szabi3.

a stilus és felületnél tegyél be egy hátteret a fejlécedbe.
itt le van írva,hogy kell

Szasztok!

Valaki tudna nekem segiteni?

Csak azért mert a portálom:(www.gportal.hu/schoolofcool)

Nagyon gagyi!!! Segitsen valaki!

Láttam hogy mások portálja tök jó csak én nem tudok olyat csinálni mint pl:simsblue(csak pálda!)

Örülünk minden régi harcosnak! Üdv újra nálunk!

Bizony, még mindig nem elsősorban a TARTALOM az erőssége a legtöbb portálnak, hanem a különböző mozgó, zenélő, csak dekorációs funkciójú bizbiri. Igyekszünk inspirálni mindenkit a tartalmi erősítésre, de ez egy hosszabb folyamatnak néz ki. Az a legjobb, ha valakinél a tartalom is, az egyediség is és némi design is megtalálható. Igaz? ;-)

Üdv: Admin

Hi all!

De rég jártam már erre, jó visszajárni a kedvenc web szolgáltatóhoz. Látom sok új emberrel gazdagodott a G-Portál rendszere, ahogy bele kukkantottam pár lapba meglepődve láttam, hogy már szinte egyetlen egy lap sincs, amelyiken ne lenne háttérkép, vagy valamilyen script kód. Az egyik szemem sír a másik meg örül (nem vagyok kancsal :-), hogy miért mondom ezt? Tehát azért sír az egyik szemem, mert a régi "nagy" lapok teljesen eltűntek és már nem sok esély van, hogy visszatérjenek, de viszont azért örülök, mert újabb nagyszerű site-okkal gazdagodott a rendszer. Bár hírportált nem igazán találtam, sajna.....
Na mindegy, mégis jó újra itt. :)

Üdv.:Argon

viszont nekem valami azt súgja,hogy totál kezdő vagy.
példúl tudod-e,hol található egy kép URL-címe?
tudsz-e rá hivatkozást csinálni?
pl.be tudsz e tenni ide a forumba egy képet?
látod ez az eleje.
az egyedi gombok a csabek honlapján flash program,az már egy közepes szintet követel meg tőled.
tessék az elején kezdeni.
itt is találsz képes magyarázatot.
http://tutor.zsembes.hu/

ja,és ne feljsd el a GYIK(Gyakori Kérdések)átolvasását:
Gy.I.K.

Nem könnyű,de kitartással mindent elérsz.
ha mégis akad kérdésed kérdezz,mert azért vagyunk.

a következő képet,már csabek oldalán találtam.
de rengeteg magyarázat van ott,csak keresgélni kell.
most én keressem ki?
(ha ott valamit nem találsz,abban már nagyon szívesen segítek,de most másóljak át ide mindent csabek honlapjáról?)

- Sims2sen gyakorlatilag ezzel a soha véget nem érő történettel végigspammelted az összes fórumot. Egyszer elküldve is csak egy levél, és észrevesszük hidd el, szóval  legközelebb 1x elég.

 Köszi!

[+] Gedeon.hu
[+] Őrangyalok.hu
[+] G-Portál tutorok

Szeretném ha ezt a levelet elolvasná egy moderátor és utána szólna moderátor társainak. Felfogja keresni értelmetlenségével a moderátorokat egy Hevesi János nevű úriember, akinek én hiába magyaráztam el azt hogy amit én csinálok az nem jogsértő. Mert az a jogsértés amikor én valakinek anyagi kárt okozok valamivel és/vagy magamnak anyagi nyereséget. Szószerint a törvénykezés így szól:

A szerzői jog témaköre kapcsán az alábbi cikkek feldolgozására kerül sor:  

1. a szerzői jogi jogviszony
2. a szerzői jog korlátai és védelme
3. a szomszédos jogok védelme
4. szerzői művek felhasználási szerződései.

A szellemi alkotások jogának egyik fő területe a szerzői jog, amely egyrészt elidegeníthetetlen személyhez fűződő jogokat, másrészt forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában.  

Témakörünk első cikkében betekintést nyerhet az olvasó a szerzői jogviszony legfontosabb jellemzőibe, így például elemezzük a szerzői jogviszony alanyait, tárgyát, tartalmát.  

