Együtt a csapat

Miközben Gunn és Fred beszélgettek, Angel és Darla a szobájukban voltak.
-Hallod őket? Itt lesz valami...-mondta kuncogva Darla.
-No de szivem...Ez csak kettőjülre tartozik...Arról nem tehetünk, hogy mi halljuk.-vigyorodott el Angel.
-Igaz..Törődjünk a magunk dolgával.-átkarolta Angel és megcsókolta. A két vámpír vad smárolásba kezdett, majd Darla elkezdte kigombolni Angel ingét. A férfi csak segítette kezével a dolgot. A 400 éves nő egy pöttyös, piros ruhát viselt. Angel gyorsan lehúzta róla a ruhát, majd megszabadult a gatyától. Angel gorsan a falnak lökte Darlat, megcsókolta, majd felrakta az ágyra, megszabadultak egyéb ruhadarabjaiktól, bebújtak a takaró alá, majd hosszú órák múlva kidőltek és lefeküdtek egymás mellé. Darlanak valahogy furcsa érzése volt... Angel felült.
-Jól vagy?
-Oh, igen, csak nagyon elfáradtam.
-Akkor pihenj le egy kicsit.-egy puszit nyom Darla homlokára, kikászálódik az ágyból, majd felöltözik. Elindul az ajtó felé, majd Darlara néz.
-Te csak pihenj.Egy kis kaja után nézek...-kimegy az ajtón és bekopogtat Lorne szobájába. A zöld, öltönyös démon ajtót nyit.
-Hamarosan csapaolok, de várnál egy percet? Van nálam egy lány, aki nagyon tehetséges, de amint magasabb hangokat énekel ki..öö...démonná változik. De nem gond megoldom.
-Oké. Addig megnézem Darlat...Olyan furcsa volt...
-Ne is mondd...mindenki megkergül... Gunn és Wesley Fredért versenyeznek..
-Ezt komolyan mondod?
Lorne bólinott.
-Azt hallottam, hogy Gunn és Fred milyen jót beszélgettek a dimenzió-elmélettel kapcsolatban...Egész okos a lány..És csinos is a kicsike...
-Nehogy már e is kezd! Oh, mennem kell...Vár Amy...Hamarosan jövök és lesz csapolás.-becsukja az ajtót, mint ha sárkány lenne mögötte. Angel pedig elnéz a hűtő felé, hátha talál egy pohár vért...Bár ez nem valószínű. Nagy meglepődésére Cordy és Wes ott beszélgetnek Fredről. Persze Angel a "túlzottan jó füleivel" mindent hallott.
-Fred nagyon okos lány..És látványnak sem utolsó...
-És kedves..Csak egy kis önbizalmat kell neki adni. Elég félénk..
-Aki a Pyleában töltött el öt évet, attól nem is lehet elvárni mást.-szólt közbe Angel.
-Angel!Észre se vettük, hogy itt vagy. -szólt Cordelia.
-Mert nem szokásotok.-vigyorgott Angel.
-Hát egy vámpírt nehéz észrevenni...Nesztelenül jár, te nem hallod satöbbi.-szabadkozott a lány.
-Na ne duma Cordy...-elment a hűtőig, majd belenézett-Jellemző...Kaja az nuku...
-Szólj Lorne-nak....De most valami idegbeteg csaj van nála.
-Wes, kösz az ötletet de már voltam...És démoncsaj...Nem idegbeteg.
-Jól van na...Felfogtam..Nehogy megegyél...
-Nem tenném...Túl jól dolgozol ahhoz.
-Legalább értékes vagyok a csapat számára.
-Az biztos...Elvégre nem mindenki tud 257 nyelven és ért további 328on...
-Elvégre nem minden volt figyelő fojtatja a harcot a gonosz ellen, miután kirúgták.
-Pontosan.-fűzte hozzá Cordelia. Lorne ekkor jött le.
-Jó napot emberek és vámpírok.
-Pontosabban emberek és vámpír.-helyesbített Angel
-Nagyon éhes lehetsz, ha ilyen kötekedős kedved van...-jegyezte meg Wesley.
-Nyugi, nem fogsz éhen halni...Főleg hogy itt vagyok...-nézett fel Lorne a pakolászásból. Előkészített a csapoláshoz szükséges kellékeket, majd beleszútja a kezébe a tűt és lecsapol magáról egy-két liter vért. Közben Gunn is megérkezik az elméletétől teljesen extázisban lévő Freddel.
-Fúúúj, hogy bírjátok ezt nézni?-kérdezi.
-Egyszerűen. Csak nem hemolofób vayg Fred?-cukkolta Gunn.
-Áhh, dehogyis. Amennyi vérontást láttam a Pyleában az...-hirtelen elhallgatott.
-Valami baj van?
-Nem, dehogyis.-rázta a fejét.
-Biztos?-kérdezte Wes Fred sápadó arca láttán. Gunn megtámasztotta a lányt, Angel vitt neki egy széket és leültette.
