| Történelem Finnország első emberi településeinek nyomai a jégkorszak utolsó olvadásáig vezetnek vissza, kb. 10.000 évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy a finn ősök Észak-Oroszország felét népesítették be, mielőtt a Balti-tenger északi partjára jutottak volna, jóval a kereszténység előtt. A viking kor végére a svéd kereskedők és törzsfőnökök kiterjesztették uralmukat a teljes Balti területre. Évszázadokon át Finnország óvatosan egyensúlyozott a protestáns svéd birodalom és az ortodox Oroszország között. Hét évszázadon át, a 12. századtól 1809-ig, az ország Svédország része volt. Finnországot tönkretették az Oroszországgal vívott állandó harcok, illetve a súlyos éhezések. 1696-97 közötti éhezés a finn családok harmadát ölte meg. Az 1700-as éveket az Oroszországgal szembeni háborúk jellemezték, amely Finnországnak Oroszországhoz való csatolását eredményezte 1809-ben. A 19. század második felében felerősödő nacionalizmus következtében Finnország nagyhercegség-i autonómiát vívott ki, noha az újszerű elnyomás és az eloroszosítás miatt a finnek különösen fogékonnyá váltak a függetlenség iránt. Az orosz cár bukása és a kommunista forradalom győzelme 1917-ben biztosította a finn szenátus számára, hogy kinyilváníthassa függetlenségét 1917. december 6.-án. Fellobbant a széthúzó belső erőszak az Oroszország által támogatott vörösök és a fehér nacionalisták között, akik a német államot tartották mintának. A véres polgárháború 108 napja alatt megközelítőleg 30.000 finn halt meg a harcokban. Noha a fehérek győzelmet arattak, Németország helyzete meggyöngült az I. Világháború után és a kapcsolatok a Szovjetunióval is hamarosan normalizálódtak. A politikai csatározások keveset tettek a polgárháború sérüléseinek meggyógyításáért, de a békés öldöklés történetei kezdenek napvilágra kerülni a finn történelem sötét napjairól. A Szovjetunió biztonsági aggodalmai a finn Karélia félszigeten vezettek a Téli Háborúhoz 1939-ben. Hónapokon át tartó bátor harcok után Finnország elvesztette Karélia egy részét és néhány közeli szigetet. A nyugati szövetségesektől elszigetelt Finnország Németországhoz fordult segítségért és lassan kezdte benépesíteni Karéliát, beleértve néhány olyan területet, amely orosz tulajdonban volt a 18. század óta. Amikor a szovjet erők 1944 nyarán hatalmas erőkkel visszanyomultak, a finnek békéért folyamodtak. Finnország elkeseredett háborút vívott a német erők kiűzésére a Lappföldről, amikor 1945 tavaszán létrejött az általános béke. Finnországnak nemcsak a hatalmas katonai vereséggel kellett szembenéznie, hanem a szovjetek által kirótt háborús jóvátétel terhei miatti gazdasági katasztrófával is. A meggyengült Finnország új helyzetet jelentett a szovjet kapcsolatok területén, átengedve a Karéliai Félszigetet és beleegyezve a szovjet biztonsági aggodalmakkal kapcsolatos határokba. Urho Kekkonen 25 éves elnöksége (1956-81) egy ügyes egyensúlyozás volt: Kekkonen keménynek bizonyult a belső hatalmat illetően, de sikerült megerősítenie a kapcsolatokat a skandináv szomszédokkal a nagy keleti medve felbosszantása nélkül. A Szovjetunió összeomlása nehéz korszakot hozott Finnország számára. Belekerülve a szabad piaci gazdaságba, el kellett viselnie az 1980-as évek végének bajait, illetve a központosított baloldali gazdságpolitikának, amely összekapcsolódott a szovjet hitelekkel, meg kellett tapasztalnia a hitelezője ellehetetlenülését. Finnország nagylelkű társadalomjuttatási rendszere miatt a munkanélküliség hirtelen megemelkedése elviselhetetlen nyomást jelentett a kormányzatra. Az 1990-es évek túlfűtött gazdaságában végigment egy olyan hűlési perióduson, amelyet a finn márka ingadozása jellemzett. A valutát 25 %-al értékelték le. Finnország 1994 végén szavazott az Európai Unióba való belépésről és 1995-ben lett teljes tag. 1995-ös választásokban egy szociáldemokrata koalíció kiütötte a jobboldali koalíciót. Azóta