A szerzői jog korlátai és védelme címet viselő tanulmányunkból kiderül, hogy a törvényi korlátok elsősorban a szerző vagyoni jogait érintik, vagyis a törvény által meghatározott esetekben a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül nem lehet a művet felhasználni. Ez alól azonban különböző kivételek léteznek, mint például az oktatási vagy a tudományos ismeretterjesztés, vagy a forgalomba hozatali cél mellőzésével való másolatkészítés céljából való felhasználás esetei. Írásunkból arra is fény derül, milyen szankciókkal sújtható a szerzői jog megsértője, amennyiben megsérti az annak védelmére szolgáló szabályokat.  

A szerzői jogi törvény védelemben részesít a szerzői alkotó munkával szomszédos más tevékenységeket is, mint például az előadóművészek tevékenységét is. Az ilyen tevékenységeket nevezzük szomszédos jogoknak. Témakörünk harmadik összefoglalásában megismerkedhet az olvasó a szomszédos jogok védelmének jellemzőivel, például azzal, hogy mikor és miként van szükség az előadóművész, a hangfelvételek előállítóinak hozzájárulására, mit jelent a rádió- vagy televízió szervezetek műsorainak védelme.  

A szerzői művek felhasználási szerződései címet viselő tanulmányunkban foglalkozunk körében a legfontosabb felhasználási szerződéstípusokkal (pl. a kiadói szerződés, a sugárzási szerződés), az egyes szerződések tartalmával, a jövőben megalkotandó műre szóló szerződés jellemzőivel.  

 

A szellemi alkotások joga a jogrendszerben    

A szellemi alkotások joga a polgári jognak az a viszonylag új keletű, ám rohamosan fejlődő részterülete, amely törvényileg garantálja és védelemben részesíti az alkotó személyiség autonómiáját, önmegvalósítását, a tudományos gondolkodás és a művészi önkifejezés szabadságát.  

A szellemi alkotások jogviszonyait is két fő csoportba soroljuk:  

1. az abszolút szerkezetű alapjogviszonyok minden kívülállóval szemben védelemben részesítik az alkotók személyhez fűződő jogait, és biztosítják részükre az alkotás tárgya feletti kizárólagos rendelkezési jogot;
2. a relatív szerkezetű jogviszonyok vagy a szellemi alkotások létrehozására vagy felhasználására irányulnak.

Ez a felosztás láthatólag a vagyoni viszonyok dologi és kötelmi jellegű szabályozásának mintáját követi. Az alkotók vagyoni jogain belül az alapjogviszonyokat ezért szokásos a szellemi tulajdon viszonyainak is nevezni, míg a relatív jogviszonyok ezek hasznosítási szerződéseit jelentik (pl. kiadói, megfilmesítési, licencia szerződések stb.). A magyar jog az alapjogviszonyok körében az alkotók személyiségi és vagyoni jogait nem szakítja el egymástól, hanem ezek szoros egységét vallja. Amíg azonban az alkotók személyiségi jogai nem ruházhatók át másra, addig a vagyoni jogaik forgalomképesek, másra átruházhatók (és örökölhetők).  

A szerzői jogviszonyról általában    

A szellemi alkotások joga egyik fő területe a szerzői jog. Mindkét területet Ezt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (a továbbiakban: Szjt.) szabályozza.  

A szerzői jog egy gazdag tartalommal bíró alanyi jog. Az egységes szerzői alanyi jog egyfelől elidegeníthetetlen személyhez fűződő jogokat, másfelől forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában. A szerzői jog és ezzel együtt az abszolút szerkezetű szerzői jogviszony a szerzői alkotás létrehozásával, a szerzői mű megalkotásával a törvény erejénél fogva (ex lege) keletkezik, létrejöttéhez sem hatósági engedélyre, sem nyilvántartásba vételre, sem más jogi tényre nincs szükség. A szerzői jog a törvény védelme alatt áll, azt mindenki köteles elismerni és tiszteletben tartani .  

