Gorcsev Iván, az orosz emigráns honfitársaihoz képest, felettébb hátrányos helyzetűnek számított, mivel legnagyobb sajnálatára se nem volt herceg, se nem volt gazdag.
De hogy tehetségtelen volna, ezt teljességgel el kell, hogy utasítsuk, ugyanis 27 évesen elnyerte a Nobel díjat. A tett értékét az sem rontja le túlságosan, hogy azt a makao nevű tiltott szerencsejáték művelése közben hajtotta végre. A végére az ámulatok közt esdeklő megkopasztott tudós, felteszi a kérdést, miért nem tanítják e játékot az egyetemen?

Vanek úr aki aránylag állástalan, egyébiránt bélpoklos és tudvalevőleg ínyenc ember, munkát keres a kikötőben, bár ahogy a párbeszédekből kitűnik kissé igényei meghaladják a lehetőségeit. Kikötői rakodómunkásként felettébb hátrányos tulajdonságok egész sorát vonultatja fel, például, hogy nem emelhet.

Hát e két kifogástalan úriember, a vakvéletlen játszadozásának köszönhetően a szikrázó francia Riviérán találkozik. Mivel az ifjú Nobel díjas jelentős pénzeszközökkel rendelkezik – pillanatnyilag – úgy dönt szüksége lesz egy titkárra, és…
…és erre pillanatnyilag Vanek úr látszik a legalkalmatlanabbnak. Tüstént fel is fogadja.

Egyébiránt Gorcsev anyagi helyzete percenként ingadozik a siralomház és a megnyugtató jövő illúziója közt, bár még ez sem biztos.

Hősünk egyébként tisztességes és tökéletes úriember, ezért szinte sosem mond igazat.
Vanek úr a titkár, aki sosem azt teszi, amit kell, de ezért jól megfizetik. A személyi titkár feltűnő jellegzetessége, hogy minden adandó alkalommal ájultra eszi önmagát, továbbá kerüli a túl tágas tereket, ezért székhelye általában az éppen aktuális gardrób-szekrény.

Ha a helyzet nem lenne e nélkül is fokozódó, hát a Gorcsev által megpillantott lány eléggé felfokozza. Azonnali szerelem, mely az egyébként megfontoltnak nevezhetetlen hősünket ismételt őrültségek elkövetésére sarkalja.
A nap folyamán a kedves papa is színre lép és érthető módon némiképp húzódozik az élete egyetlen reménységét eme kétes fiatalember örök partnerévé avatni. Az emiatt támadt nézeteltérést némi ütlegeléssel vezetik le, ami mindkettőjük teljes megelégedésével találkozik, ami után az apósjelölt kijelenti, hogy csak abba az esetben hajlandó belegyezését nem nélkülözni, ha az orosz légiós szolgálatait letöltötte

Irány egyenesen a légió, amelybe a lány miatt, az apjával történt jóízű verekedést követően be is lép, de nem sokkal később egyúttal le is, majd rendkívül megfontolatlanul, helyetteseként a rakodóként alkalmatlannak bizonyult Vaneket protezsálja be, ami miatt a légióban megszokott békés ordítozás helyett, komoly lelki sérülések veszik kezdetét az altisztek körében.
Valahol érthető módon, hiszen a kalapemelés nem tartozik, a szigorúan vett katonai etiketthez és ez miatt többen méltatlankodni is kezdenek, aminek egyenesági következménye lesznek, Vanek állandó fakultatív tevékenységei, persze pihenőidő alatt. Avagy a kedélyes hangulatú, napi testi fenyítéssel üdébbé varázsolt cellalátogatások.

És hát itt az autó, mely komoly diplomácia manőverek miatt aranyból lett kiöntve, és makacsul tartja azt a szokását, hogy bármely gazdájától képes órákon belül kereket oldani, akik persze érthető módon halálra izgulják magukat az ismételt becserkészése közben.

Színre lép még néhány úriember, mely elképesztő módon kényes a jó hírére, elegendő talán egy nevet említeni, az egyikük Privát Elek névvel hódította meg sok ember szívét, bár, ezután a találkozás után, nem sokan folytathatták eddigi életüket, sőt egyáltalán sehogy sem.

A történet forgataga a szerelem és a becsület visszaszerzésének beteljesülése felé halad, a szokott Rejtői komorsággal vegyítve, így aki kíváncsi a színes hősökkel benépesített világra és a kedves történetre, ahol maga a szórakozás a végcél, nyugodtan olvassa csak el, ajánlani tudom, ha ez eddig nem derült volna ki.