állandóan emelkedik a GDP és a munkavállalók száma. Kultúra Néprajz, népszokások A finn népszokások a rég múltba tekintenek vissza. Bár Európa szívétől messze fekszik Finnország a hagyományokon érződik a balti és európai hatás is. Finnek nagy hagyományokkal rendelkeznek a népi költészet, a zene, a kézművesség és az építészet terén. A finn népköltészet győkerei a vikingekig vezethetők vissza. Legendáik, mondáik szájhagyomány útján terjedtek. A XIX. század közepén a nemzeti öntudatra ébredés hatására gyüjteni kezdték a régi hagyományokat, meséket, történeteket, melyekből Elias Lönnrot állította össze a finn nemzeti eposzt a Kalevala-t 1835-ben. Több mint 150 féle fordítás készült kb. 51 nyelven. Magyarra először 1871-ben fordították le. A finn zene egyik hagyományos hangszere a kantele, mely kicsit hasonlit a citerára. A finn hagyományos népi építészet puha fát használt, melyet az ország területének nagy részét boritó erdőségekből nyertek. Fából építkeztek vidéken és a városokban is. Jellemző a finn népi építészetre, hogy nem használ szöget. A finn népi építőmesterek tapasztalatait átültették a mai modern épiítészetbe is. Egyre több energiatakarékos, szép, a tájba illeszkedő, környezetbarát skandináv ill. finn tipusú ház épül. Egy típikusan finn építmény, ami egyben Finnország egyik jelképe is: a szauna. A szauna izzasztófürdő, ahol a száraz és a párás levegőt váltakoztatják egymással. A rendszeres szaunázás növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. Ha a rendszeres szaunázás mellett egészségesen táplálkozunk, csökkenthetjük az érelmeszesedés kockázatát, illetve lelassíthatjuk az öregedés folyamatát. A finn népviselet jellegzetessége a sokszínűség. Az ország különböző tájainak ruházata viseli a tájegységi jellegzetességeket. Különös hangsúlyt fordítottak nők fejdíszeire és a férfiak kalapjaira. Világörökség Finnországban 1999: Sammallahdenmäki temetője (bronz korszak) Nagyobb kulturális események Finland fesztivál - 1968 óta minden évben megrendezik. Ez egy évente kb. 75 kulturális eseményt magába foglaló esemény sorozat. Nemzeti és állami ünnepekjanuár 1. Újév január 6. Vízkereszt február 5. Runeberg napja február 28. A Kalevala és a finn kultúra napja március-április Húsvét április 9. Mikael Agricola napja április 27. Veteránok napja május Áldozócsütörtök május Pünkösd május 1. Vappu május Anyák napja május 3. Az elesettek napja május 12. Snellman napja június Szent Iván nap június 4. A finn hadsereg lobogójának ünnepe június 20-26. Nyárközepének Napja (Juhannus) a finnek legfontosabb ünnepe. Ilyenkor elhagyják a várost és nyaralóikban ünneplik meg az év leghosszabb napját. Örömtüzet raknak, a tavakban evezgetnek, úsznak, valamint lelkesen fogyasztják az alkoholt. október 10. Aleksis Kivi napja október 24. Az ENSZ napja november 2. Apák napja november 6. A svédek napja november Mindenszentek december 6. A függetlenség napja december 24-25. Karácsony Gasztronómia Egyedülállóan finomak a pácolt heringkészítményeik. A halak mellett a finnek sok húst fogyasztanak. Nagy kultusza van a jávorszarvas, a rénszarvas húsának. Csemegének számít a medvetalp, a füstölt, pácolt medvesonka, de fogyasztanak ürüt, marhát és sertéshúst is. A hideg éghajlat miatt télen nagy a szervezet energiaigénye, ilyenkor szívesen fogyasztanak zsíros húsokból készült ételeket. Kenyeret főleg árpából és rozsból készítik. Lappföldön készítenek árpalisztből rénszarvas vérrel főzött kását is. Köretként burgonyát, gyakran főtt burgonyát adnak, zöldségkínálatuk szegényes. Náluk is megterem a vörösáfonya, az eper, a málna, a szeder. Az étkezések végén nem esznek desszerteket, süteményeket. Étkezés előtt egy borókaillatú pálinkát vagy rozspálinkát fogyasztanak. Az étkezésekhez sört, friss vagy aludttejet isznak. Finnországban a szeszfogyasztás korlátozva van, mindenki csak italkönyvre válthatja ki a megszabott fejadagot. A finn konyhát számos