A szerzői jogviszony alanya    

A szerzői jogviszony alanya, jogosultja a szerző . Szerzőnek az tekintendő, aki a szerzői művet megalkotta (a regényt megírta, a képet megfestette, a szobrot kifaragta stb.). A szerzői alkotómunka általában különleges szellemi összpontosítást, erőfeszítést igényel, amihez a szerző sajátos adottságaira, képességére van szükség. Az alkotómunkához való jog mindenkinek alanyi joga, ebben a tekintetben a törvény semmiféle feltételt vagy mértéket nem szab, mert nem is képes szabni.  

Egy művet több szerző közösen is megalkothat. Ilyen esetben különbséget teszünk szerzőtársak és társszerzők között. A több szerző szerzőtársnak minősül akkor, ha a közös mű egységes és oszthatatlan, önálló művekre nem választható szét, a szerzők az alkotó munkát közösen végezték, egymás akaratára és tudatára kölcsönösen hatottak (pl. Ilf és Petrov: Tizenkét szék c. regénye esetén). Az egységes szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg, egymás közti viszonyukban az alkotásban való közreműködés arányában (ha ez nem állapítható meg: egyenlő arányban). Ha a közös mű önállóan is felhasználható részekre szétválasztható, társszerzőkről beszélünk. A társszerzőket a szerzői jog külön-külön, az egyes részekre önállóan illeti meg (pl. egy tanulmánykötet esetén). Úgynevezett gyűjteményes művek esetén a szerzők mellett önálló szerzői jog illeti meg a szerkesztőt is .  

A szerzői jogviszony tárgya    

A szerzői jogviszony tárgya: a szerzői mű. Az Szjt. értelmében a szerzői műnek az irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotások körébe kell tartoznia, az irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotás kritériumait azonban a törvény nem határozza meg, ezek kimunkálását a jogtudományra és a bírói gyakorlatra bízta. Ezek szerint szerzői műnek akkor tekinthető egy alkotás, ha: a) egyéni eredeti jellege van (akár tartalmában, akár formájában); b) valamilyen rögzített formában jelenik meg (azaz mások számára hozzáférhető, megismerhető, reprodukálható); c) legalább egy minimális alkotói színvonalat elér (a laikus, "naiv alkotások" színvonalát legalább minimális mértékben meghaladja). A felsorolt kritériumok esetenkénti meglétének vagy hiányának megállapítása a társadalmi (piaci) értékítélet, illetőleg a bírói mérlegelés körébe tartozik.  

Tipikus szerzői művek a regények, versek, drámák, egyéb irodalmi művek; festmények, rézkarcok, szobrok és más képzőművészeti alkotások; természet- és társadalomtudományi művek; táncjáték, pantomim és más színpadi művek; zeneművek és dalszövegek; film- és videoalkotások; a számítógépi program (szoftver) alkotások; nyilvánosan tartott beszédek; építészeti alkotások stb .  

Nem minősül szerzői alkotásnak a törvény értelmében a nyersfordítás, a jogszabályok szövege, a hatósági határozatok, bírósági ítéletek szövege, az ügyirat, a szabvány, a hivatalos közlemények, egyéb kötelező rendelkezések stb., így ezek nem állnak szerzői jogi oltalom alatt .  

A szerzői jogviszony tartalma: a személyhez fűződő jogok    

A szerző személyhez fűződő jogai a következők:  

