen vagy épp nevetséges. A lap akkor vált híressé, mikor néhány hónappal a II. Varázslók Háborúja kitörése előtt exkluzív interjút közölt Harry Potterről.
Ezeket a folyóiratokat a bagolyposta hálózat szállítja az előfizetőknek. A baglyok a mágusok tradicionális hírvivő állatai, ők szállítják a leveleket, újságokat, magazinokat, minden egyebet. Ezért a legtöbb varázslócsalád rendelkezik legalább egy bagollyal, akinek a levélszállítás mellett egyéb haszna is van: pusztítja a ház körül a kártékony rágcsálókat.