Egy szomorú, de tanulságos történet...
Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját,
a gyönyörű szemét, a szép kezét... Ő rámnéz, és mosolyog.
De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom".
Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a
matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rámmosolyog, az arcomra
nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani,
hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy
nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám
és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök,
sír...sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő
átölel...érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül
a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom
egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani,
hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és
hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így
néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom
hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a
bizonyítványát. Ő rámmosolyog. Én el akarom mondani,
hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és
hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem
így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára,
de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam.
Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű
nő. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit.
Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani,
hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk,
de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő,
én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a
szörnyű hírt. Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a
fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám,
nem kapok tőle puszit. El akarom neki mondani, hogy szeretem,
el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy
csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt... Később
felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom:
" Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El akarom mondani,
hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom."
|