1. A szerzői névjog alapján követelheti a szerző, hogy művén, a mű felhasználása, részletének átvétele, idézése vagy ismertetése során nevét feltüntessék, vagy fordítva, hogy ne tüntessék fel. Joga van ahhoz is, hogy álnevet (szerzői, írói álnév) használjon. Ha neve korábbi azonos nevű szerzővel összetéveszthető, akkor a szerző a saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja.
2. A szerzői minőség elismeréséhez való joga alapján a szerző bárkivel szemben felléphet e minőségének bármilyen kétségbevonása esetén.
3. A szerzőt megilleti a nyilvánosságra hozatal joga valamint ennek fordítottja is, a mű titokban tartásának joga. A szerzők általában a nyilvánosság számára alkotnak, a nyilvánosságra hozatal egy elvi lehetőség arra, hogy a művet bárki megismerhesse. A mű nyilvánosságra hozatala előtt csak a szerző (vagy az ő engedélyével más) adhat a nyilvánosság számára tájékoztatást a mű lényeges tartalmáról. Ha egy elhunyt szerző hagyatékából kerül elő egy mű, úgy megdönthető törvényi vélelem az, hogy művét nyilvánosságra szánta.
4. A már nyilvánosságra hozott művek esetén a szerzőt megilleti a nyilvánosságra hozatali engedély visszavonásának és a további felhasználás megtiltásának joga is, ezt azonban csak alapos okból (pl. a mű hibája, nézeteinek lényeges megváltozása miatt) és kártalanítási kötelezettség terhe mellett gyakorolhatja.
5. A mű egységéhez (torzításmentességéhez) való joga alapján a szerző tiltakozhat művének bármely jogosulatlan megváltoztatása ellen.
6. A szerző személyhez fűződő joga a mű felhasználásának engedélyezése. Bármely jogosulatlan felhasználás a szerző személyhez fűződő jogát (is) sérti (amellett hogy vagyoni jogát is sértheti).

A szerző személyhez fűződő jogai elvileg időben korlátlanok, bár a nyilvánosságra hozatal jogát csak egy alkalommal, a visszavonás jogát pedig csak életében gyakorolhatja. A szerzői személyiségi jogok védelmében amíg él, maga a szerző jogosult fellépni, halála után pedig az oltalmi időn belül az általa kijelölt személy (a "szellemi hagyaték gondozója") vagy az örököse, az oltalmi időn túl pedig a szerzők érdekvédelmére hivatott szervezetek .  

A szerzői jogviszony tartalma: a  szerző vagyoni joga    

A szerző vagyoni joga: a díjazáshoz való jog. A szerzőt művének bármilyen (akár jogos, akár jogellenes) felhasználása esetén - kifejezett ellenkező kikötés hiányában - díjazás (szerzői jogdíj) illeti meg. A gyakorlatban a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedély tartalmilag tipikusan együtt jár a felhasználáshoz adott engedéllyel, amit a szerzők ellenérték fejében adnak meg. A díjazás mértékében a felek (a szerző és a kiadó, a színház, filmgyár stb.) szabadon állapodhatnak meg. A díjazás lehet egyösszegű, vagy meghatározható ún. jutalékos rendszerben (pl. az eladott példányok után). A vagyoni jogok időben nem korlátlanok, csak a szerző életében és a halálát követő év első napjától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A határidőt társszerzők esetén külön-külön, szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A vagyoni jogokkal életében a szerző, halála után a jogutódja (örököse) rendelkezhet. Az oltalmi idő leteltével a művet díjazás nélkül, szabadon lehet felhasználni .  

Munkaviszony alapján, munkaköri kötelezettség keretében alkotott mű (szolgálati mű) esetén a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogaira speciális jogszabályi előírások vonatkoznak .

 

A szerzői jog korlátai    

Ahogy más abszolút jogok, a szerzői jog sem korlátlan jog: a szerző is köteles tiszteletben tartani mások alanyi jogait, különösen más szerzők jogait, és eltűrni a közérdekű törvényes korlátokat. A közérdekű korlátok indoka kettős. Az első indok az, hogy mielőtt egy szerző szerzővé, azaz alkotóképessé válna, bőségesen merít (merítenie kell) az egész társadalom addig felhalmozott és éppen aktuális tudásából. A társadalom - az államon keresztül - jelentős anyagi ráfordításokkal támogatja a közoktatást, a kultúrát és a tudományt, méltányos és igazságos tehát, hogy valamennyit vissza is kapjon abból, amit már előzőleg adott. A második indok az, hogy a szerzők is a társadalmi közösség tagjai, így nekik is, miként a társadalom minden egyes tagjának elemi érdeke az egész társadalom kulturális színvonalának emelése, a "kiművelt emberfők" sokaságának gyarapítása, a felhalmozott társadalmi tudás bővítése. A törvényi korlátok elsősorban a szerző vagyoni jogait érintik: a törvény által meghatározott esetekben a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül szabad a művet felhasználni. Ezeket az eseteket nevezzük a szabad felhasználás eseteinek .  

