2006. szeptember 24.

JAAAJ, EZ A MAI NAP!!!!
Az egész úgy kezdődött, hogy kitaláltam mi lenne, ha féltékennyé próbálnám tenni Harryt, hogy így talán megtudhatom, érez-e irántam valamit? Ez reggel még jó ötletnek tűnt, ezért igyekeztem szebben kinézni, mint általában. Kicsit több sminket raktam fel és egy varázslattal tartósítottam. Egy jó feszülős csípőfarmert vettem fel és egy fűzős hátú piros toppot, mivel őszhöz képest elég meleg volt, teljes nyugalommal hordhattam.
Eléggé megbámultak, amikor besétáltam a Nagyterembe és az is megbámult, akit kiszemeltem a mai eszközömnek. Egész reggeli alatt Draco Malyoyjal szemeztem, amit természetesen Harry is kiszúrt, hiszen ez volt a lényeg, és eléggé feldúlt képet vágva kirohant a teremből. Én is felálltam, rákacsintottam Malfoyra, majd egy csábos mosoly kíséretében kisétáltam a teremből, azzal a tudattal, hogy Malfoy még jó sokáig utánam, fogja meresztgetni a szemét.
Harry már elég feldúltan áldogált az átváltoztatástan előtt én pedig szépen rámosolyogtam és megkérdztem, hogy mi a baj? Ő morgott valami semmi különöset és elfordult. Ekkor érkezett meg Malfoy és feltűnően a kezmbe nyomott egy cetlit.

Hello Granger.
Elég feltűnő jelenség vagy és elég jól nézel ki ahhoz, hogy ma este megtiszteljek a társaságommal. Szóval ma este 21: 00-kor találkozzunk a pince lépcsőjénél.

D. M.

Elégedetten elmosolyodtam, és kacéran rápillogtam Malfoyra, aki szexin felhúzta a jobb szemöldökét. Harry arca vörös lett a dühtől, de nem tehetett semmit, ugyanis épp akkor jött oda McGalagony és kinyitotta a tanterem ajtaját, megkezdődött az óra.
Ebéd alatt azon filóztam, hogy mit vegyek fel estére. Fennhangon elkezdtem csacsogni Parvatiékkal, hogy Malfoy randira hívott, és hallottam, amint velem szemben Harry leejti a villáját.
- Lányok, tudnátok segíteni, hogy mit vegyek fel ma estére?
- Persze, milyen ügyben? – Kérdezte Parvati.
- Malfoy randira hívott és ez nem akármilyen alkalom, szóval csini szeretnék lenni.
- Malfoy?! – Döbbentek le egyszerre a lányok.
Nos igen. Ez egy elég nagy megtiszteltetés, naná, hogy ledöbbentek.
- Igen lányok, Malfoy. – A nyomatékosság kedvéért még rá is néztem Dracora, aki mereven megbámult.
- Wow, Hermione! Ez nem semmi! Naná, hogy segítünk!
- Köszi lányok, tudtam, hogy számíthatok rátok.

Kényelmesen megebédeltem, állva Harry gyilkos tekintetét. Mivel délutáni óráim nem voltak, felsétáltam a klubhelyiségbe és nekiálltam a tanulásnak. Egy hétre előre megtanultam mindent, mikor nagy dühösen berobbant a klubhelyiségbe és egyenesen az asztalom felé csörtetett és rácsapott az asztalra.
- Beszélhetnénk?
- Persze.
Harry a többiekre disaudiot szórt, így mi nyugodtan beszélgethettünk.
- Magyarázatot követelek.
- Mégis miről?
- Arról, hogy te ma este Malfoyjal randizol!
- Mióta tartozom neked magyarázattal, hogy kivel, mit, hol és mikor csinálok!?
- De pont Malfoyjal?
- Miért? Mi közöd neked ahhoz?
- Hermione gondolkodj már! Malfoy! Mardekáros! Ellenség!
- Neked talán igen, de nekem már egy ideje nem!
- Már egy ideje? Mióta folytatsz te viszonyt görénykével?
- Mi közöd neked ahhoz? Nem tartozom neked számadással, nem jelentesz nekem semmit!
- Egyre inkább olyan, vagy mint egy kis cafka!

Ez most fájt. Nagyon. Pofon is vágtam és felrohantam a hálókörletembe. Ki kellett szellőztetnem a fejem, ezért lesétáltam a parkba, ahol az erdő felé hangfoszlányok ütötték meg a fülemet.
- De nekem fontos!
- Harry, elhiszem, de akkor sem kellett volna azt mondanod rá, hogy cafka!
Harriék voltak azok. Na, gondoltam magamban, ezt meg kell hallgatnom!

- De akkor is! Ma este Malfoyyal lesz!
- Ez tényleg eléggé mellbavágó dolog, de ha így döntött fogadd el!
- De nekem nagyon tetszik… nem tudom elviselni, hogy ma este az a görény fogja ölelgetni!
- Nyugodj meg Harry!
- Így már biztos nem is érdeklem! Azt mondta, hogy nem jelentek neki semmit!
- Őszintén Harry? Ezzel a cafkázással elérted, hogy sose bocsásson meg neked.

Na jó, nekem ennyi elég volt. Harry marcangolja magát és nekem randim lesz Malfoyjal? Mi lehetett volna ennél jobb? Akkor azt hittem, hogy nem. De a dolgok rémes fordulatott vettek.
Felmentem a klubhelyiségbe és egy nagyon szexi cuccot választottam ki a lányok segítségével. Egy extramini farmerszoknyát és egy toppot, mélybordó Kiss Me felirattal.
Kisminkeltem magam, a hajamat kiegyenesítettem és levonultam a pince lépcsőjéhez. Kicsit ideges voltam, de az jutott az eszembe, hogy Harry most ezekért a percekért rágja magát. Megérdemli! – gondoltam akkor. Megjelent Malfoy, írtó jól nézett ki! Fekete farmer és egy fekete póló. Hosszú haját összefogta, és ha nem Harryt szeretném biztosan, belezúgnék. Átkarolta a derekam és megcsókolt. Lassan és lágyan.
- Van egy kis meglepetésem. – súgta érzékien. – Ismered a Szükség Szobáját?
- Igen.
- Ott vár ránk a meglepetés.
- Már alig várom.

A keze még mindig a derekamon volt és úgy indultunk el a szobához. Már ot voltunk a folyosó elején, amikor a keze a fenekemre vándorolt és a valhoz nyomva újra megcsókolt. Nem volt olyan lágy mint először, sőt inkább durva! Megpróbált benyúlni a szoknyám alá én sikítottam és megpróbáltam ellökni magamtól. Ekkor egyszercsak enyhül a szorítás, Malfoy ájultan terült el a földön. Ekkor valaki előbukkant a sötétből.
- Harry! Jaj, Harry én úgy sajnálom! – Ugrottam a nyakába zokogva.
- Sss. Semmi baj, nyugalom.
- Úgy féltem. Az a kis szemét görény…
- Bocsáss meg Hermione. Bocsás meg amiért úgy beszéltem veled.
- Semmi baj Harry. Most minden rendben van és ez a fontos.
- Na, mi legyen a Görényke büntetése? – Vigyorgott kajánul Harry. Szerintem már ki is találta.

Újra a klubhelyiségben. Harryhez bújva a kanapén a tűz előtt, nyugodtan, békésen. Nem, még nem jöttünk össze! Szerintem, az messze van. De megvédett, fontos vagyok neki! Talán majd belém is szeret.
Alig várom, hogy láthassam holnap reggel Malfoyt!

Jóéjt!

Írj kritikát