Iskoláskor

Biológiai érés:Testi fejlődés, agy méretének növekedése, 6-7 év: agykéreg mielinizációja majdnem befejeződik (kérgi idegsejtek körül szigetelő hüvely képződik, ami felgyorsitja az ingerület terjedését az idegsejtek mentén.) Homloklebeny minőségileg magasabb szintű tevékenységének is tulajdonitható a kognitiv fejlődés. Ok-okozati viszony kérdéses.

Minősigleg új gondolkodás:

Felnőtt jelenléte nélkül is végrehajt sok utasitást a gyerek önállóan: apróbb vásárlások, házimunkák, ló behajtása a legelőről stb. Kisgyermekek elfelejtik az utasitásokat. Ok:

Emlékezet terjedelme nő, több információt képesek tárolni, rövid és hosszú távú emlékezet kapacitása egyaránt fokozódik.

Több ismerettel rendelkeznek, felhalmozódik sok tapasztalat a világról, nagyobb tudásalappal rendelkeznek.

1.Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése (Piaget): mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakitani, következtetni. Azért konkrét, mert tárgyak jelenléte nélkül még minderre nem képesek az iskoláskor kezdetén, tárgyak fizikai jelenléte szükséges.

Konzerváció:Tárgyak fizikai vonásai ugyanazok maradnak, ha külső megjelenésében meg is változnak (mennyiség, méret, számosság). Pl. folyadék mennyisége ugyanaz, akkor is, ha a pohár keresztmetszete változik. Agyaggolyók átformálásával súlyuk ugyanaz.

Számkonzerváció: pl. 6 kártya szorosan egymás mellett és széthúzva ugyanannyi (hossztól, átcsoportositástól el tud tekinteni) Több-kevesebb, nagyobb-kisebb, ma-holnap.

Tárgyak egynél több tulajdonságát képesek figyelembe venni, és kategóriákat képezni (pl. egyidejűleg szin és forma szerint osztályozni tárgyakat) Gondolkodás rugalmasabb lesz. Összefüggő logikai struktúra alakul ki. Gondolkodás fejlődése az élet minden területére hatással van.

2. Egocentrizmus csökkenése a gondolkodásban- pl. ernyő mögött elhelyezett tárgyak kikeresésében sikeresebbek (egyik gyerek adja az információt)

3. Szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket- mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése

Iskolai környezet: szocializáció fontos része, cél az adott felnőtt társadalomban megkövetelt képességek fejlesztése. Szülők és iskola teljesitményelvárásai növekednek (addig szülők a napirenddel, önálló öltözés stb.szokások kialakitásával foglalkoznak főleg). Irott nyelv elsajátitása (olvasás, irás) Számtantanulás Oktatási célú párbeszéd folyik: információk és értékelés nyújtása: kezdeményezés (tanári kérdés)-válaszadás-értékelés (tanár) ciklus

Kognitiv hatásai: (összehasonlitva iskolázatlan gyerekekkel)

Ismeretgazdagodás, gyakorlat az emlékezeti előhivás területén, módszeres problémamegoldásra tanit. Metakognitiv készségek javulása: Képesség arra, hogy saját gondolkodásunkról gondolkodjunk (pl. feladatmegoldás stratégiáját elmagyarázza- iskolázatlan kevésbé tudja gondolati lépéseit elmagyarázni) Nyelvhasználat tudatossága: iskolázott-iskolázatlan felismeri a nyelvtanilag hibás mondatokat, de iskolázott gyerek el is tudja magyarázni.

A tanulási képességekben, iskolai sikerességben: öröklés, intelligencia, családi hatás, kortárs csoportok, iskola hatása

Az intelligencia fogalma, mérése (Binet-Simon)

Család: Kiváncsiság serkentése, figyelmes magyarázatok, környezet alakitása a gyermekek képességeihez és érdeklődéséhez igazitva, érzelmi támogatás: jobb iskolai előmenetel

Kortársak hatása pozitiv és negativ is lehet: iskolai feladatok közös, együttműködésen alapuló megoldása fejlesztette a gyerekek problémamegoldó képességét, ha meg tudtak egyezni az együttműködő viselkedésmódban. (Kisérlet: csoport részeket tanul meg és ad át).