Szabad felhasználás kulturális, tudományos és tájékoztatási célra    

Oktatás és tudományos ismeretterjesztés céljára az idézés terjedelmét meghaladóan is megengedett a mű részleteinek (vagy kisebb terjedelmű mű egészének) átvétele, természetesen a szerző nevének és a forrásnak a megjelölésével .  

A tömegtájékoztatási eszközök, csakis információ nyújtása céljából, az időszerűség és az alkalomszerűség figyelembevételével tájékoztatást adhatnak: tény- és híranyagot tartalmazó közleményeket - a forrás megjelölésével átvehetnek; a nyilvános tárgyalások és beszédek tartalmát felhasználhatják; gazdasági és politikai cikkeket - a forrás és a szerző megnevezésével - átvehetnek, ha az átvételt az eredeti közzétételkor nem zárták ki; a televízió egyes képzőművészeti alkotásokat alkalomszerűen bemutathat stb. .  

A nyilvánosságra hozott művek iskolai célokra és iskolai ünnepélyeken, nemzeti ünnepeken, egyházak vallási szertartásain és a vallási ünnepségeken, valamint a szociális és időskori gondozás keretében felhasználhatók, feltéve hogy azokon a haszonszerzés kizárt (nincs belépődíj, a szereplők sem díjazottak stb.). Ugyanilyen feltétellel a művek alkalomszerű, zártkörű előadás (pl. konferencia, kongresszus) keretében is előadhatók . Bárkinek joga van egy már nyilvánosságra hozott mű részletét idézni, a szerző és a forrás megjelölésével, kisebb terjedelemben, torzítástól mentesen. Idézni tipikusan az irodalmi és a tudományos művekből lehet .  

A szabad felhasználás egyéb esetei    

Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem a forgalomba hozatal, sem a jövedelemszerzés célját, és nem sérti a szerző jogos érdekeit (építészeti műveket és műszaki létesítményeket azonban tilos lemásolni) .  

Szabad felhasználásnak minősül a mű magánművelődés (olvasás, tanulás) céljára történő felhasználása is.  

Ugyancsak megengedett a művek saját tulajdonú, egyes példányainak haszonkölcsönbe adása, ingyenes, szívességi használata, ez azonban nem vonatkozik a szoftverekre, továbbá a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre (hanglemezekre, CD-kre, műsoros audio- és videó-kazettákra). Az utóbbiak ingyenes használata azonban költségvetési szervként működő nyilvános közkönyvtárakban megengedett.  

Szabad felhasználásnak tekintjük az ötletfelhasználást is, amikor egy nyilvánosságra hozott műből merít valaki ötletet új, önálló mű megalkotásához, ez azonban nem terjed ki az átdolgozásra (pl. regény színpadra állítására) és az azonos műfajra sem (pl. egy képről lehet zenét vagy verset írni, de másik képhez felhasználni nem) .  

A szerzői jog bitorlásának objektív szankciói    

A szabad felhasználás jogszerű esetein kívül minden egyéb engedély nélküli vagy a szerző jogait sértő felhasználás jogellenesnek minősül. A jogellenes felhasználás eseteit és minden más, a szerzői jogot sértő magatartást összefoglaló elnevezéssel szerzői jogbitorlásnak nevezzük (pl. "kalózkiadás", más művének saját név alatti kiadása, torzítás stb.).  

Szerzői jogbitorlás esetén a szerző (jogutóda) a következő objektív alapú (a jogsértő vétkességétől, azaz szándékosságától vagy gondatlanságától független, a jogsértés tényén alapuló) polgári jogi igényeket támaszthatja:  

1. kérheti a jogsértés tényének bírósági megállapítását (ami önmagában elegendő elégtételt jelenthet a sértett fél számára, de lehet további igényeinek az alapja is);
2. kérheti a jogsértés abbahagyására kötelezést, illetőleg a jogsértő jövőre nézve szóló eltiltását a jogsértéstől;
3. megfelelő elégtételadást kérhet (esetleg nyilvánosság előtt);
4. kérheti a jogsértő helyzet megszüntetését (pl. dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását), illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítását (a jogsértő részéről vagy költségén);
5. követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését (ezen belül a jogszerűen járó díjat is);
6. a szerző követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról (elsősorban hangkazetták és szoftverek illegális másolása és terjesztése esetén) .