kultúra befolyásolta, közte a francia és az orosz is, ugyanakkor számos eredeti specialitással rendelkezik, főleg a tengeri ételek és a zöldségek területén. Az egyik leghíresebb hagyományos specialitás a rénszarvas steak, csakúgy, mint a lazac. A különböző bogyókból és gyümölcsökből (csipkebogyó, eper, málna) népszerű desszertek és tömény szeszek készülnek. Népszerű a rozskenyér, és a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonnára. A leggyakrabban fogyasztott italok között van a tej és a kávé. A vendéglátó rendszerint kijelöli a vendégek ülőhelyét, akik általában megvárják, amíg előbbi megkezdi az étkezést. A vendégek rendszerint magukat szolgálják ki, ez nem a vendéglátó feladata. Pl.: Finn vagy lappföldi palacsinta – házilag is elkészíthető A TÉSZTA: A hozzávalókat botturmix-szal, vagy egyéb olyan szerszámmal, amely jobban és kényelmesebben kever mint Te, csomómentesre összekavarjuk. Ha ennek ellenére mégis maradt csomó, sebaj, szűrd le. A lényeg, hogy a tészta állagának sűrű palacsinta tészta formájúnak kell lennie. ÖSSZESZEDJÜK az otthon található maradék gyümölcsöt, felvágottat, zöldséget. meghámozzuk, - már amit kell - apró, 1×1 cm-s kockákra vágjuk. Határ a fantáziánk és a vasárnap esti hűtőszekrény. KIKÉSZÍTJÜK: A folyékony tésztát olyan tepsibe kell önteni, amelyben a tészta magassága a másfél centimétert nem haladja meg. Majd az előkészített "maradékokat" véletlen eloszlásban (a koncentráció gradiense nulla legyen) beleszórjuk a tésztába. SÜTJÜK: A tepsit forró sütőbe tesszük, és majd 20 percig ott tartjuk, majd hústűvel ellenőrizzük, hogy átsült-e. TÁLALJUK: Az etikett szerint a lepényt három- vagy négyszög alakúra vágjuk (kb. 10×10 cm) és ketchup vagy majonéz mellett tálaljuk. Finn nyelv A finn ábécé mindössze 21 betűből áll. Idegen szavak, nevek írásában azonban más betűk is előfordulnak, ezeket zárójelben találod. a - aa (b - bee) (c - see) d - dee e - ee (f - äf) (g - gee) h - hoo i - ii j - jii k - koo l - äl m - äm n - än o - oo p - pee (q - kuu) r - är s - äs t - tee u - uu v - vee (w - kaksois-vee) (x - äks) y - yy (z - tset) (å - svéd oo) ä - ää ö - öö Hang: A hang megjelölése: Finn példa: a Úgy juthatunk el a helyes ejtéshez, hogy magyar á hangot akarunk ejteni, de azt hirtelen megrövidítjük. kala - hal e Hosszú é hangot próbáljunk ejteni, de hirtelen rövidítsük meg a hangoztatást. Pekka - Péter i Mint a magyar ide szóban. ilta - est o* Mint a magyar oda szóban. loma - szünet u Mint a magyar fut szóban. puku - ruha y Az ü hang jele, mint a tükör szavunkban. kyky - tehetség ä Egészen nyílt e-féle hang, a nyelv egészen a szájüreg alján foglaljon helyet. tämä - ez ö* Mint a magyar öt szóban. kömpelö - esetlen Néhány udvariassági kifejezés Hyvää huomenta! - Jó reggelt kívánok! Hyvää päivää! - Jó napot kívánok! Mitä kuuluu? - Hogy van? Kiitos hyvää. - Köszönöm, jól. Ei mitään erikoista. - Semmi extra. Hyvää iltaa! - Jó estét kívánok! Hyvää yötä! - Jó éjszakát! Terve! - Szervusz! Moi! - Szia! Tervetuloa! - Isten hozta / hozott! Näkemiin! - Viszontlátásra! Hei sitten! - Szervusz! / Szia! Kuulemiin! - Viszonthallásra! Anteeksi! - Pardon! / Bocsánat! Suo anteeksi! - (kérlek) bocsáss meg! Suokaa anteeksi! - Elnézését kérem! / Bocsásson meg! Anteeksi, kuinka? - Tessék? Olkaa hyvä! - Tessék! / Legyen szíves! / Kérem! Kiitoksia paljon! - Nagyon szépen köszönöm! Kiitos! - Köszönöm! Iloista joulua! - Boldog karácsonyt! Onnellista uutta voutta! - Boldog újévet kívánok! Hyvää pääsiäistä! - Kellemes húsvéti ünnepeket! Kiitos samoin! - Köszönöm viszont! Hyvää ruokahalua! - Jó étvágyat! Hauskaa matkaa - Kellemes utazást! Koccintáskor: Terveydeksi! / Maljanne! - Egészségére! / Egészségedre! Skool! / Skal! (svéd szó) / Kippis! - Szervusz! Hölökynkölökyn! - Egészségedre! (viccelődő) Utazáskor: Satama - kikötő Lentoasema - repülőtér Rautatieasema - vasútállomás Linja-autoasema - buszállomás |
AJÁNLOM AZ OLDALT