Iskolai légkör: Összahasonlitó vizsgálatok, ahol a tanárok képzettsége, fizetése, gyerekek IQ-ja, anyagi helyzete ugyanaz. Pozitiv légkör az alábbiak kombinációiból adódik.

Fontos a jó tanulási teljesitményben:

- A tanulásra helyezett hangsúly: ha a tanulási sikeresség elvárása erős, házifeladat minősége fontos, ott a tanulmányi átlag magasabb

- Tanári viselkedés: ahol a tanárok az egész osztály egyidejű bevonásával tudtak foglalkozni (sokszor csöndes, önálló munkát is kivántak)

-Jutalmazás és büntetés: Ahol a jutalmazás a jellemzőbb, jobb teljesitmények

-A tanulók környezete: A szünetekben nagyobb szabadság, saját osztályterem rendbentartása, iskolai élet szervezése (jobb, mint ahol mindent a felnőttek látnak el).

-A tanári elvárások szerepe: Rosenthal és Jacobsen kisérlete: 1-6. osztályosoknál teljesitménytesztet végeztetnek, tanároknak azt mondják, hogy a gyerek teljesitményét előrejelzi. „Zsenik”- „Nem zsenik” (véletlenszerűen kiválasztott neveket adnak meg a tanároknak). Az év végén újabb teljesitményteszt: a „zseniknél” óriási fejlődés volt. Tanári elvárás megszabja a tanár viselkedését, ezáltal a gyerek teljesitményét. Jobban figyel rá, türelmesebb stb.

Kortárs csoport szerepe, kortársakkal töltött idő mennyisége nő, felnőtt kontrollja csökken. Addig felnőtt minden lépést számon tart, irányit, rászól, vitákat elrendez. Közös programok barátokkal. Új élmények, új szociális készségek elsajátitása. Önmagáról és másokról alkotott kép változik. Családban kialakult énkép már nem elegendő. Nagyobb önállóság- szülő nem tudja minden veszélyforrástól távoltartani, kontrollálni- megbeszélés, magyarázat fontossága nő.

A gyerekek közötti kapcsolatok alakulása

Kölcsönös vonzódás, elköteleződés jellemzi a barátságot. A másik szempontjainak, érzéseinek, nézőpontjának figyelembevétele szükséges.

Barátság funkciói:

Kommunikáció, együttműködési képesség fejlődését segiti Információk forrása (világra, másokra, az egyénre vonatkozóan)Érzelmi forrás a jó közérzethez, problémák kezeléséhez Későbbi intim kapcsolatok modelljeként szolgálnak. Társas kompetenciát fejleszti (sikeres együttműködés a kortársakkal). Kicsiknél esetleges. Később (6-7 év): akikkel játszanak, de tevékenységeiket, dolgaikat is megosztják. „Akik együtt játszanak”, „Akik odaadják egymásnak a dolgaikat”. 9-10 év: akikkel sok időt tölt együtt és jól ismerik egymást, azonos érdeklődés, ugyanazt szeretik csinálni, törődnek egymással, segit. Barátválasztás elemzéseiből: azonos életkor, azonos nem, azonos bőrszin, azonos kedvtelés, iskolához való hasonló viszony. Visszautasitás, osztályban elfoglalt rang, elismertség fontossá válik. Nemek elkülönülésse. Fiúk csapatokban, lányok 2-3 fős csoportokban játszanak szivesen. Lányok barátsága intimebb. Fiúk: mozgás, versengő játékok szivesebben. A társas rangosr vizsgálata: szociogram. Grafikus megjelenitése a többi csoporttaghoz fűződő érzelemnek. Népszerűségben fontos: vonzó külső, csoport tevékenységéhez való alkotó hozzájárulás, csoportnormák, csoportszabályok elfogadása.