-Nem semmi nincs rendben!-kiabálta, s kicsordult a könnye is. Charles finoman átölelte Fred remegő testét.
-Semmi baj...Nem fogsz visszakerülni.-vígasztalták őt a többiek, de a lány egyre csak sírt. Darla ekkor megelégelte a várást, felpattant az ágyból, magára terített egy köpenyt, majd lesietett a konyhába.
-Na, kész van a kaja? Vagy valakit meg kell enni?-fordult a krokodil könnyeket ejtő Fredre szinte vigyorogva.
-Darla, kérlek ne légy ilyen tapintatlan.-szólt rá Cordy.-Angel, neveld meg a feleséged.
-Nem a feleségem, hanem a szeretőm.Meg ő teremtett.Talán elfelejtetted?
-Hééj..Miattam ne vitázzatok.-szólt Fred, majd letörölte a könnyeit, majd mosolyt erőltetett az arcára.
-Ez nem vita volt..Azok általában vérontással vagy halállal záródnak...De Angelnek akkoris bűntudata lesz...
-De nekem nem.-szól mézesmázosan Darla. Angel szemforgat. Lorne végzett a csapolással és a vámpírokhoz fodul.
-Tessék.Mivel tápláló a vérem, holnapig meg ne halljam, hogy "Lorne léééégyszi adj egy kis vért szegény kis 400 éves Darlanak".
Fred mosolyogni kezdett, a többiek pedig kuncogtak.
-Majd lecsapolom mástól-villogtatta szemeit, majd töltött magának egy pohár vért és belekortyolt.-Minőségi vér Lornetól. Protekciósoknak csupán 0 $.-mosolygott cicababásan, vámpírfogait kivillantva Darla, miközben feltartotta a pohár vért.
-Ezt midngi eljátsza, de nem hat meg.-mondta a csodálkozó Frednek az öltönyös démon.
-És ha fizetek?-nézett kérően Lornera.
-Felejts el...
-Akkor el kell mennem vadászni. De még nem nyugodt le a nap.-nézett az ablak felé, majd ismét Lornera.
-Mondom hogy felejts el...-felállt.-Most jobb ha megyek vissza Amyhez, mert még felgyújtja a hotelt...
-Akkor siess...Nem akarok úgy járni, mint te a bárral.-szólt mogorván Angel, majd megivott két pohár vért.-Ez kellett nekem...Na megyek fel...Még egy kicsit pihenek, mert este lesz az akció...Ó, tényleg ki marad itt vigyézni Fredre?
Wes és Gunn jelentkezik.
-Szó se lehet róla, rátok szükségem van. Cordy?
-Vállalom. Akkor majd hozok pizsit meg egyebet. Csajbuli Fred?
-Benne vagyok.-szólt mosolyogva a lány. Immár csak vöröslő arca és szeme jelezte, hogy sírt.Eközben Lorne visszament a szobájába Amyhez, aztán Angel Darla társaságában távozott. Fred még mindig a kezében szorongatta a papírokat.
-Mi az a kezdben?-kérdezte Cordelia.
-Oh..Csak egy kicsit olvastam a dimenzió-elméletekről és felfedeztem benne egy olyan hibát, ami kizárja a portálok és más dimenziók létezését. Ezért írtam egy újat. Elolvassátok?-kérdezte, majd körbenyújtotta a papírokat. Wes elvette tőle.
-Én már olvastam.-mentette fel magét Gunn.
-Én meg utálom a kvantumfizikát...-szólt Cordy.-Nos akkor én léptem. Estefelé jövök. Sötétedés előtt még jövök. Előre is jó ebédet mindenkinek.-felkapta a motyóját, majd ő is elment. Wesley befejezte az olvasást.
-Brilliáns, páratlan munka.Ezt el kéne küldened egy szaklapnak. Egy cikk "Téves dimenzió-elméletek" címmel. Írta:Winnifred Burkle. Jól hangzik.-visszaadta Frednek az irományt.Gunn felállt.
-Nos én is mennék.Még van egy kis dolgom.Este találkozunk.-Elsietett kettesben hagyva Fredet és Wesley.
-Én is felmennék még a szobámba.-szóalt meg Fred.-Csak hát még mindig nem tudom, merre találom meg. A 26-ban lakom.
-Útba esik.Erre az elméletre vigyázz. Fred, belőled hihetetlen jó kvantumfizikus lehet. Páratlan tegetséged és tudásod van hozzá.Majd Angelnek gyártasz egy rakás autogrammot és majd azzal kereskedhet.-viccelődött Wes.A lány egy kicsit elpirult, de mosolyt húzott az arcára. A férfi belekarolt.
-Mehetünk hölgyem?
Fred bólintott, majd elindultak a 26os felé.
-Kösz, hogy elkisértél.-mondta a lány, amikor a szoba elé értek.-Majd találkozunk még. Viszlát.
-Szervusz Fred.-szólt Wesley, majd gyors léptekkel tovább suhant a déli szárny irányába.