Nemzeti Plutarkus: 2006-ban

Történelmünk, irodalmunk, közéleti életünk epizodistáit gyűjtötte színes csokorba Torda István Professzorok, redaktorok, kalandorok c. kötetében. (K.u.K. Kiadó, www.kukkanto.hu). Az epizodista kifejezés nem teljesen pontos, hisz Heltai Jenő, Révai Miklós, Berzsenyi Dániel megkerülhetetlen alakja művelődéstörténetünknek. Építészek, szerkesztők, orvosok, színészek, írók, statisztikusok, csudabogarak, kiknek működése a fővároshoz kötött, alkotják a kötet főszereplőit. Megkerülhetetlen szürke eminenciások éppúgy akadnak köztük, mint kuriózumok.
A kötetből tudható meg, hogy milyen nagy szerepet játszott Kempelen Farkas a nagyszombati egyetem Budára költöztetésében, s mekkora szerepet játszott ő Buda vízellátásában. Itt szerezhetünk tudomást az első magyar bestselleríróról, aki történetesen matematikus volt. A kortörténeti adalékok pontosak, hozzásegítenek bennünket, hogy világosan megértsük a múltat. Tudjuk, hogy Dugonics András egyetemi tanári fizetése mennyi volt, mekkora volt a tiszteletdíja az Etelka c. könyve után, mennyibe került a könyv, és mennyit kellett kifizetnie az illusztrátornak.
Pennacsaták hősei, a magyar helyesírás körül kialakult viták, a nádor bohém természetű librettóírója, aki mellesleg titkosrendőri javadalmazásával egészítette ki javadalmazását, az első magyar oklevéltan, mely úgy fogyott, mint egy sikerkönyv, az első magyar kölcsönkönyvtár megalakításának históriája, a kilencszáz előfizetővel bíró, 1817-es budapesti újság, a Hasznos Mulatságok története található meg a kötetben és megannyi színes portré.

Pontos adatokkal, de színes arcképet festve a kor híres, de mára kissé elfeledett nagyságairól. Vályi András, aki az egyetemi magyar tanszék vezetéséért áttért a katolikus vallásra, Vitkovics Mihály, aki könyveket és ruhákat vásárolt Kazinczynak, Domby Márton, aki Göttingában és Párizsban népszerűsítette Csokonait, Gaál György, akiből a császárvárosban német író vált, Horváth István, a délibábos magyar nyelvészet megalkotója, irodalmi szalonok, Teleki Blanka, ki azért szenvedett várfogságot, mert forradalmi szellemben vezette oktatási intézményét.
Csupa olyan alak, akiről tanultam, de már elfelejtettem őket, de szerepel benne olyan is, akiről nagy gyönyörűséggel olvastam, noha még soha nem is hallottam róla. Igy pl. nagy jövő elé néző, előbb sikeres, majd később megbolonduló magyar Hugo Károly, aki sikeres színpadi szerző volt, de később feltalálta a politikai kémiát és vállalkozott arra egy színdarab valamennyi szerepét eljátssza- ugyanabban a darabban- .A valódi történelmi súllyal rendelkező figurák és e bohém másodhegedűsök, kik a sajátkorukban persze főszereplők voltak, kettőssége teszi a kötetet különösen izgalmassá.
A könyv szép tipográfiával, gyönyörű kötésben, korabeli metszetekkel jelent meg, amiért külön köszönet illeti a kiadót.

A kiadó fülszövege: A Népszabadságban jelentek meg éveken keresztül e könyv írásai. Írókról, szerkesztőkről, kiadókról, tudós tanárokról szólnak, akik - legalábbis pályájuk egy meghatározó szakaszában - a fővároshoz kötődtek. Vannak nagy nevek, de több köztük az olyan félig-meddig vagy tökéletesen elfeledett ember, aki nem hagyott hátra maradandó művet, csak éppen érdekes, mulatságos, kuriózus "ködlovag", a kor jellemző figurája.
A könyv - illusztrációival együtt - betöltheti egy sajátos, könnyed budapesti kultúrtörténet szerepét. Néhány név: Kempelen Farkas, Dugonics András, Révai Miklós, Institoris Gábor, Berzsenyi Dániel, Domby Márton, Vitkovics Mihály, Teleki Blanka, Hugó Károly, Nagy Ignác, Kuthy Lajos stb.

www.transycan.net./cafe

marlonbrandy

Torda István: Professzorok, redaktorok, kalandorok
Pest-budai arcélek, K.u.K.Kiadó, kötött, Budapest, 2006,
260 oldal, 2700 forint
www-kukkanto.hu
kuk.kiado@hello.hu