Játékok és szabályok

Szabályokon alapuló játékok előtérbe kerülnek (szabályjátékok): Ki nevet a végén, dáma, bujócska, csapatjátékok stb. Bár a szabályok nem egészen hiányoznak a kisgyermekkori fantáziajátékokból, szerepjátékokból sem. Szabályokat alkalmaznak a szerepek kiosztásában. Pl. a papának nyakkendő kell. Szabályok állandóan változnak a szerepjátékokban.Idősebb: pontosan rögzitik a szabályt, meg kell egyezni, aki nem tartja be, az „csal”. Emlékezetben kell tartani, pillanatnyi vágy és helyzet nem terelheti el, szociális nézőpontváltás is kell (ha én igy lépek, akkor ő majd leüti a bábumat): többi játékos gondolataitra figyelnie kell. Fantáziajáték, mintha-játék: lényeg a játék. Szabályjáték: lényeg a győzelem, vetélkedés. Szabályjáték: több gyerek játszhat együtt, csoport növekedhet, időtartam jóval hosszabb lesz, bonyolultabb lesz. Fontossága: gyakorlatoztatja a saját vágyak és társadalmi szabályok szembesitését. Előzetes szabályrendszert kell megalkotni, elfogadni, nézetkülönbségeket föladni, alkalmazkodni, alárendelődni: társas együttműködés csak igy lehetséges. (pl. kisgyerek golyóval csak gurigázik, nincs szabály, nincs versengés. Iskolás: szabályok közé rendelik a golyózást, és nyerni akarnak.)Kisebb gyerek: szabály abszolút, szent és megváltoztathatatlan, . Pl. Gyerekek játszanak, és a szabályt meg akarják változtatni. Gyerek: Igy ezt nem lehet játszani, mert az csalás lenne. Piaget:De minden társad szeretné, hogy igy legyen. Gyerek: Igen, mind szeretnék. P.: Akkor miért lenne csalás? Mert ők találták ki, és az nem egy szabály. Ez rossz szabály, mert nincs a szabályok között. Az igazi szabály benne van a játékban”. 9-11 év: változtathatóak, ha mindenki egyetért vele, a szabályok társas konvenciók, és változtathatóak, ha mindenki egyetért vele.

Szabályok fajtáinak megkülönböztetése, az erkölcsi fejlődés hat szakasza Kohlberg szerint (Comer536-540.o.) Kisiskoláskorban erkölcsi szabályok, társadalmi konvenciók, személyes szabályok megkülönböztetése kialakul. Erkölcsi szabályokból főleg a tilalmak: testi sértés, lelki bántás, becsület (ígéret megtartása), lopás.

Társadalmi konvenciók: Iskolai ( feleselés a tanárral, rágózás az órán), megszólitási formák, öltözködés és megjelenés, etikett (pl. hogyan egyen).Személyes szabályok, amelyek körülirt eseményeket irányitanak (pl. első a házifeladat, utána TV, fogmosás este stb. )

Kohlberg (540. oldal, Comer és 16. fejezetben folytatás): erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét különiti el = Piaget kognitiv fejlődési szakaszai. (Ezen belül is 2-2 fejlődési alszakasz) Szükséges a felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése. Ennek hiányában alacsony szinten reked meg az ember. Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjú: az élet és tulajdonhoz való viszony, kötelességek egymás iránt, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait. Pl. a Heinz-dilemma: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasitotta. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Miért?

I. Prekonvencionális szint (műveletek előtti gondolkodásnak felel meg, óvodáskor vége-iskoláskor kezdete): az erkölcsi itéletek alapja az adott cselekedett közvetlen következménye és a gyermek saját vágya. Orvosságot nem szabad ellopni, mert börtönbe csukják. Ellophatja, mert senki se lesz nagyon szomorú.

II. Konvencionális szint (konkrét műveleti gondolkodás, 7-8 éves kortól): az erkölcsi itéleket attól függnek, hogy mit gondolnak mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. Ellophatja a gyógyszert, mert ha ő lenne majd rákos, jól fog eseni neki, hogy számára is ellopja valaki az orvosságot. Egocentrikus nézőpont, de mások másféle szempontját is felismerik már. Az igazságosság cserealapon működik: annyit kapsz, amennyit adsz. Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.

Mások kihasználása saját célra teljesen elfogadható.

