Magazin : Dél-Amerikai krónika - (2.rész) |
Dél-Amerikai krónika - (2.rész)
hAL 2006.07.29. 17:13
A második rész az európai hódításokkal és azok hatásaival foglakozik, továbbá az ezeket véghezvivő konkvisztrádorok életrajza kerül terítékre.
Az európai hódítók
A kor tengeri kivállóságai akik ekkoriban a Spanyol és Portugál uralkodó országaiban éltek megindultak, hogy megtegyék azóta elhíresült felfedezőútjaikat. Kolombusz és társai útjaik a kalandok mellett sok más eseménynek a megtörténtét is lehetősvé tették, így került felfedezésre Dél-Amerika is.
Azért, hogy az állandó vitákat kerüljék, a két nagyhatalom megkötötte a tordessilasi szerződést, melyben őnző módon kettévágták a világot, így a déli kontinens területét is. Ám mivel mediterrán népekről volt szó már akkoriban is, az egyiküket sem zavarta, hogy a kijelölt szélességi kör, mely a valóságban egyenes volt, a térkép alapján véghezvitt hódításokban viszont egyre kacskaringósabbá vált, amit jól mutat Brazília példája is, ami elvben a spanyoloké, gyakorlatban a portugáloké lett.
A hódítók keresztényi öntudatata minden kétséget kizáróan nagyobb volt mint a hazai kultúrális elkötelezettsége, ebből adódóan elsősorban vallási kényszer uralkodott a helyi népek felett, a mindenáron történő hittérítés ekkoriban élte virágkorát.
Mivel az őslakók által beszélt nyelvektől csak mérsékelten undorodtak a gyarmatosítók, ezért ezeket csak módjával üldőzték, ami által, meglepő módon, a helyi rituáléknak és szokásoknak is esélyt adtak a túlélésre, ez nagyban elősegítette az őslakos indián, a behurcolt afrikai és az európai kultúra erőteljes keveredését. Ez az évszázadok alatt egy igen színes egyveleggé olvadt össze, amiből a későbbiekben olyan új és izgalmas dolgok fejlődtek ki, mint például a tangó, vagy a szamba.
Leghíresebb (vagy hírhedtebb) konkvisztádorok és tetteik
Muerte de Pedro Alvarado (1485-1541): konkvisztádor
Ő az egyetlen hódító, aki mond Cortez, mind Pizzaro hadjáratában részt vett, 1523-ban meghódítja a majákat, híre és tettei a legbrutálisabb spanyol hódítóvá avatták, Cortez helyetteseként szolgált az aztékok elleni hadjáratokban, a fővárosukban 3400 aztékot mészároltatott le, ami után lázadás tört ki az őslakók körében.
Guatemala kormányzójaként tevékenykedett 1527-1531 közötti időkben, amit egyébiránt ő fedezett fel és hódított meg. 1539-ben felfedezőútra indult Mexikó középső területeire, ahol is az általa elnyomott és a későbbiekben fellázadt indiánok megölték.
Hernando Cortez (1485-1547): konkvisztádor
Az ifjú Cortez
Vakmerősége csak kegytlenségével vetekedett e ravasz férfinak. Gyors helyetfelismerő képességének és ravaszságának köszönheti, hogy egy 500 főből és 16 lóból álló sereg élén meghódította 1519-ben az Azték Birodalmat. Az aztékok kétségek közt vergődő ifjú és jószándékú uralkodója, Moctezuma egy babonás hiedelem miatt nem készült fel tisztességgel a betolakodók elleni harcra, akik csellel túszul ejtették. Ezután a tehetelen központi hatalom széthullot, elfogadták a kereszténységet és hűséget fogadtak az európai uralkódonak.
Francisco Pizarro(1475-1541): konkvisztádor
Született Spanyolhon Trujilló nevű városában, egy katona törvénytelen gyermekeként. A gyermek fogantatásának biztosítása után a szülők némiképp elhanyagolták az ifjút, igazság szerint a kutya sem törődött vele, nőtt mint a dudva, írni és olvasni nem tanult meg, így maradt számára az ehhez hasonló végzettséggel ellátható foglalkozások egyike, kondás lett.
Az ifjút ez azonban nem igazán elégítette ki, ezért nekilátott valami testhezállóbbat keresni. Mivel a korban divatos felfedező foglalkozáshoz rettentő nagy kedvet érzett, ezért ebben aztán rá is talalált az élete későbbi részében végzett munkakörre.
Ezek után számos expedícióban vesz részt, ahol is korán kitűnt az arany utáni vágyakozásával, ami ezért a tettei mozgatórugója is lett.
Pizarro 1533-ben meghódítja az inkákat, 1535-ben megalapítja Limát, ami a mára igen jelentős várossá cseperedett, mivel Peru fővárosa, és ő maga, ezt a tettét becsülte a későbbiekben legnagyobbra mindazok közül, amit élete során elkövetett.
Ámbár hiába alapított várost, hiába foglalt el hatalmas területeket továbbra is megmaradt aranyimádó kalandornak, akinek minden cselekedetét az arany utáni vágy határozta meg.
Pedro Alvarez Cabral(1467-1520): portugál konkvisztádor, Brazília felfedezője
16.századi portugál medalion
1500-ban az Indiai álmot hajszoló portugál uralkodó megbízásából indult el 13 hajóból álló flottával a hosszú utazására Cabral, de jelentős déli irányú eltérés volt kimutatható útja során, aminek az lett a koránsem végzetes következménye, hogy felfedezte Brazíliát.
A spanyol társaival ellentétben, Cabral némiképp visszafogta magát, és a diplomácia eszközeit előszerettel alkalmazta felfedezései során, aminek eredményeken a kezdetekben jó viszon alakult ki a portugálok és az indián bennszülöttek között.
Dicső tettei közé tartozott még Madagaszkár felfedezése és az Indiába fezető út jobb megismerése, jelleme nem szorítkozott a önző birtokvágyra, hanem kitartás, bátorság és jó helyzetfelismerő képességek teszik valódi nagysággá az utókor szemében.
Diego de Almarago(1475-1538):
1524-ben Pizzaróval együtt vezetett expedíciókat a mai Peru területén található inka Birodalom felfedezésére. A két férfi a későbbiekben igen ellenséges viszonyba került egymással és Almarago bebörtönözte Pizzaro két testvérét, egy indián felkelés alatt tanúsított engedetlenkedés miatt. Emiatt Pizzaro megsemmisítette Almarago hadseregét és megölte korábbi barátját.
|