A szerzői jog megsértésének egyéb szankciói    

Ha a jogsértés a bitorlónak felróható (azaz a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követte el), a jogosult az előbbi igényeken túlmenően teljes (vagyoni és nem vagyoni) kártérítést követelhet. Ha a jogsértés a felhasználónak súlyosan felróható, ugyanakkor a díj és a kártérítés a felróhatóság fokával nem áll arányban, a bíróság a szankció súlyosítása érdekében a jogsértőt közérdekű bírság megfizetésére is kötelezheti .  

A szerzői jogok megsértésének súlyosabb eseteit - a szerzői jog fokozottabb védelme érdekében - a büntető törvénykönyv bűncselekménnyé nyilvánította és büntetni rendeli . A polgári jogi és a büntetőjogi szankciók egyidejűleg, párhuzamosan is alkalmazhatók.  

 

A szerzői jogi törvény a szerzői alkotásokon kívül védelemben részesít a szerzői alkotó munkával szomszédos más tevékenységeket is, úgy mint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők tevékenységét is (szomszédos jogok).  

A szomszédos jogok védelme a szerzői alkotások sajátos felhasználási módozatainak, illetőleg a felhasználásra jogosultak (jogtulajdonosok) érdekeinek a védelmét valósítja meg. Hangsúlyozni kell, hogy a szomszédos jogosultak jogvédelme nem befolyásolhatja a szerzői jogok védelmét, nem sértheti, korlátozhatja, akadályozhatja a szerzői érdekek érvényesülését.  

Az előadóművészek jogvédelmét az indokolja, hogy bár ők nem alkotják a szerzői műveket, de alkotó módon, egyéni, eredeti jelleggel képesek azokat közvetíteni a nyilvánosság felé.  

A hangfelvételek az első forgalomba hozatal évének végétől, a nem rögzített előadások az előadás évének végétől, a rádió- és televízióműsorok a sugárzás (átvitel) évének végétől számított ötven évig részesülnek jogi oltalomban.  

Az előadóművész hozzájárulása    

Ezért az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy:  

1. rögzítetlen előadását rögzítsék;
2. rögzített előadását többszörözzék;
3. előadását sugározzák, vagy más módon közönséghez közvetítsék.

Hozzájárulás esetén is megilleti az előadóművészt az a személyhez fűződő jog, hogy nevét feltüntessék, és hogy a felhasználás torzítástól mentes legyen. Vagyoni jogként az előadóművészt is díjazás illeti meg (a szabad felhasználás eseteit kivéve). Előadóművészek együttese a hozzájárulási jogot képviselője útján gyakorolhatja, a név feltüntetésének joga pedig az együttest, az együttes vezetőjét és a főbb közreműködőket illeti meg .  

A hangfelvétel előállítójának jogvédelme    

A hangfelvételek előállítóinak védelme először a hanglemezgyártók jogainak védelmét jelentette, ma már bármely más hangrögzítési technika idetartozik.  

A hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy:  

1. a hangfelvételről közvetlenül vagy közvetve (pl. a rádióadásból) másolatot készítsenek;
2. a hangfelvétel másolatát forgalomba hozzák (vagy ilyen céllal az országba behozzák).

A hozzájárulás fejében a hangfelvétel előállítóját díjazás illeti meg. Ha a kereskedelmi forgalomban kapható hangfelvételt (vagy másolatát) közvetlenül sugározzák (pl. egy helyi rádióadó), vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítik (pl. strandon, üzletben, vendéglátóhelyen stb.), a mű szerzőjét, az előadóművészt és a hangfelvétel előállítóját egyaránt díjazás illeti meg. Az ilyen díjak mértékéről, beszedéséről és a jogosultak közötti felosztásáról a jogosultak érdek-képviseleti szervezetei állapodnak meg egymás között és a felhasználókkal ("kollektív jogok"). Az említett jogosultak hozzájárulása szükséges a hangfelvételek egyes példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához és bérbeadásához, valamint más módon történő terjesztéséhez (pl. az "internetre viteléhez") is, szintén díjazás fejében. A hangfelvétel előállítóját is megilleti a névjog .  