III. Posztkonvencionális szint (formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkor): az erkölcsi itéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szmpontok alapján itélkeznek. Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.

I.szint: Prekonvencionális	Mi helyes? Mi az indok?
	Engedelmeskedés a szabályoknak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése. Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, és ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet, megegyezés megengedhető.
II. Konvencionális szint	Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.). „Legyen jó”, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránt.Szabályok betartása.
III. szint: Posztkonvencionális (elvi)	Emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportra jellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának tisztelete.

Az új énkép alakulása

7 éves kor után egyre inkább különbséget tesznek testi, pszichológiai, mentális, társas én-jük között. Önjellemzések egyre bonyolultabbak, egyre több szempont („ Én egy olyan fiú vagyok, aki…..”) Egyes kategóriák helyett ( pl….aki jól tud focizni) egyre több egyéb szempont, társas összehasonlitás (..butább vagyok, mint…)Társas összehasonlitás fontossága nő: kortársaikhoz viszonyitva határozzák meg önmagukat egyre inkább. Önértékelés fontossága (képes és érdemes vagyok mások szeretetére). Egészségben fontos- alacsony önértékelés, kisebbségi érzés később depesszióra, szorongásra hajlamosit. Kognitiv és testi képességek, elfogadottság kortársak és szülők, tanárok részéről döntő. Kisiskolás: önértékelés és tanári értékelés, kortárs megitélés erősen eltérhet. Később ( 8 éves kor körül) növekedik az összhang.

Az erkölcsi fejlődés szakaszai

Piaget szerint

A műveletek előtti szakasz kezdetén

1. erkölcsi szint: Elkezdenek szimbolikus játékokat játszani, azonban ezek párhuzamos játékok együttesen, de szervezettség nélkül, minden gyerek a saját szabályait követi. A szabályszerűség feltűnhet, de minden gyerek gyakran és önkényesen váltogatja a szabályt. Nem szolgál a közös játék olyan kollektív célokat, mint az együttműködés vagy versengés.

2. erkölcsi szint: kb. 5 éves korban, követendő szabályok kifejlesztése, de ezek kötelező erkölcsi szabályok, felnőtt vagy Isten szabta meg, állandó, szent, módosíthatatlan.

Az „erkölcsi realizmus” időszaka: erkölcsi szabályok előre meghatározottak és állandóak a világon, mint a gravitáció törvénye. Megítélésükben egy tett következményei számítanak és nem a szándékok: pl. az a gyerek a rosszabb, aki nagyobb kárt okoz, és ez független attól, hogy szándékos vagy véletlen cselekedet-e.

Nincs különbség az ártalmatlan túlzás, tévedés és szándékos hazugság között.

Műveleti szakaszokban minőségileg új gondolkodás. Emlékezet terjedelme nő, több ismerettel, tapasztalatok felhalmozódása a világról, nagyobb tudásalap.

Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése, kb. 10 éves korig: mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakítani, következtetni. Egocentrizmus csökkenése a gondolkodásban, szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket, és mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése. Ekkor:

Erkölcsi szabályok megértésének új, 3. szakasza: szabályok megváltoztathatóak, ha mindenki egyetért. Erkölcsi realizmus időszakának vége: szándékokat figyelembe veszik már, és a büntetés emberi döntés, és nem elkerülhetetlen isteni megtorlás.

Formális műveleti gondolkodás szakasza: kb. 12 évtől. Képessé válik a tisztán szimbolikus gondolkodásra. Ekkor:

Erkölcsi szabályok megértésének utolsó (4.) szintje: Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt, a személyes helyzetek helyett a tágabb társadalmi kérdések foglalkoztatják.

Kohlberg (lsd. in Cole):

Az erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét és ezen belül 6 szakaszát különíti el.

A felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése szükséges. Ennek hiányában alacsony szinten reked meg az ember.

Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjút végzett az élet és tulajdonhoz való viszony, egymás iránti kötelességek, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések vizsgálatára. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait.

Pl. a Heinz-dilemma:

Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasította. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Ha igen, miért?

