2006 foci Vb legjobb magyar honlapja !!

Olaszország

Olaszországban 1887-ben rendezték az elsõ labdarúgó-mérkõzést, amelynek helyszíne Itália egyik legnagyobb iparvárosa, Torino volt. Ugyanitt alakult meg három esztendõvel késõbb az elsõ futballklub is, mely az FC Internazionale nevet kapta, de csupán névrokona a ma Milánóban mûködõ egyesületnek. 1897-ben alakult meg a Sport Club Juventus, majd két esztendõre rá a Milan Foot-Ball and Cricket Club. A köztes, 1898-as esztendõ az Olasz Labdarúgó-szövetség születési dátuma, valamint az elsõ, hivatalosan olasz bajnokságnak nevezett versenysorozat idõpontja, melyet a Genoa nyert meg a torinói Internazionale ellen. Sokáig csak az észak-itáliai nagyvárosok, azaz Milánó, Torino és Genova csapatai vettek részt a bajnoki címért folyó vetélkedésben, hiszen délebbre még igencsak gyerekcipõben járt a labdarúgás. A századforduló egyértelmûen legjobb olasz csapata a Genoa volt, mely az elsõ hét bajnokságból hatot megnyert, a Milan 1901-ben, a Juventus 1905-ben lett elõször országos bajnok. 1908-ban jött létre a milánói Internazionale, mely két évvel alapítása után már bajnoknak is mondhatta magát. Az Olasz Kupa (Coppa Italia) elsõ kiírására 1922-ben került sor, a döntõben a Vado 1-0-ra verte az Udinesét. Az elsõ egységes, a maihoz hasonló rendszerben lebonyolított bajnokságot az 1929-30-as szezonban rendezték, és az akkor éppen Ambrosiana néven szereplõ milánói Inter nyerte meg.

Olaszország

Szövetség neve: Federazione Italiana Giuoco Calcio (FIGC).

Alapítási éve: 1898.

FIFA-tagság kelte: 1905.

Címe: Via Gregorio Allegri 14, 00 198 Roma, Italia.

Telefonszáma: 00-39-06-84911.

Telefaxszáma: 00-39-06-84912526.

Internetcíme: www.figc.it

E-mailcíme:
press@figc.it

Elnök: dr. Franco Carraro (a közelmúltban lemondott ).

Alelnök: dr. Giancarlo Abete.

Fõtitkár: dr. Francesco Ghirelli.

Szövetségi kapitány: Marcello Lippi.

Válogatott szerelése: kék mez, fehér nadrág, kék sportszár.

A bajnoki címek számát tekintve a Juventus FC utcahosszal vezet, hiszen a "zebrák" 2006-ban már történetük 29. aranyérmét (scudettóját) nyerték meg. Ebben a rangsorban az AC Milan áll a második helyen 17 bajnoki címmel, majd a városi rivális Internazionale következik 13 elsõséggel. A régebbi idõk nagycsapatai közül a Genoa kilenc, a Torino nyolc, a Bologna FC hét, a Pro Vercelli pedig hat bajnoki címmel büszkélkedhet. A Genoa aranykora után a Pro Vercellié következett: a gárda az 1908 és 1922 között megrendezett tíz bajnokság közül (az elsõ világháború alatt szünetelt a pontvadászat) hatot megnyert (1922-ben két aranyérmet osztottak). A harmincas-negyvenes években a Juventus és az Inter mellett a Bologna számított a legjobb olasz csapatnak, a második világégés után pedig a Torino rövid, és tragikus végû tündöklése következett: a "bikák" zsinórban öt bajnoki címet szereztek, majd a csapat nagy része egy repülõgép-szerencsétlenségben életét vesztette. Az azóta eltelt immár csaknem 60 évben lényegében folyamatosan a Juve-Milan-Inter hármas uralta az olasz labdarúgást, és jelenleg is ez a helyzet, hiszen a legutóbbi két évben csak ez a három együttes fért fel a Serie A dobogójára. Az Olasz Kupát szintén a Juventus hódította el a legtöbbször, az Öreg Hölgy kilenc alkalommal nyert, a sorban az AS Roma következik hét gyõzelemmel, a Fiorentina eddig hat, az Inter és a Torino pedig öt-öt alkalommal lett kupagyõztes.

A nemzetközi kupák történetének egyik legeredményesebb nemzete az olasz, hiszen az itáliai csapatok eddig összesen 27 alkalommal nyerték meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (illetve mai nevén a Bajnokok Ligáját), a KEK-et, valamint az UEFA-kupát, és elõdjét, a VVK-t. Európában a legsikeresebbnek a Milan számít, a piros-feketék hatszor (1963, 1969, 1989, 1990, 1994, 2003) lettek elsõk a bajnokok vetélkedésében, és kétszer (1968, 1973) a KEK-ben. A Juventus "csak" hat kupagyõzelemmel büszkélkedhet, viszont a torinóiak azon kevés klub közé tartoznak a kontinensen, amelyek mindhárom serleget megszerezték: a BEK-et (BL-t) 1985-ben és 1996-ban, a KEK-et 1984-ben, az UEFA-kupát pedig 1977-ben, 1990-ben és 1993-ban. Az Internazionale kétszeres BEK (1964, 1965)-, és háromszoros UEFA-kupa-gyõztes (1991, 1994, 1998). A nagy trión kívül az AC Parma (1993 KEK, 1995 és 1999 UEFA-kupa), az SS Lazio (1999 KEK), a Sampdoria (1990 KEK), az AS Roma (1961 VVK), az SSC Napoli (1989 UEFA-kupa) és a Fiorentina (1961 KEK) mondhatja magát európai kupagyõztesnek.