A rádió- és televízió-szervezetek jogainak védelme    

A szerzői műveket és a hangfelvételeket egyre nagyobb arányban - természetesen ellenérték fejében - a rádió- és televízió-szervezetek használják fel, a felhasznált művekből egyéni-eredeti műsorokat állítanak össze.  

Ezért főszabály szerint a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát:  

1. más rádió- vagy televízió-szervezetek sugározzák, illetve a nyilvánossághoz átvigyék (pl. kábelen);
2. rögzítsék;
3. rögzítés után többszörözzék;
4. olyan helyiségben közvetítsék, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára.

A felsorolt esetekben a hozzájárulásért díjazás jár. A rádió- és televízió-szervezetekre vonatkozó szabályokat a kábeles műsorszolgáltatás (saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő átvitele) esetén is megfelelően alkalmazni kell .  

A szomszédos jogok díjának megfizetése    

A szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat és a rádió- vagy televízió-szervezeteket megillető díjak beszedése és felosztása jogszabályban meghatározott módon történik (a szabad felhasználás esetei itt is kivéve). Díjat kell fizetni a rádió- vagy televízió műsorokba belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek magáncélú másolásáért is. Ezeket a díjakat az üres kép- és hanghordozók vételárába beépítve ezek vásárlói fizetik meg, beszedésükről és felosztásukról szintén a Szerzői Jogvédő Hivatal gondoskodik.

 

A szerződések alanya, tárgya, megkötése    

A szerzői művek felhasználási szerződései körében is érvényesül a szerződési szabadság elve . Kivételesen, jogszabály által meghatározott esetekben az ilyen szerződések csak a Szerzői Jogvédő Hivatal vagy más érdekvédelmi szervezet útján köthetők meg. A szerződések tartalmát is a felek általában szabadon határozhatják meg, törvényi korlátok inkább csak a szerzői érdekek fokozottabb védelme érdekében fordulnak elő. Az ilyen - kógens - normáktól a szerzők hátrányára tilos eltérni (előnyükre természetesen megengedett). A felhasználási szerződéseket általában írásban kell megkötni .  

A legfontosabb felhasználási szerződéstípusok a kiadói szerződés, a (rádiós és televíziós) sugárzási szerződés, a színpadi előadási és a megfilmesítési szerződés.  

A szerződések tartalma    

A felhasználói jog általában nem kizárólagos, azaz a szerző ugyanarra a műre más felhasználóval is köthet szerződést. Ha a felhasználó kizárólagos jogot akar szerezni, azt a szerződésben kifejezetten ki kell kötni (rendszerint magasabb ellenérték fejében) . Ugyanez a helyzet a felhasználói jog továbbadásának jogával: kifejezett kikötés hiányában a felhasználó csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át a felhasználói jogot. A képzőművészeti alkotás (a "műpéldány") tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását, más esetekben pedig az átadott példány (pl. a kézirat) a szerző tulajdonában marad.  

Jövőben megalkotandó műre szóló szerződés    

A felhasználási szerződés egy jövőben megalkotandó műre is szólhat, az elkészült mű elfogadásáról a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni. Az ilyen művet a felhasználó akár többször is visszaadhatja a szerzőnek kijavítás végett. Ha a szerző megtagadja a kijavítást, vagy kellő határidőre nem végzi el, a felhasználó díjfizetés nélkül elállhat a szerződéstől . Ha a szerző elvégzi a kijavítást, de a mű ezután sem alkalmas a felhasználásra, akkor a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg . A felhasználással szükségképpen együtt járhatnak kisebb, a mű lényegét nem érintő változtatások, ezeket a szerző köteles végrehajtani, vagy eltűrni, hogy ezeket a felhasználó végrehajtsa .  

 

A szóbanforgó portál a //sims2sen.gportal.hu

 

U.i.:Én kiírtam Hevesi János nevét mindenhol jól láthatóan.