I. Prekonvencionális szint

Első szakasza: (heteronom erkölcs, kivülről, külső hatalom által meghatározott) óvodáskor vége-iskoláskor kezdete. Az erkölcsi ítéletek alapja az adott cselekedet közvetlen következménye és a gyermek saját vágya.

A lényeg a cselekedet objektív következménye.

(Az orvosságot nem szabad ellopnia Heinznek, mert börtönbe csukhatják. Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.)

Második szakasz (7-8 éves kor táján jelenik meg). Továbbra is önérdekű, egocentrikus szempont a döntő, de felismerik, hogy másoknak más szempontjaik vannak. Az igazságosságot csererendszernek tekintik: annyit adj, amennyit kapsz. Mások kihasználása saját céljaikra teljesen elfogadható. (Heinz ellophatja a gyógyszert, mert ő is lehet rákos, és neki is szüksége lehet rá, hogy valaki neki lopjon gyógyszert.)

II. Konvencionális szinten belül

Harmadik szakasz: Az erkölcsi itéleket attól is függnek, hogy mit gondolnak, éreznek mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. „Ne tégy olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy ők is veled tegyenek.” „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”.

(Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.)

4.szakasz: társadalom működése szempontjából fontos szabályok betartása. „Mi lenne, ha mindenki ezt csinálná?”

III. Posztkonvencionális, elvi szint

Formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkortól.

Az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szempontok alapján ítélkeznek.

(Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát stb.)

5. és 6. szakasz: érett felnőtt

	Mi helyes? Mi az indok?
I. Prekonvencioná-lis szint	Műveletek előtti szint/Piaget
1.szakasz: heteronóm erkölcs (óvodáskor vége felé) 2.szakasz: individualiz-mus,csereelv (kb. 7-8 évtől)	Engedelmeskedés a szabályok- nak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése. Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, de ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet,megegyezés megengedhe- tő

II. Konvencionális szint		Konkrét műveleti szint/Piaget
3.szakasz: kölcsönös személyközi elvárások 4.szakasz: társadalmi rendszer és lelkiismeret		Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.) „Legyen jó” önmaga és mások szemében, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránt fontos. Szabályok betartása, mások érdeke is fontos, mások helyzetébe képzelni magunkat! Szabályok betartása, társadalom, csoport, intézmények jóllétét szolgáló viselkedés a helyes. Cél a társadalom egésze működésének fenntartása, „mi lenne, ha mindenki ezt csinálná” alapon.
III. Posztkon-vencionális (elvi) szint	Formális műveletek/ Piaget Iskoláskor vége,serdülőkortól
5.szakasz: társadalmi szerződés (hasznos-ság és egyéni jogok) 6.szakasz: egyetemes etikai elvek	Belátása annak, hogy az emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportrajellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, de a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának, szabadságnak és az életnek feltétlen tisztelete. Figyelembe veszi az erkölcsi és a jogi nézőpontokat, ezek esetleges konfliktusait fölismeri. Saját maga által választott etikai elvek követése. A törvények vagy társadalmi szerződések többnyire azért érvényesek, mert ilyen elvekre támaszkodnak. Ha a törvény megsérti ezeket az elveket, az egyén az elvekkel összhangban cselekszik. Az elvek az igazságosság egyetemes elvei: jogokegyenlősége,egyén méltóságá-nak tisztelete.

A mese és játék

Az ember születésétől fogva keresi élete értelmét. Ennek segítségére legjelentősebb hatással a szülők és egyéb gondviselők és a gyermeknek megfelelően átadott kulturális örökség vannak. Ezt az örökséget az irodalom közvetíti a legjobban. A gyermek figyelmét az a történet köti le a legjobban, amely szórakoztatja és felkelti kíváncsiságát. Életét azonban csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, ha elismeri nehézségeit, ugyanakkor megoldásokat javasol problémáira.

A népmese a „gyermekirodalomban” a leggazdagabb és tartalmasabb, ami gyermekek és felnőttek számára egyaránt kielégítő olvasmány. Segítséget nyújtanak az ember belső problémáinak megértéséhez, megoldásához, bármilyen társadalomban éljen is. A készségek megszerzése, beleértve az olvasást is, értékét veszti, ha annak, amit olvasunk, nincs jelentősége életünkben.