Az olasz válogatott történetének elsõ hivatalos mérkõzését 1910. május 15-én, a milánói Stadio Civicóban játszotta Franciaország legjobbjai ellen, és az Umberto Meazza által összeállított squadra azzurra 6-2-es gyõzelmet aratott. Tizenegy nappal késõbb az elsõ idegenbeli találkozón elszenvedték az elsõ vereséget is a kék-fehérek, a magyar nemzeti tizenegy ugyanis 6-1-re legázolta az olaszokat. Az elsõ világverseny, amelyen jelentõs eredményt ér el az olasz csapat, az 1928-as amszterdami olimpia, ahonnan bronzéremmel térnek haza a taljánok, akik az elsõ világbajnokságra nem hajóztak át Uruguayba, a következõ két vb-t viszont (Európában) megnyerték. A címvédés azóta is csak a braziloknak sikerült, 1962-ben. A következõ nagy nemzetközi sikerre 1968-ig kellett várni, amikor a válogatott hazai pályán Európa-bajnok lett. A döntõben a jugoszlávokat gyõzte le a legendás, nemrég elhunyt tréner, Ferruccio Valcareggi együttese, méghozzá megismételt mérkõzésen (az elsõ találkozón 1-1-es döntetlen született, a házigazdák két nappal késõbb 2-0-ra nyertek). 1970-ben vb-ezüstérmes lett Olaszország, 12 esztendõvel késõbb pedig megszerezte története harmadik világbajnoki aranyérmét. 1990-ben a hazai rendezésû vb-n a harmadik, négy évre rá, az Egyesült Államokban második lett az olasz válogatott. A 2000-es Európa-bajnokságon nem sok hiányzott a végsõ sikerhez, hiszen Dino Zoff gárdája a döntõben egészen a 94. percig vezetett a franciák ellen, végül mégis meg kellett elégednie a második hellyel.
Az olasz labdarúgás szinte a kezdetektõl klasszisok sorát adta a világnak: a harmincas években a kétszeres világbajnok Giuseppe Meazza (a milánói stadion névadója), jó húsz évvel késõbb a brazil származású José Altafini és az Argentínában született Omar Sivori, a következõ évtizedben Gigi Riva és Gianni Rivera, a nyolcvanas években Paolo Rossi és Dino Zoff, az évezred vége felé Salvatore Schilacci és Roberto Baggio koruk legjobbjai közé számítottak, nem is beszélve a még manapság is a pályán látható Paolo Maldinirõl, Alessandro del Pieróról, vagy Francesco Tottiról. A France Football Aranylabdáját eddig négy olasz labdarúgó kapta meg: 1961-ben Sivori, 1969-ben Rivera, 1982-ben Rossi, 1993-ban pedig Baggio lett Európa legjobb játékosa a szaklap voksolásán.

Ambrosini, Massimo középp. 1977. máj. 29. AC Milan 1 -

Barone, Simone középp. 1978. ápr. 30. Palermo 2 -

Barzagli, Andrea hátvéd 1981. máj. 8. Palermo 1 -

Blasi, Manuele középp. 1980. aug. 17. Juventus FC 3 -

Bonera, Daniele hátvéd 1981. máj. 31. Parma FC 6 -

Buffon, Gianluigi kapus 1978. jan. 28. Juventus FC 6 -

Camoranesi, Mauro középp. 1976. okt. 4. Juventus FC 6 1

Cannavaro, Fabio hátvéd 1973. szept. 13. Juventus FC 7 -

Cassano, Antonio csatár 1982. júl. 12. Real Madrid 2 -

Chiellini, Giorgio hátvéd 1984. aug. 14. Juventus FC 1 -

Corradi, Bernardo csatár 1976. márc. 30. Parma FC 1 -

De Rossi, Daniele középp. 1983. júl. 24. AS Roma 8 2

De Sanctis, Morgan kapus 1977. márc. 26. Udinese 1 -

Del Piero, Alessandro csatár 1974. nov. 9. Juventus FC 2 1

Di Vaio, Marco csatár 1976. júl. 15. AS Monaco 1 -

Diana, Aimo középp. 1978. jan. 2. Sampdoria 5 -

Esposito, Mauro csatár 1979. jún. 13. Cagliari 1 -

Favalli, Giuseppe hátvéd 1972. jan. 8. FC Internazionale 1 -

Fiore, Stefano középp. 1975. ápr. 17. Fiorentina 2 -

Gattuso, Gennaro középp. 1978. jan. 9. AC Milan 8 -

Gilardino, Alberto csatár 1982. júl. 5. AC Milan 8 2

Grosso, Fabio hátvéd 1977. nov. 28. Palermo 5 1

Iaquinta, Vincenzo csatár 1979. nov. 21. Udinese 4 -

Materazzi, Marco hátvéd 1973. aug. 19. FC Internazionale 6 -

Miccoli, Fabrizio csatár 1979. jún. 27. Benfica 1 -

Nesta, Alessandro hátvéd 1976. márc. 19. AC Milan 7 -

Oddo, Massimo hátvéd 1976. jún. 14. Lazio 2 -

Pancaro, Giuseppe hátvéd 1971. aug. 26. Fiorentina 1 -

Perrotta, Simone középp. 1977. szept. 17. AS Roma 1 -

Peruzzi, Angelo kapus 1970. febr. 16. Lazio 3 -

Pirlo, Andrea középp. 1979. máj. 19. AC Milan 6 2

Toni, Luca csatár 1977. máj. 26. Fiorentina 8 4

Totti, Francesco csatár 1976. szept. 27. AS Roma 6 2

Vieri, Christian csatár 1973. júl. 12. AS Monaco 4 1

Zaccardo, Cristian hátvéd 1981. dec. 21. Palermo 4 1

Zambrotta, Gianluca hátvéd 1977. febr. 19. Juventus FC 8 -