A gyermek gyakran érzi életét kuszának, ezért van rászorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a világban, ahol neki boldogulnia kell. A mese segíti, hogy eligazodjon érzései között, rendet tegyen lelkében. Erkölcsi nevelést ad olyan eszközökkel, amelyek e gyermek számára is jelent valamit.

A szájhagyomány a meséket addig finomította, míg egyaránt alkalmassá váltak nyilvánvaló és rejtett jelentések közlésére. Fontos mondanivalót hordoznak a tudatos és tudatelőttes valamint a tudattalan tartalmak számára. Egyetemes emberi problémánkat vetnek fel, amelyek a gyermeket foglalkoztatják, énjéhez szólnak, bátorítják a fejlődésében és enyhítik feszültségeit.

A mese minden más olvasmánynál mélyebbre hatolva, mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. Úgy tud beszélni a súlyos belső feszültségekről, hogy a gyermek öntudatlanul is megérti, példákat is felsorakoztat a nyomasztó gondok átmeneti vagy végleges megoldására.

A mesék jelentősége felbecsülhetetlen: olyan új területeket nyitnak meg a gyermeki képzeleterő előtt, melyeket magától nem fedezhetett volna fel. A mesék formálya és szerkezete mintául szolgálhat a gyermek álmodozásához, segítségével végül életét is jobb irányba terelheti.

A mesék a gyermeknek közvetítik, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, a harc hozzátartozik az emberi léthez, csak így juthat túl az akadályokon, és kerülhet ki végül győztesen a harcból.

A gyermekekkel legjobban szimbolikus formában lehet közölni, hogyan birkózzon meg a nehézségekkel, hogyan juthat el biztosan a felnőttkorba. A mesék az egzisztenciális problémákat tömören és egyértelműen tálalják, így a gyermek a kérdés lényegével szembesül. A mese minden szituációt leegyszerűsít. Alakjait határozott vonalakkal rajzolja meg, kevés bennük az egyéni vonás, inkább típusokat képviselnek. A gonoszság éppen úgy jelen van, ahogyan az erény. A mesében, akárcsak az életben, nem a büntetés vagy az attól való félelem riasztja el a leghathatósabban az embert a bűntől, hanem a meggyőződés, hogy nem éri meg. Nem is a jó végső győzelme fejleszti ki az erkölcsi tudatot, hanem a hős személyes vonzereje, akivel a gyermek azonosulni tud. Az azonosulást a gyermek maga kezdeményezi, a hős külső és belső harcai vésik bele az erkölcsi törvényeket. A mesékben szélsőség uralkodik, minden

ember vagy jó, vagy rossz, vagy okos, vagy buta. Így a gyermek könnyebben megérti a szélsőségek közötti különbségeket.

Az amorális mesékben nincs meg a jó és a rossz, ezeknek a meséknek más a céljuk. Reményt keltenek a gyermekben, hogy a leggyengébbek is boldogulhatnak az életben. Itt nem a morális kérdések a fontosak, hanem a boldogulás lehetőségének hangsúlyozása.

A mese nagyon komolyan veszi az egzisztenciális problémákat és dilemmákat, néven nevezi őket, nyíltan kimondja, hogy az ember igényli a szeretetet, fél attól, hogy semmibe veszik, szereti életét és fél a haláltól.

A mese gyermeki szinten nyújt megoldást a problémákra. Nem áltatja a gyermeket azzal, hogy örökké élni lehetséges. A mese azt is kimondja, hogy annak, aki megtalálta felnőttkori szerelmét, már nem ell vágyakoznia az örök élet után.

A mese jövőre orientált és rávezeti a gyermeket, hogy lemondjon infantilis függőségi vágyaitól, független életet alakítson ki.

A me gyermekek már nem a nagy család és a jól integrált közösség biztonságos közegében nőnek fel. Ezért fontos, hogy vannak mesék, melyekben a hős egy ideig magányosan halad útján, ahogy a mai gyermekek is gyakran magányosnak érzik magukat. A hős sorsa példa a gyereknek, hiszen ma sokkal inkább szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.